Több szempontból is mérföldkőnek számító repülést hajtott végre a Starship (Csillaghajó), a SpaceX hatalmas kísérleti rakétája. Ez volt az eszköz V3-as verziójának második útja, és most először telepített új generációs Starlink-műholdakat.
View from above as Starship launched from Pad 2 at Starbase pic.twitter.com/LIXq9EFCpI
— SpaceX (@SpaceX) July 25, 2026
A 124 méter magas rakétarendszer magyar idő szerint július 25-én, 0:45-kor emelkedett a magasba a texasi Starbase (Csillagbázis) területéről. A SpaceX közleménye szerint a Starship hajtóművei az elvárásoknak megfelelően működtek a repülés során, a jármű sikeresen kilépett a világűrbe, ahol 20 Starlink-műholdat bocsátott ki. A műholdak ugyanakkor nem maradtak Föld körüli pályán, nagyjából 20 perccel telepítésük után tervezetten visszatértek bolygónk légkörébe, ahol megsemmisültek.
Starship soared on the second flight of the next generation, deploying advanced Starlink satellites for the first time and providing priceless data as it travelled through air, space, and sea → https://t.co/Rp7VwBzpWx pic.twitter.com/vCYYKvGvDK
— SpaceX (@SpaceX) July 25, 2026
A Starship újrahasznosítható gyorsítórakétája nem sokkal a repülés kezdete után landolt a Mexikói-öbölben, azonban 13 hajtóművéből csak 5 működött megfelelően, így a vártnál erőteljesebben ért vizet. A rakétarendszer felső fokozata, vagyis maga a Hajó azonban sikeres puhaleszállást hajtott végre az Indiai-óceánon, alig több mint egy órával az indítása után.
A tesztrepülést összességében sikeresnek könyvelte el a SpaceX, ami a vállalat mellett jó hír a NASA számára is, ugyanis az Artemis–4 keretein belül végrehajtott emberes holdra szállás során a tervek szerint a Starship szállítaná az égitest felszínére az űrhajósokat. Ahhoz viszont még számos próbán kell átesnie, hogy erre készen álljon.
Splashdown confirmed! Congratulations to the entire SpaceX team on the 13th flight test of Starship! pic.twitter.com/g27YJCQgiN
— SpaceX (@SpaceX) July 24, 2026
A NASA jelenlegi menetrendje alapján 2028-ban szeretne embereket juttatni a Holdra, addig a Starshipnek számos akadályt kellene megugrania. 2027-ben például teljesítenie kéne egy legénység nélküli landolást az égitesten, valamint az Artemis–3 misszió során bizonyítania kell, hogy képes dokkolni az Orion űrkapszulával a világűrben.
Utóbbira azért lenne szükség, mert az Artemis–4 alatt is teljesítenie kell majd ezt a feladatot. A küldetés legénysége ugyanis a tervek szerint nem a Starshippel hagyná el a bolygót, hanem az Orion űrkapszulában. Csak a Hold körüli pályára állás után szállnának át a SpaceX eszközébe, amely aztán az égitest felszínére vinné őket. Ezek a feladatok egyelőre viszont elég távolinak tűnnek egy olyan eszköz számára, amely még sosem repült egy óránál sokkal többet, és egyszer sem hagyta el az alacsony Föld körüli pályát.
A felzárkózáshoz sűrűbben kéne tesztrepüléseket végrehajtania a Starshipnek, amivel a SpaceX vezetősége is tisztában van. Az alapító-vezérigazgató, Elon Musk korábban arról beszélt, hogy heti rendszerességgel szeretne Starship-repüléseket teljesíteni, ám ezt egyelőre nem tudta megvalósítani – az előző tesztrepülés és a mostani között csaknem 2 hónap telt el.
Ha a Starship nem képes tartani magát a NASA ütemtervéhez, az ügynökség másik űrcég eszközére cserélheti. Az egyetlen alternatíva, ami szóba jöhet, a Jeff Bezos-féle Blue Origin vállalat Blue Moon nevű leszállóegysége. Ezt az eszközt eddig egyszer sem próbálták ki az űrben, ezért csak találgatni lehet róla, hogyan teljesítene.
A NASA következő emberes holdra szállása az ambiciózus Artemis-program része, amely keretein belül az űrügynökség a 2030-as évekre tartós holdbázist építene ki az égitesten. A későbbi tervek között szerepel az is, hogy a Holdról indulva embert juttassanak a Mars felszínére.
