„Nagy nap ez a mai, ön mától szabad ember” – Magyar Péter a felszólalása közben tudta meg Gulyás lemondását – élő

139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az országgyűlés az Alaptörvény 17. módosítását. A részletekről itt írtunk. 

Nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Interpellációk után azonnali kérdések: Novák Előd kérdezi Magyar Pétert arról, hogy a kormány támogatja-e a Mi Hazánk javaslatait a politikusbűnözésekkel kapcsolatban.

Novák kezdetként felsorolta, hogy a témában a Mi Hazánk előállt már a szibériai bérrabtartás ötletével, de azzal is, hogy nyilvánosságra kellene hozni a transzparencia jegyében a politikusok kettős állampolgárságát. Utóbbi kapcsán sajnálatosnak nevezte, hogy Magyar végül nem támogatta ezt az ötletet. Ez követően felidézte Magyar egy 2024. májusi mondását, mikor a mentelmi jog megszüntetéséről beszélt, és megjegyezte azt is, hogy Magyar korábban azt mondta, hogy nem veszi majd fel az EP-mandátumát. És rövid úton Ilaria Salishoz is eljutottunk.

Magyar a válaszában emlékeztetett, hogy legutóbb, amikor Toroczkai László mentelmi jogáról szavaztak, nem szólalt fel Novák. Magyar a maga részéről nyilvánosságra hozná a kettős állampolgárságokat, de szerinte ez nem tartozik a legfontosabb dolgok közé.

Fideszesek és KDNP-sek nélkül kissé egysíkú a mai ülés, a tiszások egymást interpellálják, aztán jön Szabadi István, aki megtöri az egyhangúságot. A Mi Hazánk politikusa most Vitézy Dávidtól kérdezi, hogy mikor lesz átfogó reform a MÁV-nál, tekintve, hogy a MÁV „évtizedek óta katasztrofális állapotban van”. A Mi Hazánk képviselője a járműpark elöregedése és a létszámproblémák mellett egyúttal megemlítette azt is, hogy egyes járatokon „beilleszkedni képtelen bűnöző elemek” tartják rettegésben az utasokat. Szerinte adott esetben ezeket az embereket fel sem kellene engedni a vonatokra.

Vitézy Lázár János miniszteri tevékenységét kezdte kritizálni a válaszában. Kijelentette, hogy a Tisza nem folytatja a vonatrombolást, és augusztustól elkezdik újranyitni a bezárt vidéki vasútvonalakat, előbb Dombóvár és Komló között, majd Tiszaújvárosban. Vitézy elmondta azt is, hogy az uniós források hazahozása után el tudják indítani az intercityflotta és a HÉV-flotta cseréjét is. De jut majd uniós pénz az infrastruktúrára, így a pályafelújításokra is.

Vitézy egy ponton megjegyezte, úgy tűnhet, hogy a Mi Hazánk politikusa a kormányt támogató interpellációval állt elő, mert Vitézynek csupa jó híre van a felvetett kérdésekre. Szabadi ellenben kifogásolta, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos felvetésekre nem kapott semmilyen információt, így nem fogadta el a miniszter válaszát.

Szintén a Mi Hazánkból Szabadi István interpellál, ő Kátai-Németh Vilmostól kérdezi, hogy a szakszervezetek számíthatnak-e valódi érdekegyeztetésre.

Az ellenzéki képviselő arról beszélt, hogy az Orbán-kormány a múltban egyértelműen a tőke mellé állt, a szakszervezetek szerepe visszaszorult. Ő is a Tisza választási programját hozta fel, miszerint a kormánypárt a választás előtt azzal kampányolt, hogy megerősítik a szakszervezeteket és a kollektív jogvédelmet. Ehhez képest nincs önálló minisztériuma a munkaügynek, és Szabadi arról beszélt, ő úgy tudja, a munkaügyi államtitkárságot is csak most hozzák létre.

Kátai-Németh Vilmos szerint Szabadi felszólalása propagandaszövegnek is beillik, majd leszögezte, a Tisza 60 nap alatt többet tett a munkavállalókért, mint a Fidesz az elmúlt 16 évben. Emlékeztetett példaként, hogy Debrecenben nemrég bezártak egy szeparátorfólia-gyárat, aminek oka az, hogy a hatóságok végre végezhetik a munkájukat. Beszélt arról is, hogy Gajdos László vezetésével szeptemberben feláll egy hivatal, ami az akkumulátorgyárakat fogja ellenőrizni, hogy ott a munkások biztonságos körülmények között dolgoznak-e. Lannert Judittal az élen pedig a köznevelési törvény módosítását is előterjesztette már a kormány, hogy a tanárok és az igazgatók visszakapják a munkáltatói jogaikat.

A Mi Hazánk képviselője nem fogadta el a választ.

Elsőként Dúró Dóra intézett kérdést az oktatási és gyermekügyi miniszterhez. A Mi Hazánk alelnöke arra kíváncsi, hogyan és miként rendezik a NOKS-dolgozók (nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők) bérezését. Dúró Dóra az interpellációjában kiemelte, hogy a kormány 0,4 százalékos béremelést irányzott elő a tanároknak, miközben a Tisza a választási kampányban 25 százalékos béremelést ígért meg. Hogyan és mikor valósítják meg az utóbbi méretű béremelést? – tette fel a kérdést.

Kapronczai Balázs államtitkár válaszolt Dúró Dórának, arra hivatkozott, hogy a 0,4 százalékos emelésre azért volt most szükség, mert az előző kormány az Európai Bizottság felé azt vállalta, hogy 2031. december 31-ig a dipolmás átlagbéren fogja tartani az átlagbért, a KSH márciusi adatai szerint viszont ezt nem érte el a bérszint, 0,4 százalékkal maradt el egészen pontosan. Ezért kellett most ennyit emelni, ellenkező esetben a kormányt visszafizetési kötelezettség terhelné.

Az államtitkár elmondta még, vizsgálják, hogy rövid távon hogyan állnak rendelkezésre források a NOKS-dolgozók béremelésére, és hogy hosszú távon hogyan biztosítható a versenyképes bérezés. A szükséges jogszabály-módosítások előkészítések és egyeztetések alatt vannak.

Dúró Dóra szerint még csak ködös választ sem kapott a kérdésére, ezért nem fogadta el a választ.

A Tisza-frakció kétharmaddal megszavazta, nemzetiségi napirendként holnap tárgyal a témáról az Országgyűlés.

Az ülés 15:10-kor folytatódik a határozathozatalokkal.

Az alaptörvény-módosítás összegző vitája papíron majd 18 óra tájában kezdődik, a szavazás pedig legkorábban 18:15-kor lesz. Tekintve viszont, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői nem vesznek részt az ülésen, lehet, hogy hamarabb sor kerül mindkettőre.

Toroczkai személyes érintettsége okán emelkedett szóra, majd rövid úton vitába keveredett Forsthoffer Ágnessel. A házelnök azt kérte a Mi Hazánk elnökétől, hogy mondja el a személyes érintettsége okát, de Toroczkai a tamburás gyerekekről kezdett beszélni, így Forsthoffer elvette tőle a szót.

Magyar válaszol rögtön Toroczkainak, le is szúrta, hogy a Mi Hazánk elnöke telefonozik, miközben épp neki válaszolnak. A miniszterelnök megkérdezte tőle, esetleg problémát jelent-e neki, hogy szegregátumban élő gyerekek is valódi oktatást kapnak. „Ők esetleg nem magyar emberek?” – kérdezte, majd a sükösdi tamburás gyerekeket hozta példaként, Toroczkait faggatta, hogy ők például megérdemlik-e a valódi oktatást, vagy őket másodrendű állampolgárnak tartja.

Toroczkai jön napirend előtt felszólalással, és rögtön azzal kezdi, hogy Magyar az egész életét a Fideszben töltötte, jól kitanulta az ottani fortélyokat. Szerinte méltatlan, hogy Magyar arról beszél, hogy Toroczkai miket beszél egy interjúban, mégiscsak Alaptörvényt módosítanak épp a Házban.

A tárgyra térve Toroczkai azt mondta, ha nem salátatörvényben, hanem külön nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozásáról szóló javaslatot, a Mi Hazánk meg fogja szavazni.

Ezt követően az uniós pénzek hazahozataláról, és annak áráról érdeklődött Toroczkai. Szerinte Magyar és Vitézy hazudik, amikor azt mondják, hogy az unió csak a korrupció felszámolását kérte a források folyósításáért. Kiemelt egy pontot a negyedik oldalról, ahol az szerepel, hogy a pénzért cserébe csökkenteni kell a szegregáció kockázatát az iskolákban. Toroczkai szerint ez azt jelenti, hogy „antiszociális gyerekekkel fogják teletömni azokat az iskolákat, ahol még lehet rendesen tanítani”.

A miniszterelnök is szót kért, Sulyok Tamás iménti Facebook-posztját hozta be, amelyben a köztársasági elnök visszautasította Magyar vádjait.

Magyar szerint amiről ő beszélt, azt minden alkotmánytudós alátámaszthatja: alaptörvény-módosítás kapcsán érdemi, tartalmi alkotmányjogi kontrollt a köztársasági elnök nem gyakorolhat – hála Orbán Viktornak, akinek a kormánya megnyirbálta az államfő jogköreit.

Elnök úr, szedje össze a bátorságát, üljön be a kocsiba, hajtasson le ide konflissal át a Lánchídon, jöjjön ide, nézzen bele a még megmaradt, kitartó képviselők szemébe, és aztán folytassuk le ezt az alkotmányjogi vitát

– üzente meg Magyar Sulyoknak.

Magyar megismételte, hogy semmilyen közjogi, formai érvénytelenség nem vetődik fel a mai alaptörvény-módosítás kapcsán, így Sulyoknak annyi lehetősége maradt, hogy 5 napon belül aláírja azt, majd távozik a hivatalából.

Néhány héten belül, tisztelt elnök úr, Magyarországnak új köztársasági elnöke lesz

– jegyezte meg.

Magyar a végén megjegyezte még azt is, szintén Sulyoknak címezve, hogy követhetné akár ő is a Fidesz frakcióvezetői posztjáról éppen lemondó Gulyás Gergely példáját, majd kifejezte reményét, hogy Gulyás utódja a Fidesz-frakció élén talán majd Pócs János lesz.

A Tisza frakcióvezetője, Bujdosó Andrea válaszolt Toroczkainak, azt vetve a szemére, hogy a Mi Hazánk elnöke mindenkit előszeretettel állít pellengérre, de azt meg sem említette, hogy a hétvégén Ábrahám Róbert fideszes propagandista Kátai-Németh Vilmos vakságát vette a szájára. Bujdosó szerint ez az ügy túlmutat a napi politikán, és sérelmezi, hogy a jelen nem lévő fideszes képviselők sem határolódtak el ezektől a kijelentésektől – példaként említette Németh Balázst és Takács Pétert. Bujdosó kijelentette, politikai fegyverként használni valaki testi fogyatékosságát elfogadhatatlan és alantas.

Bujdosó szerint ezekkel a kijelentésekkel az érintettek azt üzenik Magyarország több tízezer látássérültjének, hogy olyan bélyeget viselnek, amivel meg lehet őket alázni.

A frakcióvezető kijelentette, ez az ügy nem elszigetelt eset, és példaként hozta fel Orbán Viktor poloskázását és azokat a kijelentéseket, amelyekkel az év elején Lázár János a magyarországi cigányságot illette.

Bujdosó a mondandóját úgy összegezte, az Alaptörvény 17. módosítása valójában arról szól, hogy lesznek-e olyan független intézményeink, amik képesek megvédeni minden magyar embert, akkor is, amikor a hatalom túllépi a saját határait.

45 percben hallhattunk egy abszolút filmszínházat – reagált Toroczkai László Magyar felszólalására –, amely nem tért ki azokra a témákra, amik a magyarokat valóban érdeklik.

Ön történelmi visszatekintést nyújtott nekünk, ami érdekes volt, de jó lenne most már miniszterelnök úr, hogyha észrevenné, hogy véget ért a kampány. Orbán elrepült, a Fidesz és a KDNP nincs is itt

– magyarázta.

Toroczkai szerint a Tisza nem a jogállamot állítja helyre, hanem a maradékát is lerombolja.

A Mi Hazánk frakcióvezetője arról érdeklődik, számíthatnak-e az emberek tényleges rendszerváltásra, miben különbözik a Tisza a Fidesztől, ha korrupcióról beszélünk.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal első ügyfelének kellene lennie. Vizsgálni fogja-e a hivatal azt az 1,1 milliárd forintos szerződést, amit ön aláírt a Diákhitel vezetőjeként Balásy Gyula cégével? Nem nyugtatott meg a korábbi válasza, hogy a Fideszt ön már alulról-felülről vizsgálta. Önt megkérdezi-e ez a hivatal?

– kérdezte Toroczkai.

A vizsgálóbizottságokra térve azt mondta, örül annak, hogy a bírságolás jogkörét lehetővé tették jogszabály-módosítással, de „legyünk a legkeményebbek, van egy konkrét javaslatom.

Kötelezzük a megjelenteket, a minisztereket is, hogy hazugságvizsgáló, poligráfos eszköz alkalmazásával hallgassuk meg őket, be fogjuk ezt is nyújtani

– jelentette be.

A Tisza teljes frakciója napszemüvegben várta hétfőn Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi minisztert, aki erről Facebook-oldalán osztott meg egy csoportképet. A politikus a poszthoz azt írta: „A Tisza teljes frakciója ma így várt.”

Kátai-Németh a bejegyzésében azt írta:

Azért vállaltam el a miniszterséget, hogy lebontsam a társadalmi előítéleteket.

A miniszter szerint „az elmúlt 16 évben a Fidesz érdemben nem tett a kirekesztés ellen, sőt, több társadalmi csoport ellen kifejezetten szította a gyűlöletet”, ezért szerinte ezen változtatni kell. Hozzátette ugyanakkor azt is: „De a változás nem indulhat el a társadalom támogatása nélkül. Velünk tartotok?”

A poszthoz csatolt, látássérült olvasóknak szóló képleírás szerint a fotó a Parlament konferenciatermében készült. A kép előterében középen Kátai-Németh Vilmos áll sötét öltönyben, fehér ingben és világos nyakkendőben, kezében fehér tájékozódó bottal. Körülötte és mögötte a Tisza-frakció tagjai sorakoznak, mindannyian napszemüvegben, „az összetartozás, a közös kiállás és a látássérültek iránti szolidaritás jegyében”.

Ábrahám Róbert fideszes influenszer egy július 3-i rendezvényen „vicsorgó vak embernek” nevezte Kátai-Németh Vilmost, és rosszindulatúnak mondta a minisztert. A kijelentést Magyar Péter és több kormánytag is elítélte.

Ősztől hatalmas munka kezdődik, az új magyar alkotmány megalkotása, jelezte Magyar. Ebben minden magyar ember részt vehet, és mindenki a sajátjának érezheti.

Ez közös szabálya lesz mindannyiunk életének, mert a magyar emberek közös akaratából születik meg.

Legyen végre egy közös törvényünk, amelyben az egész nemzet magára ismer

– mondta a kormányfő felszólalása végén.

Magyar megkérdezte az Ábrahám Róbert által vaksága miatt betalált Kátai-Németh Vilmost az ülés előtt, hogy hogy van, mire azt a választ kapta, hogy megvan. Majd elmesélt a kormányfőnek egy történetet.

A lánya, mikor hatéves volt, és kigúnyolták őt a társai, mert az édesapja vak, akkor ő csak annyit mondott, hogy apa, én bot nélkül látlak téged. Kedves miniszter úr, kedves Vilmos, köszönjük, hogy itt vagy velünk, köszönjük, hogy a hazádat szolgálod, és köszönjük, hogy élesebben látod az emberség és az embertelenség, az igazság és a hazugság, a becsület és a becstelenség közti különbséget, mint a teljes bukott orbáni hatalom

– mondta elérzékenyülve Magyar.

Soha nem fogják egy fideszes ember testét, betegségét, származását sem politikai fegyverként használni, csak vitázni fognak velük, és feltárják, mit tettek az országgal, de emberi méltóságuk sérthetetlen lesz.

Egy kérdés nem hagy nyugodni, kedves kint sunnyogó fideszes képviselők. Önök mit gondoltak? Hogy Sulyok Tamás üldögél még három évet a Sándor-palotában, mintha mi sem történt volna? Önök komolyan azt gondolták, hogy azért küldték el a magyar emberek Orbán Viktort és a kormányát nagyon messzire, hogy aztán minden maradjon úgy, ahogy ő elrendezte?

– folytatta Magyar.

„Ha már szóba hozta a csütörtöki nagy sikerű tüntetést, lehet bohóckodni a Sándor-palota előtt, ez nem nagy bátorság.” Ezt követően Gulyás Gergelyhez szólt volna, mint frakcióvezető, de bekiabáltak neki, hogy lemondott.

Nagy nap ez a mai, ön mától szabad ember, jöjjön el velem, látogassuk meg azt a cigány honfitársunkat, aki elveszítette a munkáját, mert nem a Fidesznek gyűjtött aláírásokat. Látogassuk meg azt a matematikatanárt, akinek két évtizedes pályafutása tört kerékbe polgári engedetlenség miatt

– mondta, hozzátéve, hogy velük kellene elbeszélgetni az önkényről.

Csak 2024-ben 41 300 magyar ember hagyta el az országot, és minden családban vannak olyanok, akik Bécsben, Londonban vagy máshol kényszerültek új életet kezdeni.

Hány embert tettek vajon tönkre azért, mert mást gondolt, tüntetni mert, vagy nemet mondott az orbáni hatalomnak? Hány embert neveztek hazaárulónak a most kint sunnyogó képviselők?

– sorolta kérdéseit Magyar.

Közben persze Matolcsy György keze alatt százmilliárdok sorsa vált átláthatatlanná.

Szeretném üzenni azoknak is, akik szerint a választási vereség miatt minden csak úgy eltűnik. Szeretném üzenni a folyosókra, a mosdóba, a büfébe, hogy semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve

– élt Orbán korábbi szavaival.

A magyar állam minden nagy történelmi próbatétel idején képes volt felismerni a veszélyt, és megadni rá a választ, ez a magyar alkotmányos hagyomány lényege.

Amikor veszélybe kerül az ország megmaradása, a törvény feladata megvédeni azt; amikor veszélybe kerül a szabadság, a törvény védi meg azt; amikor veszélybe kerül a szuverén magyar nemzet jövője, a törvény adja vissza a cselekvés lehetőségét

– jelentette ki Magyar, aki szerint a magyar nemzet elárulása lenne, ha nem nyúlnának ehhez az Alaptörvényhez, mert ez a Fidesz–KDNP, a magyar Cosa Nostra alapdokumentuma.

A bukott állampárt minden alkotmányellenes lépésre kész lesz a következő nap Magyar szerint, de azt üzente nekik, hogy nem fog sikerülni, mert a végső hatalom forrása mindig a magyar nép.

Ugyanezért határozottan felkérem Sulyok Tamást, hogy ne oktassa ki a magyar embereket alkotmányosságból és jogállamból. Nem kell jogtudósnak vagy zugügyvédnek lenni ahhoz, hogy tudjuk: arra vannak a törvények, hogy megvédjék és megteremtsék az erős, szabad, független Magyarországot

– mondta.

Magyar úgy folytatta, a Fidesz jogászai már előre megírták azt az indítványt, amit Sulyoknak be kellene nyújtania majd Polt Péterékhez.

Gulyás Gergelynek itt kellene ülnie, de nem találta a bátorságot ehhez. Pedig szívesen megkérdeztem volna tőle ország-világ nyilvánosság előtt, hogy részt vett-e olyan egyeztetésen, amelynek célja az alaptörvény-módosítás hatálybalépésének késleltetése volt

– jelezte Magyar.

„Gulyás Gergely nyugodtan lehet őszinte és bátor, mert a maffiafőnök útban van meccset nézni a szabad világ felé. Megkérdezném viszont tőle, hogy visszajön-e még Hatvanpuszta ura, Don Hatvanpuszta, vagy marad kinn a lengyel politikusbűnözők társaságában?” – kérdezte a kormányfő.

A sort Magyar szerint a végtelenségig lehetne folytatni,

valójában viszont mindenki tudja, Sulyok Tamás is tudja, én is tudom, hogy valahányszor az alkotmányosság és a Fidesz érdekei között kellett választani, Sulyok Tamás újra meg újra a Fidesz érdekeit választotta, és választja a mai napig.

A kormányfő világossá tette, hogy az Alaptörvény szerint ha az államfő közjogi érvénytelenséget vél felfedezni az alaptörvény-módosítás kapcsán, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat, de tartalmi alkotmányossági kontrollt a köztársasági elnöknek nincs lehetősége kérni.

Sulyoknak öt napja van aláírni az alaptörvény-módosítást. Ugyanakkor tudjuk, hogy Sulyok Tamás megrendelést vagy utasítást kapott a bukott miniszterelnöktől, hogy időt vásároljon az Orbán-rendszer közjogi utóvédharcaihoz. Felszólítom, hogy ne játsszon, ne játsszanak a magyar jogállammal

– mondta.

Magyar szerint minden jel arra mutat, hogy a Fidesz kézi irányításra akar áttérni a Sándor-palotában.

A sort folytatta Magyar, Sulyok 2025. december 9-én sem volt ott a parlamentben, amikor a Szőlő utcai javítóintézet megbízott igazgatójáról előkerültek felvételek, amint fiatalkorúakat bántalmazott a létesítményben.

Sulyok Tamás vajon megkérdezte a magyar kormánytól, hány ember tudott a felvételekről, és miként történhetett meg, hogy a kormány nem a gyerekeket védte ebben a helyzetben?

– tette fel a kérdést a kormányfő.

A köztársasági elnöktől az erkölcsi kiállást joggal várja el az ország, de Sulyok a Fidesszel való lojalitást választotta a gyermekek helyett.

2026. március 24-én a magyar nyilvánosság megismerte a Gundalf-ügy részleteit, de Sulyok Tamás a koholt vádakra indult rendőrségi eljárásra sem reagált.