Tudomány

Így ért véget a százéves háború

Bibliothèque nationale de France / Wikimedia Commons
Az ütközet korabeli ábrázolása.
Bibliothèque nationale de France / Wikimedia Commons
Az ütközet korabeli ábrázolása.

Az angolok és a franciák 573 éve, 1453. július 17-én vívták meg a százéves háború utolsó csatáját. A Castillon melletti ütközetben a franciák döntő vereséget mértek az angolokra, akiknek parancsnoka is elsett. A vereséget követően a szigetország feladta az 1337 óta vívott küzdelmet, és elvesztette egykori franciaországi hódításait, szinte teljesen kiszorult a kontinentális Európából – írja a Rubicon.

Visszatértek Franciaországba a kiszorított angolok

Bár Jeanne d’Arc-ot az angolok és burgundok 1431-ben máglyán megégették, már nem tudták megakadályozni az orléans-i szűz által sikerre vezetett francia erők további előretörését. A vereségek nyomán Burgundia később kihátrált az angolok mögül, és átadta a franciáknak az általa megszállt területeket, többek között Párizs városát is.

A jól szervezett francia hadsereg ettől kezdve lassan kiszorította az angolokat Franciaországból: az 1450-es, Formigny mellett vívott csata után már csak Gascogne maradt angol kézen, de az is csak a következő évig. Sir John Talbot viszont 1452 őszén hadjáratot indított a dél-francia tartomány visszaszerzésére, ahol a lakosság nagyrésze felszabadítóként üdvözölte a visszatérő angolokat. VII. Károly francia király nem figyelte tétlenül az eseményeket: komoly haderőt szervezett, amely egy téli hadjárat során a tengerparti területekre szorította vissza Talbot csapatait.

Az angol fővezér mintegy 5000 fős hadseregéhez 1453 júliusában újabb 3000 zsoldost kapott a szigetországból, ezért úgy döntött, csatát vállal a franciák ellen, akik a Dordogne folyó partján fekvő Castillon mellett táboroztak, Bordeaux közelében. A franciák 11 000 katonával egyértelmű létszámfölényben voltak, de erről az angolok nem tudtak.

Sorra lőtték az angolokat

Talbot őrszemei július 17-én reggel a ködben távolodó lovascsapatot vettek észre, ami alapján úgy ítélték meg a helyzetet, hogy a franciák megfutamodtak előlük. A fővezér a kémek jelentése alapján – akik egyébként a sáncokat befejező munkásokat látták távozni – azonnal támadást indított, és a körülbelül 7000 fős angol sereg élén a francia tábor felé vonult.

Itt az angoloknak komoly meglepetésben volt részük, ugyanis az ellenség nagyon is a helyén maradt, sőt, egy szinte bevehetetlen fedezéket épített magának, ahonnan több mint 300 ágyúja és nyílpuskái révén jelentős veszteséget okozott a támadóknak. Források szerint az angolok mintegy 4000 katonát vesztettek a csatában, míg a franciák vesztesége mindössze 100 főre tehető. Az ágyúk Talbot alól is kilőtték a lovát, az állat maga alá temette a tehetetlen hadvezért, egy francia fejszés pedig végzett vele. Halálát követően az angolok megzavarodtak, helyzetüket pedig végleg megpecsételte a francia hűbéres breton herceg lovasságának meglepetésszerű támadása.

Miután VII. Károly seregei 1451 után másodszor is elfoglalták Bordeaux-t, a szigetországba kergetett angolok nem tértek többé vissza. A castilloni csata után az angol királyok egyedüli kontinentális birtoka a százéves háború elején megszerzett Calais maradt, mely 1559-ben, a Cateau-Cambrésis-i békével került vissza a francia koronához.

További történetek a százéves háború idejéről alábbi cikkeinkben olvashatók:

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik