Belföld

Példátlan jogi dagonyázás és káosz jöhet, ha Sulyok nem írja alá az őt eltávolító alaptörvény-módosítást

Szajki Bálint / 24.hu
Sulyok Tamás és Magyar Péter kézfogása a parlament alakulóülésén.
Szajki Bálint / 24.hu
Sulyok Tamás és Magyar Péter kézfogása a parlament alakulóülésén.
Három út áll a köztársasági elnök előtt. Egy a jogi senkiföldjére vezethet.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta, Forsthoffer Ágnes házelnök pedig még aznap elküldte aláírásra Sulyok Tamás köztársasági elnöknek az Alaptörvény 17. módosítását. Onnantól számítva az államfőnek öt napja van, hogy aláírja a jogszabályt, vele a saját közjogi halálos ítéletét, hiszen az alapján a hatálybalépést követő napon megszűnik a megbízatása.

Sulyok előtt három út áll, ám az általánosságra szorítkozó reakciójából egyelőre nem tudni, melyiket választja.

  1. Aláírja az alaptörvény-módosítást.
  2. Tiltakozásul lemond.
  3. Az Alkotmánybírósághoz fordul.

Az első két megoldás egyértelmű helyzetet teremtene: a jogszabály hatálybalépésével és Sulyok lemondásakor is átmenetileg Forsthoffer Ágnes venné át az államfői teendőket, a parlamentnek pedig 30 napja lenne új köztársasági elnököt választani.

A harmadik megoldás viszont olyan közjogi káoszhoz vezethet, amilyet a rendszerváltás óta nem tapasztalt Magyarország.

A közjogi rendszert, az elnöki hivatal és az Alkotmánybíróság működését ismerő – a téma érzékenysége és jelenlegi beosztásuk miatt névtelenséget kérő – forrásainkra hagyatkozva alább elmagyarázzuk, mi következhet akkor, ha Sulyok nem adja könnyen magát.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik