„Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik” – ezzel a záró és vegyes rendelkezések közé illesztett mondattal zárná le a 2024-ben öt évre megválasztott Sulyok Tamás államfői pályafutását a kormányoldal.
A kormány weboldalára Magyar Péter parlamenti beszédét követően került fel az alkotmánymódosítási javaslat. E szerint a hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ új államfőt.
Az indoklás ezzel kapcsolatban így fogalmaz: Sulyok „működésével kapcsolatban súlyos bizalomvesztés állt be a társadalom részéről, ugyanakkor a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége az alkotmányos demokráciát helyreállítsa és biztosítsa az alkotmányos intézmények tényleges működését. Az átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy Magyarországon a jövőben érvényesüljön a köztársasági elnöki intézmény funkciója.”
A javaslat további fontos elemei:
- az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a 70. életévük betöltése napján megszűnik (ez azonnali hatállyal az elnök, Polt Péter mellett még három bírát érint);
- az országgyűlési választáson nem választható, aki parlamenti képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött (ez a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselőit sújtaná a következő ciklustól, hiszen a Tisza Párt újonc képviselőket küldött a parlamentbe).
Az utóbbi szabály hasonló ahhoz, ahogyan a Tisza javaslatára nyolc évben maximálták a kormányfői megbízatás hosszát.
Szintén az Alaptörvényben rögzítenék a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását, melynek elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel hat évre választhatja meg. A hivatal a nyomozással összefüggő jogokat gyakorol majd, és az ügyészség helyett
Állományának tagjai nem lehetnek párt tagjai, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
A javaslat lehetőséget teremt a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívására a bírák részvételével. Ennek részleteit később, sarkalatos törvényben határoznák meg, de Magyar Péter elmondása szerint a bírák kétharmada kezdeményezhetné a visszahívást. A módosítás értelmében az OBH, illetve a Kúria új elnökét úgy választanák meg, hogy a posztra a bírák által javasolt három-három személyt kell jelölni, majd a köztársasági elnök közülük választja ki azt, akinek a megválasztását javasolja az Országgyűlésnek.
Az előterjesztés ugyanakkor nem foglalkozik a Magyar által korábban szintén bábnak nevezett tisztségviselők közül a legfőbb ügyésszel és az Állami Számvevőszék elnökével sem.
