Egy kísérleti lebegő mágnesvasút (maglev) Kínában megdöntötte a saját rekordját, amikor mindössze 5,3 másodperc alatt sikerült elérnie nulláról a 800 kilométer per órás sebességet. Ez a szakértők szerint megközelíti egy kereskedelmi repülőgép utazósebességét, és elméletileg elég gyors ahhoz, hogy egy óra alatt megtegye a Budapest–Zürich-útvonalt.
A kínai állami média szerint az eredeti rekordot még 2025 végén döntötték meg, de a történet csak most kezdett el terjedni Kínán kívül. Az IFLScience szerint ez már a harmadik alkalom 2025 óta, hogy az East Lake nagy sebességű vasúti laboratórium világrekordot döntött ezen a tesztpályán.
A mostani eredménnyel azonban nem elégszenek meg, ugyanis a hubei laboratórium korábban kijelentette, hogy olyan maglev vonatokat szeretne építeni, amelyek óránként 1000 kilométeres sebességgel haladnak. Az látszik, hogy jó úton haladnak ennek irányába. 2026-ban jelenleg mindössze hat maglev vonatrendszer működik világszerte: ebből három Kínában, kettő Dél-Koreában és egy Japánban.
Hogy működik a maglev vonat?
A maglev technológia lényege, hogy az ultra-nagysebességű vonatrendszerhez mágneses lebegés társul, aminek köszönhetően a vonatot finoman a vezetőpálya fölé lehet emelni, amivel kiküszöbölhető a súrlódás, és így simább, gyorsabb lesz az utazás. A pályát elektromágnesek is szegélyezik, amelyek képesek pólusváltásra. A vonat előtti pólusok úgy vannak beállítva, hogy vonzzák a kocsi elejét, de abban a pillanatban, ahogy az elhalad mellettük, megfordul a hatás, és a mögöttük lévő pólusok taszítóvá válnak.
Az ehhez hasonló maglev technológiákat minden bizonnyal nem közösségi közlekedésre akarják használni: többek közt áruszállítási, katonai és repülőgépipari indításokra is hasznosítható lehet a szakemberek szerint. Utóbbi esetében például nagy pozitívum, hogy a szennyező üzemanyaggal működő rakéták használata helyett elektromágneses meghajtással elméletileg minimális szennyezéssel lehetne űrhajókat és műholdakat felbocsátani az űrbe.
