Tegnap már senki sem érezte magát biztonságban a moszkvai metróban, amely egy nap több mint kilencmillió embert szállít. Az emberek gyanakodva nézegették egymást, miközben a rendőrség és a biztonsági erők minden korábbinál nagyobb létszámban igyekeztek fenntartani a rendet. A Moszkvában élő, nem orosznak látszó emberek között már-már pánikhangulat uralkodott el, a város idegei pattanásig feszültek. Tegnap este egy üzbéget késeltek halálra, ma reggel pedig a főváros déli részén egy dagesztáni rendszámú autóból lőttek rá a járókelőkre, de itt senki sem sérült meg.
A Kitekintő orosz nacionalistákhoz közelálló forrásai is megerősítették: a zömében futballhuligánokból álló szélsőséges csoportok háborút indítanak a várost szerintük eluraló „kaukázusiak” ellen. A fogalom első látásra megtévesztő lehet: igazából ugyanis ebbe a kategóriába sorolják be a volt Szovjetunió nem szláv népeit, a grúzoktól és a csecsenektől kezdve egészen a kirgizekig és az üzbégekig. „Oroszország az oroszoké!”, „Ki a szeméttel Moszkvából”- ezek a hét legtöbbet hangoztatott jelszavai az orosz fővárosban. A szélsőségesek már a kormányban sem bíznak: szerintük Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev az „európai humanizmus” mögé bújva nem hajlandóak kezelni a tarthatatlan helyzetet.
Az erőszak gyökerei
A moszkvai futballklubok szurkolói hosszú éveken keresztül megosztottak voltak, és elsősorban az egymás elleni harccal voltak elfoglalva. Ezzel párhuzamosan a szurkolói csoportok egyre inkább a szélsőségesek befolyása alá kerültek, akik nem csak a pályán, hanem azon kívül is kiélezett küzdelmet vívtak egymással. Ezen változtatott Jegor Szviridov 28 éves Szpartak-fanatikus halála. A fiatal férfit egy utcai összetűzésben lőtte le egy 26 éves „kaukázusi”, Aszlan Cserkeszov. A korábban végletekig megosztott szélsőségeseknél ezzel csordult ki a türelem már amúgy is megtelt pohara, és szombaton több ezer (a hatóságok szerint ötezer) szurkoló a Kreml tőszomszédságában követelt bosszút meggyilkolt társuk haláláért. A szélsőségesek komoly összecsapásokat vívtak a rendőrséggel, a korábban rettegett OMON (a különleges rendőri erők) pedig vagy nem akartak, vagy nem tudtak megfelelő választ adni az őket ért váratlan kihívásra. A fiatalok rátámadtak mindenkire, aki nem tetszett nekik: a rendőrökre ugyanúgy, mint az arra sétáló kaukázusi kinézető járókelőkre. Az összecsapásokban az állami RIA Novosztyi hírügynökség szerint 29 ember, köztük nyolc rendőr sérült meg.
A kormány természetesen azonnal elítélte a történteket, és példás büntetést helyezett kilátásba a zavargásokban résztvevők számára. Medvegyev szerint az ügyészség is hibázott, amikor nyilvánosságra hozta Szviridov gyilkosának kilétét, és megerősítette: nem tűri el, hogy Oroszország városai csatatérré változzanak. Az elnök aggodalma jogosnak tűnik: a moszkvai zavargások ugyanis több orosz városra, többek között Szamarára, Szentpétervárra, Krasznodárra és Don-menti Rosztovra is továbbterjedtek.
Óriási készültség Moszkvában
A szombati összecsapások után a legmagasabb fokú készültségbe helyezték a moszkvai rendőrséget, hogy megakadályozzák a bevándorlók és a nacionalisták összecsapásait. Az interneten terjedő információk alapján szerda este a rendőrség hermetikusan lezárta a Kijevszkaja pályaudvar, illetve a Jevropejszkij tér környékét, ugyanis több szélsőséges orosz és bevándorló hírportálon is az az információ jelent meg, hogy itt tartják majd a szombati balhé „második félidejét”.
A nacionalisták pedig ígéretüknek megfelelően meg is jelentek szerda este a pályaudvar előtt, ahol több ezer fiatal, köztük alig 15 éves gyerekek is követelték a kaukázusiak távozását. A bevándorlók kisebb csoportjai is feltűntek, hogy rendezzék a számlát, de végül a rendőrség véget vetett az összecsapásoknak. A Park Kulturi metróállomásnál (ahol idén tavasszal felrobbantották a moszkvai metró egyik szerelvényét) pedig három dagesztáni férfit vettek őrizetbe, akik oroszokat támadtak meg.
A karhatalom már a külvárosi metrómegállóknál igyekezett kiszűrni a gyanús elemeket, és a belvárosban is megerősített járőrök vigyáztak a rendre. A nagyszabású akció keretében mintegy 1 300 embert vettek őrizetbe, és elkoboztak számos fegyvert, kést, és legalább egy szamurájkardot is. A rendőrségi akciónak szerdán harminc sérültje volt.
Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere megerősítette: a hatóságok továbbra is keményen fel fognak lépni a felforgató elemekkel szemben. „A rendőrség tovább fog járőrözni az utcákon, a metrón és a tömegközlekedési eszközökön is”, mondta a városvezető. Az aggodalom jogos: a szélsőségesek ugyanis állításuk szerint addig nem nyugszanak, amíg meg nem tisztítják az oroszok fővárosát a beáramló „déli szeméttől”.
Mindenki érintett
Szombat óta tapintható a feszültség Moszkvában és a nagyobb orosz városokban is. A hétvégi zavargásokban meg nem erősített hírek szerint két ember gyilkoltak meg, míg hétfőn egy 14 éves fiút tartóztattak le, aki a hatóságok szerint egy kirgiz férfit késelt halálra. A fiatal vádlott és két hasonló korú társa feltehetően nemzetisége miatt támadt rá a vendégmunkásra, aki a helyszínen életét vesztette.
Moszkvában a hivatalos adatok szerint mintegy 10,5 millió ember él, akiknek 85 százaléka orosz nemzetiségű, a többiek bevándorlók. Ezek azonban csak a hivatalos adatok, azt még a városháza is beismeri, hogy napközben akár 15-20 millió ember is lehet a fővárosban, és több millió lehet a volt Szovjetunió tagállamaiból, illetve Oroszország kaukázusi területeiről érkezett bevándorlók száma. A mostani konfliktust tovább élezi, hogy az utóbbi években a csecsen maffia tette rá a kezét a moszkvai alvilágra, így az szláv-kaukázusi ellentét könnyen komoly fegyveres harcokba is fulladhat.
Aggodalomra semmi ok?
A kormány aggódva figyeli az eseményeket, ugyanis a korábban hatékonynak tűnő erőszakszervezetek látványosan csődöt mondtak a szombati zavargások során. Dmitrij Medvegyev csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a rasszista bűncselekmények elkövetőit példásan meg kell büntetni, ennek érdekében pedig módosítani kell a büntetőtörvénykönyvet is.
Vlagyimir Putyin tegnapi négyórás, szokásos éves televíziós fogadóóráján reagált a rasszista támadások kapcsán hozzá intézett kérdésekre. A miniszterelnök szerint „mindenképpen le kell törni a szélsőségeseket”, miközben hangsúlyozta, hogy „Oroszország egy multikulturális ország”. „Egy Kaukázusból származó személynek nem lenne szabad félnie, amikor Moszkva utcáin sétál. Ugyanígy egy orosz származású embernek sem lenne szabad aggódnia, még ha az észak-kaukázusi köztársaságok egyikében él is”, erősítette meg Putyin.
Annak ellenére, hogy a Kreml szerint nincs ok az aggodalomra, a Csecsen Köztársaság elnöke, az egyébként nem éppen könyörületességéről híres Ramzan Kadirov óvatosságra intette honfitársait, és azt javasolta nekik, hogy a közeljövőben ha csak tehetik, ne utazzanak az orosz fővárosba.
.
