Ruff Bálint elnézést kért egy fideszes képviselőtől a polgármesterek fenyegetése miatt

A KDNP-s Latorcai Csaba vette át az ülés vezetését, a pedagógusok teljesítményértékelésének záróvitája jön.

Az előterjesztő, Müller Anna, a Tisza képviselője elmondta, hogy fontos fenntartani a rendszert, hogy tudják jutalmazni a kiemelkedő teljesítményt. Ugyanakkor a mostani rendszer erre nem alkalmas: a pedagógusok és a különböző érdekképviseletek már jelezték a hibákat, és e szerint érdemi visszajelzést nem kapott a tanárok többsége, nem támogatták a szakmai fejlődésüket. A TÉR nevű informatikai rendszer sem tudta érdemben csökkenteni az igazgatók és tanárok adminisztratív terheit.

Az Orbán-kormányok alatt a 2024/25-ös tanévben kötelezték az igazgatókat először a pedagógusok teljesítményértékelésére, melyet „illetményemelésként” próbáltak keretezni, hogy még „vonzóbbá tegyék a pedagógus-életpályát”, és „javítsák a köznevelés eredményét”.  Az értékelés során 100 pontot lehet szerezni, a 80 pontot elérő pedagógusokat sorolják a kiemelkedő teljesítményűek közé. Akik 50 pont alatti eredményt érnek el, a fejlesztendő teljesítményű csoportba sorolják, a kettő között pedig az átlagos teljesítményűek vannak. A kiemelkedő teljesítményűek a jövő tanévtől pluszjuttatást kaphatnak az alapbérükbe építve, ami átlagosan havi bruttó 20 ezer forintot tett ki.

A javaslat tehát nem eltörölné, hanem átalakítani a jelenlegi rendszert. Müller elmondta, hogy először felfüggesztik a jelenlegi rendszert, amivel lehetőséget teremtenek arra, hogy a pedagógusok, szakmai szervezetek, igazgatók és fenntartók kitalálják az új, igazságos és átlátható szisztémát, amellyel elismerik a tanárok munkáját.

A kormány nevében Kapronczai Balázs szólt hozzá: elmondta, hogy módosítók a javaslathoz nem érkeztek, ami szerint a törvényszöveg szakmai színvonalát igazolja. Megismételte, hogy első lépésként a fölösleges adminisztratív terhet jelentő teljesítményértékelési rendszert függesztik fel, mielőtt a nemzetközi példák tapasztalatai alapján egy új, személyre szabott szabályozást alakítanak ki, amely valóban „a minőségi nevelő munkát és a tanárok szakmai fejlődését támogatja”. Ehhez várják a jó szándékú észrevételeket.

A fideszes Czirbus Gábor elismerte, hogy voltak kritikák a mostani rendszerrel kapcsolatban, a hiányosságokat ki kell javítani. Erről lehet, és kell szakmai vitát folytatni, de a rendszert akkor van értelme megszüntetni, ha már ki van dolgozva egy új koncepció. A Tisza-kormány szerinte ismételten azt bizonyítja, hogy könnyebb valamit eltörölni, mint újat alkotni.

A KDNP-s Rétvári Bence szerint nehéz olyan szabályozást megalkotni, amely mindenki számára elfogadható, ám az joggal lenne elvárható, ha a Tisza az általánosságokon túlmenően, mint hogy legyen minden jobb, előállna egy saját javaslattal. Azt gondolták, hogy úgy érkeznek a kormányba, hogy kidolgozott koncepciójuk van arra, hogyan alakítanák át a teljesítményértékelést – ez a KDNP hiányérzete a javaslat kapcsán.

A Mi Hazánk-os Dúró Dóra szerint az előterjesztés a valódi kérdést nem érinti. Ő is azt kifogásolta, hogy a munka könnyebbik felét végezték el, arra nincs válaszuk, hogyan fog kinézni a teljesítményértékelés a jövőben.

Az ügynökakták nyilvánosságra hozásával folytatódott a vita: az aktanyilvánosságot külön tanácsadó bizottság segítené a javaslat szerint, a tagok csak átvilágítás után végezhetnek bizottsági munkát.

A javaslat indoklása szerint az 1990 előtti pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálatainak tevékenységét érintően a teljes körű nyilvánosság eddig nem valósulhatott meg, ugyanis a nemzetbiztonsági szolgálatoknál nagy számban találhatóak iratok, amelyek minősített adatot tartalmaznak, és ezért nem ismerhetőek meg. A javaslat azt írja, hogy szükséges a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében álló iratanyag teljes körű felülvizsgálata, ami kiterjed az 1990. február 14. előtt keletkezett iratokra, valamint minden olyan, 1990. február 14. előtt keletkezett adatra, amit ezt követően is tároltak, továbbá az 1990 február 14. előtt keletkezett adatok ezt követő irattározási körülményeire.

A tiszás Melléthei-Barna Márton elmondta, hogy úgy tűnik, az összes frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. A minősítés feloldását a szakszolgálatok tudják elvégezni: ebben fog segíteni a történészekből, adatvédelmi jogászokból és levéltárosokból álló bizottság, amely nem parlamentnek, hanem a kormánynak lesz alárendelve, de a bizottságba az ellenzéki frakciók is delegálhatnak tagokat.

Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkára azt kérdezte a fideszes képviselőktől, miért fogyott el a bátorságuk akkor, amikor az aktanyilvánossághoz kellett volna hozzányúlni.

Illetve, miért fogynak el ennyien a teremből?

– szúrta oda, miután alig maradt fideszes képviselő a teremben.

Ezután sorra vette, hányszor söpörték le az országgyűlés asztaláról a rendszerváltás óta halogatott elszámoltatást a fideszes képviselők szavazataival. Szerinte a holnapi zárószavazáson ki fog derülni, melyik oldalra áll a Fidesz.

A tiszás Tóthmajor Balázs arról beszélt, hogy a bizottság a civil kontrollt fogja erősíteni, miközben a nyilvánosság meghozatala továbbra is a szakszolgálatok feladata marad. Egy elnyomó és rettegő rendszer belső működését lehet majd jobban megérteni: hozzáférhetővé és kutathatóvá kell tenni mindazt, aminek már semmi sem indokolja a titokban tartását.

A fideszes Szűcs Gábor felszólalásában elmondta, hogy frakcióülésre távoztak a fideszesek. Pozitívumnak nevezte, hogy befogadták az ellenzéki javaslatokat, így ellenzék által delegált tagjai is lehet a bizottságnak, ám felrótta, hogy a parlament nemzeti emlékezet bizottsága is elvégezhette volna ugyanezt a munkát, és továbbra is aggályosnak tartja, hogy a testület a végrehajtó hatalomnak alárendelve fog működni.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc is úgy látja, jobb lett a javaslat az ellenzéki módosítóknak köszönhetően, noha szerinte az ellenzéki javaslatok több elemét először elutasították, majd a sajátjukként építették be a kormánypárti képviselők. Továbbra is kívánatosnak tartaná, ha a bizottság tagjai a parlamentben tudnának számot adni a munkájukról.

Ezután a kérdések következnek, ám azt már nem Dúró Dóra vezényli, hanem az országgyűlés másik alelnöke, a tiszás Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó.

Az átállás idejére Dúró technikai szünetet rendelt el.

Nagy Bálint fideszes országgyűlési képviselő, korábbi közlekedési államtitkár kérdezte Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető minisztert azzal a címmel, hogy Ki védi meg a polgármestereket?

A képviselő felidézte hogy a minap nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen az hallható, hogy egy tiszás országgyűlési képviselő egy katolikus iskola óvodai bálján azt mondta a polgármestereknek, hogy „melegen ajánlja, kössenek vádalkut”. A fideszes képviselő azt mondta, több polgármester is megkereste emiatt felháborodva, visszautasítva a képviselőjük szavait.  Nagy Bálint azt kérdezte, mit üzen ezzel a polgármestereknek a kormánypárti országgyűlési képviselő. Az ellenzéki képviselő arról is kérdezte a minisztert, elhatárolódik-e büntetőjogi tartalommal fenyegető politikai üzenettől.

Ruff Bálint a válaszában azt mondta, ez egy hiba volt, nem lehet így beszélni. A miniszter úgy fogalmazott:

Ez az önök stílusa, és amikor ez ránk vetül, akkor elnézést fogunk érte kérni. Úgyhogy most elnézés kérek.

Takács Péter volt egészségügyi államtitkár a Tiszának azt a választási ígéretét kérte számon Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszteren, mely szerint bizonyos gyógyszerek esetében nullaszázalékos áfakulcsot vezetnek be. Takács azt állította, hogy bár eltelt már a kormányzás első száz napjának a fele is, ezzel kapcsolatos jogszabályváltozásnak a nyomát nem látja. Takács azt is megemlítette a második körben, hogy úgy emlékszik, az ígéret nemcsak bizonyos, hanem minden gyógyszerre vonatkozott volna.

Hegedűs Zsolt igyekezett megnyugtatni a fideszes politikust: a szabályozás előkészítése folyamatban van. Azt ugyanakkor tagadta, hogy az áfamentesség minden gyógyszerre vonatkozott volna a kampányígéret, illetve a kormányprogram szerint.

Az azonnali kérdések órájában a tiszás Tárkányi Zsolt a debreceni lakosok félelmeiről beszélt a parlamentben, és többek között arról kért tájékoztatást, hogy a debreceni Semcorpra rá lehet-e verni a kármentesítés költségeit, miután kiderült, hogy a kínai gyár egyes helyeken többezerszeres határérték-túllépéssel szennyezte Debrecen határában a talajvizet.

A legsúlyosabb szennyezést egy illegálisan kialakított vízelvezetőnél találták, ahol az alumínium koncentrációja 13 ezerszeresen haladta meg a megengedett szintet. A hatóság ekkor függesztette fel a cég tevékenységét.

Stumpf Péter, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a miniszter helyett adott válaszában a Fidesz felelőtlen iparpolitikáját hibáztatta, és azt állította, hogy az előző kormány az emberek egészségére, a környezetre veszélyes gyárakat telepített Magyarországra. A Tisza Párt – ígérte – ellenben szigorúan ellenőrzi a szabályok betartását, különös tekintettel az akkumulátoripari gyárakra.

A Semcorpról azt mondta, az nemcsak a környezetre és az egészségre, de már a személyi és vagyonvédelemre veszélyes tevékenységeket végzett. Elmondása szerint addig a gyár nem működhet, vagyis semmilyen tevékenységet nem végezhet, amíg minden szabálynak meg nem felelnek, és a kármentesítés költségeit meg nem térítik.

Amint azt hétfőn megírtuk, a rendőrség nyomozást indított a Semcorp kínai akkumulátoripari cég ellen környezetkárosítás bűntett gyanújával. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság a 24.hu kérdésére azt írta: a debreceni szeparátorfólia-gyár tevékenységével kapcsolatos eljárás a bűnügyi igazgatóságon folyik.

Kapcsolódó

Nyomoznak a debreceni Semcorp környezetkárosítási ügyeiben

A rendőrség nem árulta el, hogy milyen nyomozati cselekményeket hajtottak végre eddig.

Kármán András pénzügyminiszter szerint a negyedéves költségvetési hiány eredményszemléletben 9 százalékosnak látszik. Ezt Witzmann Mihály fideszes képviselő kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött az azonnali kérdések órájában, hogy megszorításokként kell-e értékelni a költségvetés kiigazítására vonatkozó kormányzati intézkedéseket, így például az üzemanyagárstop kivezetését vagy a kamatstoppal kapcsolatos intézkedést.

Kármán értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a fideszes képviselő megszorításként értékelné például az üzemanyagárstop kivezetését, hiszen az nemhogy növelte, hanem éppen csökkentette az üzemanyagárakat.

A mi hazánkos Szabadi István a sürgősségi betegellátásról, a tiszás Trentin Balázs a hőhullám alatt végrehajtott kormányzati intézkedésekről kérdezett.

Az interpellációk végén Forsthoffer Ágnes technikai szünetet rendelt el, az ülés elnöklését átadja az országgyűlés alelnökének, Dúró Dórának.

Az azonnali kérdések órája jön.

A Mi Hazánk képviselője, Szabadi István egyszeri 500 ezer forintos juttatást kért a szociális dolgozóknak, az ügy érdekében petíciót is indítottak, mire Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter elmondta, hogy nem az egyszeri juttatásokban, hanem érdemi béremelésben gondolkodik a kormány.

A tiszás Farkas Csongor a vízgazdálkodásról beszélt: az Orbán-kormány mulasztásai most bosszulják meg magukat, ellenőrizhetetlenül folyik a víz a meglévő vízhálózatból, miközben az ország szenved a hőségtől. Ez a rendszerszintű felelőtlenség vezetett oda, hogy vízkorlátozást kellett bevezetni számos településen. A múlt felelőssége a jelen szárazsága, mondta. Az infrastruktúrából elvesző víz mennyiségéről és a tervezett fejlesztésekről kérdezte a kormányt.

Az interpellációra Gajdos László élő környezetért felelős miniszter válaszolt. Elismerte, hogy komoly a probléma, évek óta küzdenek ellene. Az elmúlt 16 évben sokkal többet lehetett volna foglalkozni a kérdéssel: átlagosan az ivóvíz 20 százaléka folyik el, de van, ahol 60 százalék nem jut a fogyasztókhoz. A kormány sürgős lépéseket tervez: korszerűsítési pályázatot írnak ki, emelik a szektorba juttatott bevételeket. A kormány elkötelezett abban, hogy a vízműszolgáltatásban az elmúlt évek mulasztásait korrigálja: átfogó program indul a rendszer megújítására.

A fideszes Hegedűs Barbara arról beszélt, hogy politikai eszközként használtak fel egy tizenegy éves, kiszolgáltatott szolnoki kisfiút: irányított kérdésekkel forgattak le vele egy videót a gyám tudta nélkül. A gyám az ügyben feljelentést tett. A kérdés: tettek lépéseket az ügy kivizsgálására? „Kiszólt a gödör a lyukból” – mondta Kátai-Németh Vilmos, aki a kormány nevében válaszolt: szerinte az nem zavarta a fideszeseket, amikor Hegedűs óvodásokkal kampányolt, amikor Koncz Zsófia túlárazott nyuszimotorokat vitt óvodákba, vagy amikor maga Orbán kampányolt gyerekekkel. A fideszesekre olvasta, hogy pedofil rémeket eresztettek rá a gyermekvédelemre.

Rétvári Bence az óriásplakátokról beszélt. A KDNP-s frakcióvezető elmondta, hogy a társasházak azért helyeztek ki óriásplakátokat, hogy a bevételekből tudjanak kifizetni felújításokat, homlokzatokat újítottak meg – a tiszás javaslat ezt a lehetőséget elveszi, holott nem mindegy, hogy az ott lakóknak 10-20 ezerrel többet vagy kevesebbet kell a közös költségbe fizetni. A KDNP ennek orvoslására kártérítési alapot javasol. Vitézy Dávid szerint a közterületi reklámbevételek mindössze 0,7 százaléka származott a társasházakra szerelt molinókból. Eközben a történelmi városképet elcsúfítják a reklámhálók, sehol Európában nem látni hasonlót: felemlegette, hogy korábban a fővárosi közgyűlés is tárgyalta a kérdést, ahol még támogatták a szigorúbb szabályozást a fideszesek. A miniszter szerint beszédes, hogy a fideszesek gyűlöletpropagandára használt reklámok védelmére használják a felszólalásaikat. Felhozta azt is, hogy az előző kormány rendszeresen leszavazta, hogy társasházak energetikai korszerűsítésére lehessen felhasználni uniós forrásokat, most ezen a gyakorlaton is változtatni fognak.

Dúró Dóra osztott meg képeket a tízhetes magzatokról, amelyeket az életvédelem jegyében helyeztek el a képviselői padsorokon.

A házszabály tiltja a szemléltetést, a Mi Hazánk mégis műanyag magzatokat helyezett a képviselők asztalára a szívhangrendelet körüli vitákra utalva. Novák Előd a napirend előtti felszólalások végén érintettsége okán elmondta, hogy az érzékenyítés volt a célja az ajándékozással, és szerinte engedélyt kapott az akcióra. Azt mondta a házelnöknek, nyugodtan büntesse meg érte, mire Forsthoffer Ágnes megköszönte „az értékes hozzászólást”.

Az interpellációk következtek, elsőként Németh Balázs emelkedett szóra. A fideszes képviselő a Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt kritizálta, szerinte a törvény célja nem a közvagyon visszaszerzése, hanem a politikai önkény, ami az ötvenes éveket, a legsötétebb diktatúrákat idézi. Ez az új ÁVH, a javaslat ellen a liberális Helsinki Bizottság is felszólalt.

Dr. Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában elmondta, hogy nem lesz új ÁVH, az NVVH célja a közvagyon visszaszerzése és védelme lesz. Független szerv lesz, amely mindenkit vizsgálni fog.

Németh Balázs úgy látja, hogy a javaslat nem nyújt jogállami garanciát: szerinte a Tisza kivezeti az országot Európából, ami ellen csütörtökön tüntetni fognak a Sándor-palotánál.

A tiszás Kőszegi Krisztián a rászorulók 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásáról beszélt. Szegény családban nőtt fel, nyolc testvérrel. Gyerekként megtapasztalta, milyen úgy kezdeni a tanévet, hogy a családban nincs pénz füzetekre, tankönyvekre, iskolatáskára, ceruzákra, tornacipőre, vagyis tanszerekre. Miközben a Fidesz a saját klientúrája gazdagodására költötte az adófizetők pénzét, a Tisza a nehéz sorsú és egyszülős családokon segít. Azon dolgoznak, hogy egyetlen gyerek se induljon hátrányból a családi helyzete miatt: ebben teljes parlamenti összefogásra lenne szükség, hiszen ez a kérdés nem pártpolitika, hanem nemzeti minimum.

Felszólalását állva tapsolta meg a parlament, legalábbis a patkó tiszás része.

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter reagált a felszólalásra: elmondta, hogy az előző kormány a felső középosztályt, a tehetőseket támogatta, ám a Tisza számára minden család, minden gyermek egyformán értékes. Ezt fejezi ki az iskolakezdési támogatás, amely a kormány első szociális intézkedése, amely adómentes, és nem lehet végrehajtás alá vonni. A kormány úgy kalkulál, hogy a támogatás 400 ezer gyermekhez fog eljutni.

Bóka János fideszes képviselő, korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter a tiszás önkényről beszélt. Karrierdiplomatákat rúgtak ki, embereket aláznak meg és lehetetlenítenek el, mert az önkény világában mindenkinek ez az osztályrésze. Szerinte politikai megrendelésre vezetnek vezetőszáron politikusokat. Most Áder Jánossal szemben hirdetnek lincselést azért, mert kimondta az igazságot: hogy a Tisza alkotmányos puccsra készül. Azt ígérte, ezt nem fogják hagyni.

A kormány nevében Ruff Bálint válaszolt.

Régen beszéltünk, de semmit sem változtak. Nem akarok pszichologizálni, de még mindig a gyász első fázisában vannak

– mondta Ruff, majd Tuzsonra olvasta, hogy azt állította, hogy nem voltak kiskorú áldozatai a Szőlő utcai ügynek.

Ruff elmondta, hogy 2026. április 12-én magyarok millió kimondták, hogy vége van a NER-nek. Jobb- és baloldali emberek, valamint középen állók azt mondták, hogy ezt a rendszert le kell bontani, ezt teljesíti a Tisza, lépésről lépésre, tégláról téglára.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint a Mi Hazánk már megint abortuszvitát kezdeményez. Azt mondta neki, hogy vállalja fel, hogy mit akarnak: ha az abortusztörvényt akarják megszüntetni, akkor nevezze ezt a nevén.

A Mi Hazánk által támogatott szívhangrendeletről ismertette a korábban elmondottakat: hazug módon, a társadalmat kirekesztve került bele a törvénybe, amit a szakma „megerőszakolásával” vezettek be. „A szakma azért van ez ellen, mert a doppleres ultrahangvizsgálat magzatkárosító hatású lehet” – hívta fel Novák figyelmét a miniszter.

Tízhetes műanyag magzatbabákat rakott ki az ülés előtt minden parlamenti képviselő asztalára Novák Előd, mondta el napirend előtti felszólalásában, de a házelnök begyűjtötte ezeket.

„Nyugodtan büntessenek meg érte, az életvédelem nevében vállalom” – mondta Novák, de Forsthoffer Ágnes csak figyelmeztetésben részesítette a képviselőt.

Tuzson arról is beszélt, hogy ők is hazahozták volna az uniós forrásokat, ami nagy kacajt váltott ki az ülésteremben. Ehhez Tuzson szerint le se kellett volna mondani a szuverenitásunkról. Elmondása szerint a következő hétéves uniós költségvetés elfogadásához kötötték volna mindezt: ha nem kapták volna meg, nem szavazták volna meg az uniós büdzsét.

A fideszes Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal az új ÁVH, amely lehetővé teszi cégek lefoglalását, és még vádképviseletet is elláthat büntetőügyekben, szemben a volt kommunista államvédelemmel. Szerinte új önkényuralom alakul ki, brüsszeli feltételek mentén.

Bírálta a parlament előtt lévő 17. Alaptörvény-módosítást, amely megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát. Mint mondta: „Hihetetlen, egy határátlépés, egy vörös vonal, ami még nem volt Európában. Hitler megvárta, hogy Hindenburg meghaljon (a weimari köztársaság elnöke az 1930-as években, akinek halálával megnyílt az út a nácik korlátlan hatalma előtt – a szerk.). Tildy Zoltánt Rákosi Mátyás lemondatta a mandátumáról. De senki nem ment el odáig, hogy jogszabállyal elvegyék a mandátumot” – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Az uniós források hazahozatalának állásáról beszélt napirend előtti felszólalásában Vitézy Dávid közlekedési miniszter, akit Magyar Péter miniszterelnök kért fel, hogy távollétében beszéljen a kormány nevében.

Vitézy beszélt az előző kormány hazugságairól az uniós pénzekkel kapcsolatosan. Azt állították, hogy az

• ukránok miatt nem jön a pénz, mert Ukrajnába mennek a források;
• migránsok miatt, mert akkor be kellene engedni őket;
• majd azt állították, hogy a Fidesz hazahozta volna a pénzeket, ha megnyerte volna a választást.

A negyedik hazugság az, hogy nem is lett volna szükség az uniós pénzekre, az ötödik hazugság pedig az, hogy akkor le kellett volna mondani a szuverenitásunkról – számolta Vitézy, aki szerint valójában a korrupció volt az oka, hogy lemondott az előző kormány az uniós pénzekről, mert nem akart átláthatóságot, ellenőrizhetőséget.

Azt hirdették a kék plakátokon, hogy megállítják Brüsszelt, de valójában a magyar gazdaságot állították meg

– vonta meg a mérleget Vitézy Dávid közlekedési miniszter, aki szerint már járhatnának az új, klimatizált HÉV-ek, ha időben jöttek volna a források.

Kifejtette, hogy a magyar helyreállítási terv szövege végleges, a döntés a pénzügyminiszteri tanácsban pénteken születhet meg, ezt követően ki lehet jelenteni, hogy sikerült hazahozniuk az uniós pénzeket.

Mert a mi hazánkos képviselő szemléltetőeszközöket rakott ki a képviselők padsorára, és nem kért rá előtte engedélyt. A radikális párt képviselője feleségével, Dúró Dórával műanyag magzatokat helyezett el az ülésteremben, a szívhangrendelet körüli vitákra utalva.

A napirend előtt szavazhatnak a képviselők, hogy támogatják-e Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter sürgősségi javaslatát, mely szerint már kedden tárgyalják a szombaton benyújtott Alaptörvény-módosító javaslatot.