Nagyon felmelegedett a Földközi-tenger nyugati és középső medencéje – a Baleár-szigetektől Olaszországon át egészen a Jón-tengerig –, ahol többfelé 28–30 fokos felszíni vízhőmérsékletet mértek, sőt Tunézia partjainál 31–32 fokos vízhőmérséklettel is találkozhatunk – írja az Időkép.
Ezek önmagukban is magas értékek, a helyzetet azonban az szemlélteti igazán jól, ha ezeket a sokéves átlaghoz viszonyítjuk. Nagy területen ugyanis 4–5 fokkal,

A helyzet persze nem mindenhol ugyanolyan. Az Égei-tenger és a keleti medence egyes részein (például a görög szigetvilágnál) az anomália jóval szerényebb, helyenként a sokéves átlag körüli, sőt arra is van példa, hogy elmarad az átlagtól. Ez arra utal, hogy a meleg mag jelenleg a nyugati és középső medencére koncentrálódik, miközben keletebbre más légköri viszonyok (erősebb szelek, felhősebb, zivatarosabb idő) mérséklik a felmelegedést.
Mi áll a jelenség hátterében?
A jelenség hátterében a mediterrán térség fölött tartósan berendezkedő szubtrópusi anticiklon áll. A magas légnyomású rendszer alatt az ég többnyire felhőtlen, így a napsugárzás folyamatosan melegíti a felszíni vízréteget. Ennél is fontosabb talán a szélcsend: gyenge légmozgás mellett drasztikusan lecsökken a párolgás által elvezetett hő, ami a tenger hőháztartásának normál esetben a legnagyobb hűtő tényezője.
A 2026-os év ebből a szempontból különösen kedvezőtlennek mondható: már május-június folyamán is szélsőségesen meleg víz alakult ki a nyugat-mediterrán térségben, és az azóta eltelt hetekben ez a meleg vízkészlet tovább gyarapodott, majd fokozatosan kelet felé terjedt. Emellett hosszabb távon is felfelé mutat a trend: a Földközi-tenger a globális átlagnál mintegy 20 százalékkal gyorsabban melegszik, ami azt jelenti, hogy egyre gyakoribbá válhatnak az ilyen hőhullámok.

Ennek az anomáliának szakértő szerint az is a hatása lesz, hogy a szokásosnál melegebb tengerfelszín többletenergiát és páratartalmat pumpál a légkörbe, ami ősszel, a hidegfrontok érkezésekor jellemzően intenzívebb, csapadékosabb és viharosabb időjárási helyzeteket eredményez majd a térségben – például heves, árvizekkel járó időjárási szélsőségek képében Dél-Európában. Emellett a tartósan magas vízhőmérséklet a tengeri ökoszisztémákra is káros hatással van.

