A Tisza-kormány felülvizsgálja a magánpiaci hitelezéshez kapcsolódó állami támogatásokat, garanciákat. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a cél a támogatott hitelezés reformja. A Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítása után Magyar Péter kormányfő azonnali intézkedésekről döntött. Azzal bízta meg Kapitány István gazdasági minisztert, hogy Kármán András pénzügyminiszter bevonásával, az uniós források lehívása érdekében, rendelje el a magánszektor hitelezéséhez kapcsolódó kormányzati támogatások, beleértve a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozási gyakorlatának felülvizsgálat.
A cél, hogy
jelentősen csökkenjen az állami kockázatmegosztás szintje, erősödjön a bankok saját hitelkockázat-értékelése, és kedvezőbbé váljanak a garanciafedezeti arányok.
Augusztus 12-ig felül kell vizsgálni az összes állami viszontgarancia amortizációs ütemtervét, augusztus 17-ig el kell készíteni azt a kormányhatározat-tervezetet, amely kötelezettséget vállal az állami garanciák GDP-hez viszonyított arányának az uniós átlagra történő csökkentésére.
A kormány megreformálja a Széchenyi Kártya programot. A tervek szerint augusztus végén
a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+
esetében a nettó ügyleti kamatot az aktuális 3 havi BUBOR szintjéhez kötik, a kötelezően előírt garanciák igénybevétele pedig csak választható opció lesz.
Kármán András pénzügyminiszternek már a fentiek alapján kell számolnia a 2027-es költségvetés tervezésekor. A kormány – az MFB Zrt. bevonásával – felülvizsgálja az állami hitelnyújtáshoz és kockázatmegosztáshoz biztosított állami garanciákat. Korlátoznák az államháztartás MFB-műveletekkel szembeni kitettségét. Fokozatosan megszüntetnék a szükségtelen állami garanciákat, így a kamatkiegyenlítési rendszert is. A mostani döntés előzménye, hogy a törvény szerint átláthatóbbá kell tenni a bank működését, mivel korábban több bírálat érte az MFB-t a magántőkealapokba történő állami befektetések miatt.
