Baka András az ünnepi drónshow előtt mondta el, hogy milyennek kell lennie egy szabad közmédiának

köszönjük az egész napos figyelmet!

Romsics Ignác történész az M1 augusztus 20-i ünnepi műsorában Szent István történelmi örökségéről, Magyarország nyugati orientációjáról, a nemzeti identitás kérdéseiről és a jelenkor legfontosabb kihívásairól beszélt.

A történész szerint Szent István alakját a különböző politikai korszakok eltérő szempontok alapján emelték ki. Volt, amikor elsősorban a nemzeti függetlenség védelmezőjeként tekintettek rá, máskor modernizátorként, míg egy harmadik értelmezés szerint legfontosabb történelmi tette az volt, hogy a magyarságot a nyugati kereszténységhez és Európához kapcsolta.

Romsics felidézte, hogy az ezredforduló környékén Európát két nagy hatalmi központ befolyásolta: a Bizánci Birodalom és a Nyugat-Római Birodalom örökségére épülő nyugati államok. A magyarságon belül is jelen volt mindkét irányzat hatása, Erdély térségében például erősebb volt a bizánci orientáció. Géza fejedelem azonban a Nyugat felé fordult, és ezt az utat követte fia, István is.

A történész szerint ez a döntés alapvetően meghatározta a magyar nemzet fennmaradását. Rámutatott, hogy a Kárpát-medencében a magyarok előtt megtelepedő népek, például a szkíták, a hunok vagy az avarok etnikai közösségként idővel eltűntek és beolvadtak más népekbe. Véleménye szerint, ha Géza és István nem a nyugati kereszténységhez való csatlakozás mellett dönt, a magyarság sorsa is hasonló lehetett volna. Hozzátette, hogy más európai népek, köztük a vikingek és számos szláv közösség is hasonló utat választott saját államiságuk megszilárdítása érdekében.

A nyugati orientáció kérdését a jelenre is kiterjesztette. Úgy fogalmazott, hogy bár Magyarország 1945 után a szovjet érdekszférába került, a társadalom jelentős része, különösen a fiatalok, továbbra is a Nyugat felé tájékozódott. Szerinte Magyarország számára ma is a nyugati, illetve észak-atlanti orientáció jelenti a legkedvezőbb irányt.

A szuverenitás fogalmával kapcsolatban hangsúlyozta: egyetlen ország függetlensége sem korlátlan. Magyarország történelme során mindig egy nemzetközi erőtérben mozgott, és a hozzá hasonló méretű államok nem engedhetik meg maguknak a teljes különutasságot. Véleménye szerint azok az országok képesek valóban önálló pályát követni, amelyek földrajzi helyzetük vagy gazdasági és katonai erejük révén nagyhatalomnak számítanak.

Magyarországnak inkább arra kell törekednie, hogy felismerje a világgazdaság fő trendjeit, és azokhoz kapcsolódjon, amelyek az ország számára előnyösek.

A nemzeti identitásról szólva kiemelte, hogy a nyelv és az arra épülő kultúra meghatározó jelentőségű, de ugyanilyen fontos a jogrend és az intézmények szerepe is. Megjegyezte, hogy a 20. század során a magyarság több állam területére szakadt szét. Kulturális értelemben a határon túli magyar közösségek továbbra is a nemzet részét képezik, politikai értelemben azonban már más államok polgárai.

Romsics szerint a magyar társadalom számára fontos feladat a történelmi múlt elfogadása és a veszteségek feldolgozása. Úgy véli, Magyarországnak reálisan kell tekintenie saját helyzetére, és nem szabad a múlt nagyhatalmi korszakaihoz mérnie önmagát. Mátyás király vagy Nagy Lajos idején az ország jelentős európai hatalom volt, de ez a korszak lezárult.

Akkorának kell látszani, amekkorák vagyunk

fogalmazott.

A történész arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-medencében időről időre újra megjelennek olyan konfliktusok, amelyek a magyar közösségek egy részét veszélyérzettel töltik el. Szerinte ezekben a helyzetekben nem a történelmi sérelmek elmélyítésére, hanem a közös pontok keresésére kell törekedni. Hangsúlyozta, hogy egy demokratikus társadalomban nem lehet „főbenjáró bűn”, ha valaki más véleményt fogalmaz meg.

A történelemoktatás szerepéről szólva egyetértett azzal az állítással, hogy a múlt ismerete segíthet a jelen problémáinak megértésében. Hozzátette, hogy az iskolai történelemtanításnak állampolgári nevelő funkciója is van.

Beszélt a digitális kultúra hatásairól is, amelyet egyszerre tart pozitív és negatív jelenségnek. Miközben mindenki számára megkönnyíti a véleménynyilvánítást, egyben a dezinformáció gyors terjedését is elősegítheti. Ezt különösen a fiatalabb generációk szempontjából tartja jelentős kihívásnak, ugyanakkor nem kívánt határozott receptet adni a probléma kezelésére.

A jövő legfontosabb kihívásait illetően a környezetvédelem kérdését emelte ki. Magyarország esetében ezt az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás és az árvízvédelem problémáira bontotta le. Politikai szempontból pedig úgy látja, hogy az ország előtt álló egyik legfontosabb feladat helyének megtalálása és megszilárdítása Európán belül, valamint a demokratikus intézményrendszer megerősítése.
Végül megjegyezte: a jövő előrejelzése mindig bizonytalan vállalkozás, mert olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek gyökeresen felülírják a jelenlegi várakozásokat. Mint fogalmazott, az emberek mindig történelmi időket élnek, ezek az időszakok pedig hol konfliktusosabbak, hol békésebbek.

Az augusztus 20-i ünnepi drónshow és tűzijáték előtt mondott beszédet Baka András köztársasági elnök, aki arról beszélt, hogy egy ország jövőjét nem kizárólag a vezetői alakítják, hanem azok az erős és tartós intézmények is, amelyek az állampolgárokat szolgálják. Mint fogalmazott, ilyen intézmény a közmédia is, ezért különös jelentősége van annak, hogy ezen a napon megújult formában indul újra a közszolgálati hírszolgáltatás.

Beszédében felidézte, hogy a kormányváltás után egy időre elsötétült a közmédia, és bocsánatot kért mindazokért a hazugságokért, amelyek az elmúlt években elhangzottak. Úgy fogalmazott: valami véget ért, és valami más veszi kezdetét, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az újrakezdés önmagában nem elegendő.

Szerinte nem elég új műsorokat készíteni vagy új arcokat ültetni a kamerák elé, a legfontosabb feladat az emberek bizalmának visszaszerzése. Ezt a bizalmat ki kell érdemelni, mert Magyarországon emberek milliói számára a közmédia az elsődleges, vagy akár az egyetlen hírforrás. Akik innen tájékozódnak, joggal várják el, hogy pontos és korrekt tájékoztatást kapjanak.

Baka András hangsúlyozta: egy közszolgálati médiumban megbízni nem hiba, a bizalommal visszaélni viszont súlyos felelősség. A demokratikus állam feladata nem az, hogy polgárai helyett döntsön, hanem hogy megteremtse a szabad döntés feltételeit. Aki az emberektől elveszi a választás szabadságát, az méltóságuk egy részétől is megfosztja őket.

A megújuló közszolgálati hírszolgáltatással kapcsolatban azt mondta: a közmédia feladata, hogy igazat mondjon, és minden ügyben meghallgassa a másik felet is. A valódi változás mércéje az lesz, hogy létrejön-e egy olyan közmédia, ahol soha többé nem lehet politikai célok alapján eldönteni, mi számít igazságnak.

Hozzátette, a közmédia hitelességét nem az ünnepi beszédek, hanem a következő hetek, hónapok és évek híradásai fogják bizonyítani. „Ha valami igaz, közérdekű és tisztességesen feltárt, akkor annak bemutatása nemcsak szabad, hanem kötelesség is” – fogalmazott.

Beszédét egy tömör üzenettel zárta:

A közmédia nem hazudhat.

Szerinte ennek többnek kell lennie egy emlékezetes mondatnál: olyan alapelvvé kell válnia, amely a jövőben meghatározza a közszolgálati tájékoztatást Magyarországon.

Azt nem tudni, hogy mennyit, de 21 órakor már biztosan nem fog elkezdődni.

Az államalapítás ünnepéhez kapcsolódó M1-es beszélgetés egyik érdekes tanulsága az volt, hogy bár Kassai Lajos lovasíjászt és Kepes András írót a műsor készítői két különböző Magyarország képviselőiként ültették egymás mellé, a párbeszéd során inkább az derült ki, mennyi közös pont van a gondolkodásukban.

Kassai Lajos szerint amikor a nemzetről beszélünk, a legfontosabb kérdés az együttműködés. Hangsúlyozta: az már másodlagos, hogy ezt az emberek milyen módon valósítják meg. Saját életútját is a magyar gyökerek keresése határozta meg, de mint fogalmazott, a hagyományőrzésben sosem a múltba fordulás, hanem a folytonosság érdekelte.

Ezt példázza a lovas íjászat újjáélesztése is, amelyből a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő sportága lett. Úgy véli, egyszerre lehet valaki modern ember, aki használja a legújabb technológiákat, és közben kapcsolatban maradhat ősei életmódjával.

Kepes András ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a magyar történelem erejét mindig a különböző kultúrák befogadása adta, a tragédiák pedig rendszerint abból fakadtak, amikor valaki megpróbálta meghatározni, ki számít magyarnak és ki nem.

Saját élményein keresztül is azt mutatta be, hogy a világ iránti nyitottság és a magyar kultúra iránti érdeklődés nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő attitűdök. Felidézte mongóliai tapasztalatait, valamint azt is, hogy gyerekkorában maga is íjászkodott.

A beszélgetés egyik központi témája a mai magyar közélet megosztottsága volt. Kassai szerint a nemzetet „két malomkerék őrli”: az egyik oldalnak már a piros-fehér-zöld is sok, a másiknak pedig még az árpádsáv sem elég.

Úgy látja, az egyik tábort túlzott pátosz, a másikat maró gúny jellemzi, miközben arra lenne szükség, hogy mindenki szabadon vállalhassa a nézeteit, és valódi kapcsolat alakuljon ki a különböző világnézetű emberek között.

Kepes erre reagálva azt mondta: a politikai és ideológiai címkék sokszor félrevezetőek. Megjegyezte, hogy Kassai több megállapítása kifejezetten liberálisnak hangzott, miközben saját magában is számos konzervatív vonást fedez fel. Szerinte az emberek természetes igénye, hogy valamilyen közösséghez tartozzanak, ezért hajlamosak címkéket ragasztani egymásra és önmagukra is, de ezek a kategóriák egyre kevésbé írják le a valóságot.

Mindketten hangsúlyozták azt is, hogy a világ gyors átalakulása komoly kihívások elé állítja a társadalmakat. Kassai a fenntarthatatlan gazdasági és mezőgazdasági modellek problémáját emelte ki, míg Kepes arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a természettel való kapcsolatunk változott meg, hanem az egész világ működése. Számos olyan konfliktus vesz körül bennünket, amely egyszerre kapcsolódik a hagyományokhoz és a modernitáshoz, ezért ezekről beszélni kellene egymással.

A megoldást mindketten a párbeszédben látták. Kassai szerint meg kell tanulnunk megismerni egymást, olyan tereket kell létrehozni, ahol valódi eszmecsere folyhat, és „szexivé kell tenni” a konszenzuskeresést.

Kepes úgy véli, a változáshoz mentális egészségre, jó oktatásra és működő gazdaságra van szükség, ugyanakkor optimistán látja a fiatal generációt, amely szerinte sokkal nyitottabb a kölcsönös tanulásra.

A beszélgetés végül a történelem és a hagyomány szerepéhez kanyarodott vissza. Kassai szerint a történelmi emlékezet és a tudás versenyelőnyt jelent, mert ha elfelejtjük a múlt tapasztalatait, kénytelenek leszünk újra és újra improvizálni.

Kepes ehhez kapcsolódva úgy fogalmazott: a hagyomány valójában közös tudás, amelyet érdemes megőrizni és továbbadni. 

Munkatársunktól úgy tudjuk, a Keleti pályaudvarnál annyian szeretnének a 2-es metróval a belváros felé menni, hogy le kellett zárni, míg nem oszlik valamelyest a tömeg.

Ami nem lesz egyszerű, mert a megállóban a Kossuth tér – illetve a Batthyány tér – felé vesztegel egy szerelvény, nem tud elindulni. Vélhetően más megállókban is hasonló lehet a helyzet.

István király az örökkévalóság felé nyitott távlatban látta népe helyét – mondta Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök csütörtök este Budapesten, a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén, hangsúlyozva, hogy a magyar nép ezer év alatt sem veszítette el a hitét.

Mohos Gábor, a Szent István-bazilika plébánosa a bazilika előtti téren arról beszélt: az „Istenben hívő” ember élete nem lehet céltalan, mert hiszi, hogy Isten nem átmeneti időre alkotta, hanem halhatatlan lelket kapott. István király ebben a nagy, az örökkévalóság felé nyitott távlatban látta saját maga és népe helyét, szerepét.

A pápától kért korona azt is kifejezte, hogy nem evilági biztonságra építi népe sorsát, hanem szilárd alapra, „kősziklára”, Jézus Krisztusra és az ő tanítására – mondta.

Mohos Gábor kitért arra: ezer évvel ezelőtt a magyar nép történelme legnagyobb átalakulását élte meg. Tartósan letelepült a Kárpát-medencében, felvette a keresztény hitet és állammá szerveződött. A magyar nemzet azóta rengeteg kihívást megélt, de „ma is itt élünk a Kárpát-medencében, őrizzük értékeinket, hitünket” – fogalmazott.

Vitray Tamás volt az M1 ünnepi műsorának vendége és a legendás televíziós megjegyezte, hogy körülbelül húsz éve nem járt az intézménynél, hozzátéve: korábban valószínűleg be sem engedték volna. Bár örült a meghívásnak, azt mondta, a hatalmas épület kissé nyomasztja, mert pályafutása során jóval kisebb, családiasabb környezethez szokott.

Felidézte, hogy 1958-ban, a rádiótól érkezve készítette első televíziós műsorát. Elmondása szerint a korabeli televíziózás technikai feltételei rendkívül szerények voltak: a televízió épülete alig volt alkalmas műsorkészítésre, és mindössze egy angol közvetítőkocsi állt rendelkezésre. Ha az éppen a Népstadionban közvetített egy mérkőzést, nem is maradt kamera az épületben. A műsorok ideiglenesen felszerelt lámpák alatt, három kamerával készültek, minden élőben ment, rögzítési lehetőség nélkül.

Egy korabeli televíziós rutinra is emlékeztetett: amikor futballközvetítés kezdődött, az ügyeletes bemondónőnek ki kellett mennie a stadionba csak azért, hogy bejelentse a műsort.

Arra a kérdésre, hogyan emlékszik vissza önmagára pályakezdőként, úgy válaszolt: a televíziózás „egy perc alatt a mániája lett”. Első stúdiószereplése egy vasárnap esti műsorban volt, amelyet a korszak gyakorlatának megfelelően teljes egészében élőben sugároztak.

A mai médiakörnyezettel kapcsolatban elmondta, hogy ugyan saját YouTube-csatornája is van, és készít videós tartalmakat, de zavarja a mai fogyasztási szokások egyik jellemzője, amikor a hosszabb beszélgetéseket rövid részletekre bontják. Ahogy fogalmazott, „megőrjíti, hogy felszalámizzák”.

Vitray a műkorcsolya-közvetítések népszerűségéről is beszélt. Felidézte, hogy annak idején úgy kezdte közvetíteni a sportágat, hogy korábban egyáltalán nem értett hozzá. Szerinte a műkorcsolya azért tudott különösen népszerűvé válni a televízióban, mert nemcsak látványos sportág volt, hanem egy olyan világot mutatott meg a nézőknek, amelyet más módon akkoriban aligha ismerhettek volna meg.

Az államalapítás ünnepének csütörtök esti csúcspontja egy 32 perces, egyetlen dramaturgiai ívre épülő audiovizuális produkció lesz a Duna felett, amelyben nem a tűzijáték, hanem a fényfestés és kétezer drón viszi a főszerepet – közölték a szervezők az MTI-vel.

A 21 órakor kezdődő, Fejezetek a magyar nemzet 1000 éves történetéből című audiovizuális show nem egymást követő technikai effektek sora lesz, hanem egyetlen dramaturgiai ívre épülő előadás. A történet a Kárpát-medence természeti világából, A folyók országából indul. Ezt követi A megérkezés, majd A döntés: az a történelmi fordulat, amely létrehozta és Európához kapcsolta a magyar államot. Innen Az ezeréves áramlás és A szabadság hangja visz el az utolsó fejezethez, A fényhez.

Az előadás magyar festészeti, építészeti és ornamentikai motívumokra támaszkodik. A nézők többek között a Feszty-körkép, a koronázási palást, valamint középkori pecsétek és medalionok képeivel találkozhatnak, feltűnnek Benczúr Gyula és Székely Bertalan festményei által inspirált jelenetek is, köztük az Egri nők.

A vetítés a Parlamentre, a Lánchídra és a pesti rakpart több épületére kiterjed, a Duna felett pedig az eddigieknél jóval több, mintegy kétezer drón rajzol ki absztrakciókat, és idéz fel történelmi pillanatokat. Az előadás alatt Zságer Balázs, Dj Bootsie és iamyank szerzeménye szól.

A szervezők kiemelték: a fényfestések miatt a látványt Budáról érdemes nézni, a Lánchíd és a Margit híd között.

Azoknak, akik nem jutottak el a helyszínre, nem szeretik a nagy tömeget, vagy épp tűzijátékmentes show-t akarnak, az este folyamán – a tűzijáték és drónok kivételével – kétszer is megismétlik a fényshow-t. Az első ismétlés 22 óra és 22 óra 30 perc között lesz (tűzijáték, a drónshow és Himnusz nélkül), ezt követően, egészen éjjel 1 óráig a fényfestés folyamatosan a Parlamenten és a Lánchídon lesz látható.

Akik televízión keresztül követik az esti show-t, egy különleges pluszélményt kapnak: a közvetítésben a fények összekapcsolódnak az irodalommal. Nyáry Krisztián tolmácsolásában lesz hallható az alkotáshoz írt prológusa, valamint az egyes jelenetekhez általa válogatott irodalmi idézetek.

A közlemény kitért arra, hogy a produkció mögött széles szakmai összefogás áll. Az ünnepi audiovizuális show több mint harminc fős stáb munkája, húsz fényfestő dolgozik a megvalósításon, köztük a Maxin10sity, a Limelight, a Global Illumination, a Promptmonsters és Battha Gáspár. A teljes produkció megvalósítását a Centrum Production vezetője, Besnyő Dániel irányítja, a művészeti csapat vezetője Kálmán Mátyás.

Az elektro rakpart két napon át tartó zenei programsorozata friss hangot hoz az augusztus 20-i ünnepségbe, megmutatva, hogy a hagyományainkhoz a fiatalabb generációk világán keresztül is lehet kapcsolódni – ezzel a szöveggel harangozták be az ünnepi rendezvénysorozat Műegyetem rakparti részét. Itt már szerdán elkezdődtek a koncertek, amelyek késő éjszakáig tartottak. Ahogy arról a 444 cikke is beszámolt, nem mindenki örült a város nagy részén hallható és érezhető dübörgő basszusoknak. Lapunkhoz is érkeztek olvasói tapasztalatok: volt, aki a VI. kerületben, míg más a Városligetnél hallotta tisztán a koncerteket.

Megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, érkezett-e bejelentés a feltűnően hangos rendezvény miatt, és ha igen, mennyi, illetve történt-e rendőri intézkedés. Bár azt nem árulták el, pontosan hány bejelentés érkezett a technoparti miatt, a BRFK sajtóosztálya azt írta válaszában, hogy

több bejelentés is érkezett a hangos zene miatt. 

„A rendőrök felvették a kapcsolatot a szervezővel, egyéb intézkedés nem történt” – tették hozzá.

Ma délután 5-től kezdődnek a koncertek a Műegyetem rakparton, ahol a program szerint éjjel fél kettőig szól majd az elektro. A sztárvendég a berlini elektronikus zenei színtér egyik meghatározó duója, a Modeselektor lesz 21:30-tól.

A reggel hat órakor kezdődő M1 Híradót Kis Máté vezette, délben már Mészáros Szimonettát láthatták a nézők, és a közmédia Facebook-oldalán közölték, hogy kik lesznek még a műsorvezetők: fél nyolckor Kántor Viola, este tízkor pedig az RTL-től távozó Heer Orsolya várja majd a nézőket. Ők ketten a 2010-es években a Hír TV-nél dolgoztak.

A miniszterelnök csütörtök délben jelentette be Facebook-oldalán, hogy a Karmelitából este 160, a gyermekvédelemben nevelkedő gyermek nézheti a kísérőikkel és nevelőikkel a tűzijátékot, a drónshow-t és fényjátékot.

Nem ez Magyar első ilyen gesztusa: május végén, gyereknap alkalmából gyermekvédelemből, hátrányos helyzetű és kárpátaljai családokból érkeztek gyerekek a Karmelitába és a Szociális és Családügyi Minisztériumba.

Állami elismeréseket és kitüntetéseket adott át Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából csütörtökön az Országházban. A magyar kultúra, tudomány, oktatás, gyógyítás és közösségépítés kiemelkedő alakjai vehették át az odaítélt állami kitüntetéseket.

Íme a kitüntetettek teljes listája. (via Portfolio)

A kitüntetettek teljes listája:

A Magyar Érdemrend nagykeresztje, polgári tagozat:

• Cserhalmi György, a nemzet színésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal, polgári tagozat:

• Pongor Ildikó Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, balettmester
• Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, az MTA rendes tagja

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje, polgári tagozat:

• Balázs Mihály DLA Kossuth-, Pro Architectura és Ybl Miklós-díjas építész
• Berczeli Tibor állami díjas villamosmérnök, a BME professor emeritusa
• Fülöp Botond ügyvéd (a kegyelmi botrányt kirobbantó Vidéki prókátor)
• Halmai Gábor alkotmányjogász, az ELTE professor emeritusa
• Kiss György jogtudós, az MTA rendes tagja
• Kovách Imre szociológus, az MTA levelező tagja
• Sajó András jogtudós, az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt elnökhelyettese és bírája
• Szegedi Andrea bőrgyógyász, az MTA levelező tagja, a Debreceni Egyetem klinikaigazgatója
• Kiss György és Sajó András későbbi időpontban veszi át személyesen a kitüntetést

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, polgári tagozat

• Katona Gyula matematikus, a BME egyetemi tanára
• Kovács Zoltán, a Szentandrási István Egyetemi Roma Szakkollégium igazgatója
• Kövecses Zoltán nyelvész, az ELTE professor emeritusa
• L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője (kitüntetését Lencse Máté vette át)
• Németh György ókortörténész, klasszika-filológus, az ELTE egyetemi tanára
• Ulbert István idegtudós, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont intézetigazgatója

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje, polgári tagozat:

• Bass László szociológus, az ELTE adjunktusa
• Beregszászi-Nagyné dr. Papp Rózsa Mária gyermeksebész, plasztikai és égéssebész főorvos
• Czimber Kornél, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettese
• Csiszár Jolán növénybiológus, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense
• Dóka Ottó, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára, korábbi rektorhelyettese
• Hay Diana Judit, az MTA Könyvtár és Információs Központ főlevéltárosa, az Akadémiai Levéltár volt igazgatója
• Pápai Lívia Ferenczy Noémi-díjas textilművész
• Péter Imre szakgyógyszerész, a Richter Gedeon Nyrt. nyugalmazott minőségirányítási igazgatója
• Zsurzs Kati színművész

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje, katonai tagozat:

• Németh Zoltán dandártábornok, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság törzsfőnöke

Magyar Arany Érdemkereszt, polgári tagozat:

• Csépányi Balázs Lóránt agrármérnök, a Fővárosi Állat- és Növénykert nyugalmazott igazgatója
• Hoczek László József, a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója
• Kardos Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere
• Komáromi István pedagógus, kutatótanár
• Lingauer János nyugalmazott természetvédelmi igazgató
• Molnár Zoltán Imre trombitaművész
• Rossa László zeneszerző, zenei vezető
• Szemán Béla színművész, rendező

Magyar Ezüst Érdemkereszt, polgári tagozat:

• Szabó Lajos kertészmérnök, növényorvos
• Winklerné Petrikisch Borbála jelmeztervező és viseletkészítő

Miközben a Parlamentben az állami kitüntetések átadása zajlik, az M1 élő műsorfolyamában ezt nem közvetítik. Az adásban Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója és Kende Anna szociálpszichológus beszél, miközben a képenyő jobb oldalán látható a díjátadó.

Az állami kitüntetettek listáját az elmúlt évek gyakorlatával szemben nem közölték előre.

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetést kapta Pongor Ildikó táncművész, Rainer M. János történész, de kitüntetést kapott a kegyelmi ügyet kirobbantó Vidéki prókátor, azaz Fülöp Botond is, a jogállamiságért végzett munkájáért. Állami kitüntetésben részesült Kovách Imre szociológus és L. Ritók Nóra is.

Átvette a Magyar Érdemrend nagykeresztjét Cserhalmi György.

Kapcsolódó

„Mentálisan nagyobb béklyót dobott le magáról a magyar társadalom, mint a rendszerváltáskor” – Kovách Imre a NER vidékvesztéséről és Orbán elkopásáról

Miben rozsdásodott el a Fidesz, mi történt a magyar vidékkel, kik, mely csoportok csatlakoztak le a NER-ről, visszatérhet-e még Orbán Viktor a hatalomba, milyen kihívások, csapdahelyzetek előtt áll most Magyar Péter és pártja? Kovách Imre szociológussal beszélgettünk.

Voltunk, vagyunk, leszünk – írta Orbán Viktor augusztus 20-án Facebook-oldalán. A volt kormányfő az alábbi videót tette közzé az ünnep alkalmából, és azt írta:

Boldog születésnapot, Magyarország!

Orbán a Kiss Kata zenekar Megmaradni magyarnak című daláról készült videóklipet osztotta meg, amelyhez a kommentszekcióban azt írta: „gyönyörű dal lett, köszönjük!”.

Az Országos Mentőszolgálat idén is komplex mentési terv alapján hajtja végre az augusztus 20-i tömegrendezvények egészségügyi biztosítását – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

Azt írták, a mentőegységek a fővárosi tűzijáték idején a Duna pesti és budai oldalának 56, gondosan kiválasztott pontjára települnek. A mentési pontok a www.mentok.hu/tuzijatek honlapon elérhető térképen és az ÉletMentő applikációban találhatók meg.

A Közmédia Facebook-oldalán tettek közzé néhány tudnivalót Kis Mátéról. Mint írták: Kis a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott közgazdász-turizmus szakirányon. A televíziózást még egyetemista korában, 2020-ban kezdte a Szeged Televíziónál riporterként, később a csatorna híradójának műsorvezetője lett. Innen érkezett a megújuló közmédia Híradójába.

Hozzátették: a sport is a műsorvezető életének fontos része: korábban versenyszerűen kenuzott, emellett labdarúgó-játékvezető is.

Magyar azt kérte a tisztektől, hogy vigyázzanak arra az egyenruhára, amit mától tisztként viselnek. Gratulált a frissen avatott tiszteknek, majd beszédét azzal zárta:

Isten éltesse Magyarországot! Isten óvja Magyarországot!

A rendfokozat nem helyettesíti a tudást, a parancs nem helyettesíti a gondolkodást, a technika nem helyettesíti az embert, az erő soha nem helyettesítheti a becsületet – hangsúlyozta beszédében a kormányfő, aki a tiszteknek azt üzente, ünnepeljék meg ezt a napot.

Lassan azt is meg fogják tanulni és látni, mit jelent együtt élni a szolgálattal. Mert amikor valaki katona lesz, akkor bizonyos értelemben a családja is vállal valamit.

Példaként hozta fel a telefont, ami „rossz időpontban csörren meg”.

A tisztekhez szólva azt mondta: „egy tisztességes állam nem lehet, hogy csak kérjen, adnia is kell. Nem mondhatjuk azt a katonáknak, hogy legyenek kész minden helyzetre, ha közben nincs ott mögöttük az állam.”

Egy honvédnek nem politikai oldalt kell szolgálnia. A hazát kell szolgálnia.

Erős intézményekhez erős jellemű emberek kellenek, húzta alá a kormányfő. A tiszteknek többek között azt kívánta, hogy legyenek erősek, de soha ne kelljen háborúzniuk. „Ezt jelenti a magyar honvéd: ott lenni, amikor a hazának szüksége van rá. (…) Ne kérjenek olyat a katonáiktól, amit ők maguk nem tennének meg.”

Ma, augusztus 20-án, Szent István napján, több mint ezeréves történetünket ünnepeljük. De egy ország története soha nincsen készen. Minden nemzedék hozzáír valamit. Van, akinek országot kell alapítania, van, akinek szabadságot kell kivívnia, van, akinek újjá kell építeni a hazát. Ez most a mi feladatunk.

A 21. században egy ország biztonságát nem csak a határainál lehet megtámadni: a miniszterelnök leszögezte, hogy többek között meg lehet támadni az informatikai rendszereit, a kommunikációját, a kritikus infrastruktúráját is.

Az elmúlt hetekben az egész ország láthatta, mit jelent mindez a gyakorlatban.

A miniszterelnök a paksi helyzetről beszélt, mivel vannak olyan honvédek, akik ott teljesítenek szolgálatot.

Ilyen a katona szolgálata, nem mindig látványos, sokszor poros, sokszor forró, sokszor hideg, sokszor fárasztó. De mindig szükség van rá.

A honvéd akkor is védi a hazát, amikor hidat épít, vizet szállít, amikor egy település ellátását biztosítja, szögezte le, mert a haza védelme nem egyetlen feladat, hanem azt jelenti, hogy ha baj van, akkor van kihez fordulni.

A felkészültség éppen azért fontos, mert amikor eljön az igazi helyzet, már nincs idő megtanulni azt, amit előtte kellett volna. Ez az egyik legfontosabb dolog, amit tisztként magukkal vihetnek – hangsúlyozta Magyar Péter.

A történelemből mindent meg kell tanulnunk: a dicsőséget és a tanulságait is

– fogalmazott. A kormányfő ezt követően Görgei Artúrról is szólt, akinek története szerinte sok mindent megtanít nekünk. Megtanít minket arra is, hogy a katonai vezetés nem hangerő és egyenruha kérdése, folytatta, hanem tudás, felkészültség és felelősség.

A rendfokozatot ma megkapják, a tekintélyt azonban holnaptól kell megszerezniük.

Damjanich János és Klapka György történetét is felelevenítette a kormányfő, és így szólt: „a jó parancsnokot nem az mutatja meg, hogy hány ember áll mögötte, hanem az, hogy ő mennyire áll azok mögött, akiket rábíztak”.