Belföld

Rogánt, Orbánt és Gyurcsányt is beidéznék a Toroczkai-féle szigorított vizsgálóbizottság elé

Szigetváry Zsolt / MTI
Toroczkai László, a testület Mi Hazánk párti elnöke az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának ülésén az Országház Nagy Imre termében 2026. július 2-án. Tőle balra Gyöngyösi István, a testület Tisza párti alelnöke, jobbra Imre Bernadett és Várnagy Csaba Szabolcs, a bizottság tagjai.
Szigetváry Zsolt / MTI
Toroczkai László, a testület Mi Hazánk párti elnöke az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának ülésén az Országház Nagy Imre termében 2026. július 2-án. Tőle balra Gyöngyösi István, a testület Tisza párti alelnöke, jobbra Imre Bernadett és Várnagy Csaba Szabolcs, a bizottság tagjai.
Az előző két miniszterelnököt, Rogán Antalt, több igazságügyi minisztert és fideszes képviselőt is a végrehajtói visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság elé citálna Toroczkai László. A bizottság Mi Hazánk-os elnöke szükség esetén rendőrökkel is elővezettetheti a meghívottakat, akiket akár börtön is fenyegethet, ha nem hajlandók betartani a szigorú szabályokat. Az elsőként felállított új vizsgálóbizottság működéséről nyilatkozott lapunknak Toroczkai és a tiszás alelnök is.

Az Országgyűlés május végén döntött öt vizsgálóbizottság létrehozásáról, ezeknek a vezetői közül Toroczkai László volt a legfürgébb, ő hívta össze elsőként a végrehajtási visszaélésekkel foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottságot – azóta már két ülésen túl is vannak.

A Mi Hazánk elnökének személyében az egyedüli ellenzéki vezetésű vizsgálóbizottság leglátványosabb feladatának az ígérkezik, hogy

meghatározzák, kiket terhel politikai vagy intézményi felelősség a végrehajtási rendszer szisztematikus visszaélései és hiányosságai miatt.

Az új parlament jelentősen megerősítette a vizsgálóbizottságok hatásköreit, hogy képesek legyenek hatékonyan feltárni a rájuk bízott rendszerszintű problémák felelőseit és okait: így például, aki nem jelenik meg a testület előtt, az harmadszorra már összesen több mint 2 millió forintra büntethető, sőt a bizottság elnöke elrendelheti, hogy rendőrök vezessék elő.

Ráadásul, aki alapos indok hiányában nem vagy nem megfelelően tesz eleget az adatszolgáltatási és a nyilatkozattételi kötelezettségének, két évig terjedő; aki pedig valótlan adatokat szolgáltat bűncselekmény elősegítése vagy elfedése céljából, akár három év börtönnel is büntethető.

A vizsgálat kiindulópontja, hogy a végrehajtási ügyek csaknem kétmillió embert érintenek közvetlenül vagy közvetve, miközben a Schadl–Völner-ügy rámutatott a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusok súlyos következményeire

– írja a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról szóló parlamenti határozat.

Rogán Antalt mindenképp beidézné

Toroczkai László és a Mi Hazánk régóta foglalkozik „a végrehajtói maffia” ügyével, a rendszer reformját célzó javaslatok is kiemelten szerepeltek a programjukban. 2025 szeptemberében a pártelnök két olyan, állítólag végrehajtók beszélgetéséről készült hangfelvételt is nyilvánosságra hozott, amelyek szerinte bizonyítják: Rogán Antal közrejátszhatott a végrehajtói kinevezésekben és a területosztásokban.

Az egyik felvételen Zsigó Róbert volt fideszes kulturális miniszterhelyettes neve is elhangzik. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a vádakat akkor „megalapozatlan pletykának és hazugságnak” nevezte.

Rogán Antalt mindenképpen beidézzük

– nyilatkozta most a 24.hu-nak Toroczkai, hozzátéve: az általa elkészített munkarend-javaslatban már megnevezett 59 embert, akiket mindenképpen beidézne a bizottság elé.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik