A köztársasági elnök megválasztását követően Orbán Balázs, a korábbi miniszterelnök egykori politikai igazgatója, leendő fideszes EP-képviselő már előretekint: legfrissebb Facebook-bejegyzésében nem az általa csak bábjátéknak titulált államfőválasztást elemzi, hanem a következő időszak legfőbb politikai akciójáról, megfogalmazása szerint a hamarosan kezdődő „alkotmányozási showműsorról” fejti ki a véleményét.
Az elmúlt hetek, hónapok nyilatkozataiból is látszik már, hogy a Radnai-féle színházi csapat, kiegészülve a kormányon belüli baloldali keménymaggal, ugyanahhoz a nemzetközi alkotmányozási divathoz akar nyúlni, amelynek kudarcait már jól ismerjük, ezért érdemes feltenni a kérdést: miért kellene Magyarországon még egyszer lefuttatni egy olyan politikai kísérletet, amelynek gyengeségeit más országok tapasztalata már világosan megmutatta?
Orbán a posztjában felidézi a világ különböző pontjain az elmúlt években végrehajtott alkotmányozási folyamatokat, és ezeket kivétel nélkül sikertelen akcióknak titulálja. Kifejezetten az „inkluzív” vagy „részvételi” alkotmányozást kritizálja, amely szerinte első hallásra persze vonzónak tűnik, amikor azt ígéri, hogy „az alkotmány ne kizárólag politikusok és alkotmányjogászok zárt tárgyalásain szülessen, hanem civilek, NGO-k, szakértők, kisebbségi csoportok, aktivisták, sorsolt állampolgárok és különböző társadalmi szereplők bevonásával, állampolgári fórumokon, workshopokon, online konzultációkon és más deliberatív eljárásokon keresztül”.
Orbán szerint a probléma nem a társadalmi részvétellel van, hanem azzal, amikor ebből önálló politikai legitimációt próbálnak előállítani, „és azt sugallják, hogy néhány száz vagy néhány ezer, valamilyen eljárással kiválasztott vagy önként jelentkező ember véleménye hitelesebben fejezi ki a társadalom akaratát, mint a választásokon létrejövő politikai képviselet. Ilyenkor az alkotmányozás könnyen demokratikus showműsorrá válik: rengeteg fórum, konzultáció, civil szereplő és látványos társadalmi párbeszéd jelenik meg, miközben a legalapvetőbb kérdés háttérbe szorul, nevezetesen az, hogy ki adott ezeknek az embereknek felhatalmazást arra, hogy mások nevében beszéljenek”.
A fideszes politikus szerint különböző okok miatt zátonyra futott az ilyen típusú alkotmányozás például Izlandon, Chilében vagy Írországban.
Éppen ezért kell nagyon óvatosnak lennünk azzal, amikor Magyarországon is megjelenik ugyanez a politikai nyelvezet. A civilek bevonása, a társadalmi konzultáció és a nyilvános vita természetesen önmagában nem kifogásolható. A kérdés ott kezd érdekessé válni, amikor ezekből a mechanizmusokból egy olyan alternatív legitimációs rendszert építenek fel, amelyben egy előre kialakított folyamat résztvevőire utólag rá lehet mondani, hogy ők képviselik a társadalmat, az általuk támogatott politikai elképzelésekre pedig azt, hogy azok valójában nem egy politikai oldal programját, hanem valamiféle magasabb rendű társadalmi konszenzust fejeznek ki.
Orbán szerint a jelenlegi Alaptörvényben foglalt szabályok döntő többségével a magyar társadalom többsége egyetért. „Nem akarja senki, hogy az alkotmány alakítsa progresszív irányba a társadalmat, hanem a többség azt akarja, hogy számára fontos értékek érvényesülése fölött az alkotmányjog is őrködjön.”
Magyarországon sem az a legfontosabb kérdés, hogy
hány fórumot rendeznek, hány civilt hívnak meg, hány szakértőt kérdeznek meg és hány ezer hozzászólást gyűjtenek össze, hanem az, hogy kik határozzák meg a folyamat kereteit, kik választják ki a résztvevőket és a szakértőket, milyen politikai és társadalmi csoportok lesznek felülreprezentálva benne, és végül ki adott bárkinek felhatalmazást arra, hogy egy ilyen eljárás eredményét a magyar társadalom akarataként mutassa be
– fogalmaz Orbán Balázs, aki szerint egy ország alkotmánya nem attól lesz demokratikus, hogy látványosan sok ember vesz részt az elkészítését körülvevő rendezvényeken, hanem attól, hogy mögötte valódi, széles és ellenőrizhető demokratikus felhatalmazás áll.
„Az alkotmányozás nem showműsor, Magyarország pedig nem kísérleti laboratórium” – összegzi a gondolatmenetét Orbán.
