A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökéről dönt az Országgyűlés

Bóka János, a Fidesz-frakcióvezetője ismételten új ÁVH-nak nevezte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Szerinte a hivatal a tevékenységét külső bírósági kontroll nélkül fogja végezni, az eljárásaiban nincsenek érdemi garanciák, bárkit lehallgathat, besúgóhálózatot fog építeni, és aki ezzel nem működik együtt, azt együttműködésre fogja kényszeríteni.

A frakcióvezető szerint Unger Anna célja az lesz, hogy a Tisza politikai ellenfeleit megsemmisítse, cégeket tegyen tönkre, és teret adjon a kormány által kiszemelt vállalkozásoknak.

A mai napon indítvánnyal fordultunk az Alkotmánybírósághoz, hogy ezt a törvényt semmisítse meg.

Rétvári felhívta a figyelmet, hogy Magyar Péter a napirend előtti felszólalásában az NVVH elnökjelölési folyamatáról a nem beszélt. A jelölési folyamatot a Polgár Judit-fiaskóhoz hasonlította. Unger Annát nyíltan politikailag elfogult jelöltnek nevezte. Szerinte a jelölése valóban azt jelent, hogy koncepciós eljárásokra számíthatnak.

Hozzászólása végén elővette Baka András köztársasági elnök strasbourgi szerepvállalását az 56-os tatai sortűzzel összefüggésben, és Magyar Péter személyes véleményt kérte a döntésről.

Rétvári szerint Magyar Péter 5098 napig volt fideszes, utalva ezzel a miniszterelnöknek a Fidesz-kormányra vonatkozó 5827 napos megjegyzésére. Ezalatt az idő szerint Magyar szerint Magyarországon volt a legjobb fideszes lenni, a családtámogatási rendszer példaértékű volt, ő is rendszeresen bejárt a közmédiába, nem zavarták az ottani állapotok.

5098 napig úgy gondolta, hogy a magyar politika egén Nap Orbán Viktor. Ebből az 5827 napból 5098 így telt, vagy valamilyen kormányzati szolgálatban vagy Mészáros Lőrinc valamelyik cégében felügyelő bizottsági tagként

– vágott vissza a miniszterelnöknek.

Rétvári ezután felsorolta, hogy mely kormányzati javaslatokat támogatták, és melyeket nem tudják.

Toroczkai László semmitmondónak nevezte Magyar Péter beszédét. Szerinte a valóságról kellett volna beszélnie a kormányfőnek. Válaszában felhívta a figyelmet, hogy miközben Magyar együttműködésről beszél, a Mi Hazánk adta be a legtöbb törvény- és határozati javaslatot, többet, amennyit a 141 fős Tisza-frakció, és mégsem vettek egyet sem tárgysorozatba.

Toroczkai a sérelmek között sorolta, hogy a tiszások újra és újra megismétlik az „aljasságot” a Roma holokauszttal kapcsolatban a Mi Hazánkkal szemben. A pártvezető szerint a Tisza-frakció semmi jelét nem mutatja az együttműködésnek és az emberségnek.

A Mi Hazánk elnöke szerint Baka András köztársasági elnököt bábnak nevezte. Szerinte közvetlen köztársasági elnökválasztásra van szükség, ezt várja Magyraország népe és a Mi Hazánk.

A mi türelmünk is elfogyott

– fogalmazott Toroczkai, aki impotensnek nevezte a kormányt. Szerinte a kormány nem dolgozik, a miniszterelnök irodalmi előadásokat tart.

Toroczkai megemlítette a Tisza augusztus 20-i ünnepséggel kapcsolatos korrupciógyanús ügyét, amellyel kapcsolatban feljelentést is tettek. Toroczkai szerint nincs rendszerváltás, a Tisza csak átvette a hatalmat.

Azt mondta, ha baj van, ott lesznek, a dönteni kell döntenek, ha hibáznak, kijavítják, ha támadják őket, állják, ha segítség kell, segítünk.

Magyarország működik, visszatér, Isten áldja Magyarországot!

– zárta beszédét Magyar Péter.

A miniszterelnök az ellenzékhez is szólt napirend előtti felszólalásában. A Fideszes képviselőknek azt mondta, érti, hogy nehéz lehet megszokni az ellenzéki szerepet.

Azt kívánom Magyarországnak, hogy legyen erős ellenzéke. Legyen olyan Fidesz, amelynek vannak konkrét, érthető és hasznos szakmai javaslatai, legyen olyan Mi Hazánk, amely nemcsak problémákat keres, de megoldásokat is kínál. legyenek ellenzéki képviselők, akik felkészülten jönnek be. De legalább bejönnek ebbe a házba

– fogalmazott, majd részletezte, hogy mi lenne az ellenzék feladata.

A következő időszak egyik legfontosabb feladata lesz, hogy Magyarország legkisebb települései is érezzék, az állam nem hagyta őket magukra, és számíthatnak a hazájukra

– mondta a miniszterelnök a Tisza-kormány várható vidékpolitikájáról.

Az elmúlt százhét napban Magyarország külpolitikája is megváltozott – állapította meg a miniszterelnök, majd sorolni kezdte az eredményeket:

• visszatértünk az európai tárgyalóasztalhoz
• helyreállították a lengyel-magyar kapcsolatokat,
• a visegrádi együttműködést,
• új alapokra helyezték a kapcsolatokat Bajororoszághoz,
• megkezdték az Európai Ügyészséghez való csatlakozást,
• megállították Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
• Továbbra sem támogatják Ukrajna gyorsított európai uniós tagságát,
• megvédték a kárpátajai magyar kisebbség jogait.

Nem Kelet vagy Nyugat között kell választani. Magyarországot kell választani, mindig. Szerintünk ez a kormányzás

– fogalmazott a miniszterelnök.

Magyar Péter sorolta az első száz nap eredményeit, szerinte

• megszüntették a rendeleti kormányzást,
• a Szuverenitásvédelmi Hivatal,
• megkezdték a közmédia átszervezését,
• átalakítottál a a vagyonnyilatkozati rendszert,
• átalakították a magántőkelalapok működését,
• létrehozták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt,
• megnyitották az utat 6000 milliárd európai uniós támogatás hazahozatala előtt,
• május-júniusban 1000 milliárd többletet hoztak a költségvetésbe,
• csökkentették a politikusok fizetését és a parlamenti működést,
• visszaadták az önálló működést számos területnek, így az oktatásnak, egészségügynek, környezetvédelemnek, gyermekvédelemnek.

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásra jelentkezett Egy működő és emberséges Magyarországért címmel a parlement pénteki ülésén.

107 napja dolgozik a kormány, 5827 nap telt el az Orbán-korlány 2010 május 29-i megalakulása és a Tisza-kormány megalakulása között – mondta a kormányfő, és azt sorolta, hogy mire lett volna elég ez az idő. Többek között a paksi atomerőmű ügyét, az egészségügyet és az európai források hazahozatalát is említette.

107 nap telt el, és egyáltalán nem állítom, hogy sikerült volna Magyarország minden kihívását megoldani, de egy dolgot meg lehet állapítani: Magyarország működni kezdett, Magyarország visszatért, Magyarország képes cselekedni.

A tiszás országgyűlési képviselők közül egyedüliként Melléthei-Barna Márton szavazott nemmel az NVVH élére jelölt Unger Anna politológusra. A kormánypárti politikus a 24.hu érdeklődésére ezt azzal indokolta, hogy ez volt a szakmai meggyőződése, és azt is elárulta, hogy a három jelölt közül kit tartott a legalkalmasabbnak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére.

Kapcsolódó

„Ez volt a szakmai meggyőződésem” – Melléthei-Barna Márton elmondta, miért nem támogatta Unger Anna jelölését

A tiszás politikus azt is elárulta, hogy a három jelölt közül kit tartott a legalkalmasabbnak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére.

Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága Unger Anna Rózát javasolta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. A politológust hat képviselő támogatta, egy ellene szavazott, egy pedig tartózkodott. Ligeti Miklós négy igen szavazatot kapott négy tartózkodás mellett, Sárvári Nicholast pedig hárman támogatták, öten tartózkodtak.

A bizottság hivatalos közlése szerint hogy Unger pályázatát találta a legjobbnak. Részletes indoklást nem adtak arról, miért őt részesítették előnyben a korrupcióellenes munkában nagyobb gyakorlati tapasztalattal rendelkező Ligetivel szemben.

A jelöltek meghallgatásán három eltérő felfogás jelent meg. Ligeti, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója konkrét büntető- és vagyonvisszaszerzési ügyekről, jogi garanciákról és támadhatatlan eljárásokról beszélt. Sárvári egy operatív, nemzetközi együttműködésekre és vagyonkutatásra épülő szervezetet vázolt fel.

Unger Anna szélesebb politikai és történeti feladatot adott volna a hivatalnak. Azt mondta, ami Magyarországon történt, az több volt egyszerű korrupciónál: feudalizmus. Szerinte fel kell tárni a vagyonkimentések ismétlődő mintázatait, az elszámoltatást pedig az igazságtétellel és egy hasonló rendszer visszatérésének megakadályozásával kapcsolta össze.

Török Gábor a Törökülésben úgy értékelte a döntést, hogy a bizottsági többség olyan vezetőt keresett, aki a Tisza előző rendszerről kialakított politikai narratíváját is képes képviselni. Szerinte Unger vezetésével az NVVH részben „történeti hivatalként”, részben pedig erős politikai intézményként működhet, míg Ligeti következetesen az egyes ügyekre és az igazságszolgáltatás működésére összpontosított.

Ez Török Gábor politikai értelmezése, nem bizonyított személyzeti háttéralku.

A döntést Hadházy Ákos is bírálta. Szerinte szakértelme és korábbi munkája alapján Ligeti lett volna a legalkalmasabb a hivatal vezetésére. Ungerrel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy már a meghallgatásán elfogadta: az eljárások lassúsága miatt akár a következő hat évben sem születhetnek jogerős ítéletek.

Az NVVH elnöki tisztségére 96, az elnökhelyettesi posztokra 68 pályázat érkezett. A kiválasztásba tanácskozási joggal négy civil szervezetet vontak be:

• a Tisza javaslatára a TASZ-t, a Magyar Helsinki Bizottságot és a K-Monitort;
• a Mi Hazánk javaslatára a Magyarok Világszövetségét.

A döntést ugyanakkor nem a civilek, hanem az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága hozta meg. A bizottság az értékelések alapján három pályázót választott ki személyes meghallgatásra:

• Ligeti Miklóst,
• Unger Anna Rózát,
• Jancsics Dávidot.

A frakciók további pályázók meghallgatását is kérhették. A Tisza a pontszámok alapján negyedik helyezett Sárvári Nicholast javasolta, a Mi Hazánk pedig Barátki Lászlót. A Tisza Sárvárit előbb a frakció jelöltjének nevezte, később azonban azt mondták, hogy ez szerencsétlen megfogalmazás volt: csak a meghallgatását kezdeményezték, nem tekintették pártjelöltnek.

Barátki visszalépett, ahogy Jancsics Dávid is. Jancsics azzal indokolta döntését, hogy a hivatal élére szerinte „ügyész, nyomozó alkatú”, kérlelhetetlen vezetőre van szükség, ő pedig inkább egy hosszú távú korrupcióellenes intézményrendszer kialakításában tudna részt venni. Így végül Ligetit, Ungert és Sárvárit hallgatták meg.

Magyar Péter a kormány megalakulásakor, május 9-én jelentette be, hogy az első intézkedések között felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Az NVVH feladatául az előző időszak közbeszerzéseinek, túlárazásainak, koncessziós szerződéseinek, alapítványokba szervezett közvagyonának, a taorendszer visszásságainak és az MNB-alapítványok ügyének vizsgálatát szánták. Az ígéret szerint az intézmény nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.

A Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség július 10-én nyújtotta be a hivatalról szóló, 142 oldalas törvényjavaslatot. A parlament július 28-án elfogadta, másnap pedig hatályba is lépett. Az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálatokat folytathat, nyomozati és vádképviseleti jogköröket gyakorolhat, irattárakba és szerverszobákba léphet be, illetve szerződéseket vizsgálhat át.

A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint a pénteki ülés 9 órakor Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik.

Ezt követően várhatóan megválasztják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága Unger Anna Róza politológust, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensét javasolta a hivatal elnökének. A nyomozati elnökhelyettesi posztra Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze a jelölt.

Az elnököt és az elnökhelyettest titkos szavazáson, a képviselők kétharmadának támogatásával választják meg. Megbízatásuk hat évre, szeptember 1-jétől szól. Megválasztásuk után esküt tesznek.

A közpénzügyi elnökhelyettesi tisztségre kiírt pályázatot a meghallgatások után eredménytelennek nyilvánították. A vádemelésért felelős, valamint a fellebbviteli elnökhelyettesi posztokra olyan kevés pályázat érkezett, hogy az eljárásokat érvénytelennek nyilvánították.

Öt százalékra csökkenhet a tűzifa áfája

A parlament kivételes eljárásban tárgyalja, és még pénteken el is fogadhatja az áfatörvény módosítását. A javaslat szeptember 15-étől 27 százalékról 5 százalékra csökkentené a tűzifa általános forgalmi adóját.

Sürgős eljárásban vitatják meg a Tisza képviselőinek házszabály-módosító indítványát is. A változtatás a házszabályt igazítaná hozzá a Költségvetési Tanács megváltozott jogköreihez. A tanács előzetes hozzájárulási joga megszűnt, helyette azt véleményezheti, hogy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel-e az államadósság-szabálynak.