A világbajnokságok történetében először a FIFA kötelezővé tette minden mérkőzésen a folyadékpótlást, hogy megvédje a játékosokat a szélsőséges hőség veszélyeitől. Az integritás jegyében ez azt jelenti, hogy az ivószüneteket minden egyes mérkőzésen egyformán kell alkalmazni, még akkor is, ha alacsony a hőmérséklet, vagy fedett, légkondicionált stadionban futballoznak.
Egyes szakértők arra figyelmeztettek, hogy az idei, Egyesült Államok, Mexikó és Kanada által közösen rendezett vébé a történelem legforróbb tornája lehet. A szélsőséges hőséggel kapcsolatos aggodalmakra válaszul a FIFA háromperces hidratáló szüneteket vezetett be mindkét félidőben – a hőmérséklettől függetlenül.
Egyes kritikusok azonban szerint ezek megszakítják a játék menetét, és lehetőséget adnak az edzőknek, hogy a lendületet a csapatuk javára fordítsák, míg mások szerint a szünetek túl rövidek ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljanak a hűtésre és a rehidratációra.
Inkább edzői, mint ivószünet
„A hidratáló szünetek érdekesek” – mondta Virgil van Dijk, a holland válogatott kapitánya az újságíróknak.
Szinte az összes mérkőzést néztem, és minden alkalommal, amikor reklámszünetre váltanak, az nem igazán tetszik nekem. Szerintem a tévé előtt ülő semleges nézők számára sem túl kellemes.
Ugyanakkor akadnak olyanok, akik szerint ez a játékmegszakítás alkalmas arra, hogy kicsit gatyába rázzák együttesüket, a kapitányok előveszik a taktikai táblákat, és átbeszélik az esetleges változtatásokat.
Számomra ez inkább edzői, mint ivószünet, szóval nagyon fontos
– mondta Rudi Garcia, a belga válogatott edzője.
De erre hivatkozott a svájciak szövetségi kapitánya, Murat Yakin azzal, hogy a kényszerleállást taktikai fegyverként vetette be, amivel végül meg is nyerte a meccset.
„Fontos volt, hogy a második hidratációs szünet után változtassunk néhány dolgon. Korábban is lebonyolíthattuk volna a cseréket, de akkor az ellenfélnek lett volna lehetősége reagálni. Ezért vártam meg a hidratációs szünetet, és ez volt a helyes döntés” – jelentette ki.
Megakadályozni a hőgutát
„Amikor a háromperces hidratációs szüneteket nézzük, valójában úgy tekintünk erre, mint egy olyan módszerre, amellyel enyhíthetünk bármit, ami potenciálisan balesethez vagy vészhelyzethez vezethet” – mondta Joshua L. DeVincenzo, a Columbia Egyetem Nemzeti Katasztrófavédelmi Felkészültségi Központjának alkalmazott kutatási szolgáltatásokért felelős igazgatóhelyettese.
A forró és párás körülmények között sportolóknál hőguta alakulhat ki: a test hőmérséklete túl magasra emelkedik, jelentős terhet ró a szívre, az idegekre, az izmokra és a központi idegrendszerre.
„Ha a belső testhőmérséklet meghaladja a 40,5 °C-ot, a sportolók zavartnak, agresszívnek érezhetik magukat, vagy elveszíthetik az eszméletüket. Mindezek a terheléses hőguta jellegzetes jelei, és azonnali orvosi ellátást igényelnek” – vélte Hoszokava Juri, a japán Waseda Egyetem Sporttudományi Karának docense.
Májusban egy levélben jelezte a FIFA-nak, hogy szigorúbb hőguta-irányelveket sürget, beleértve azt is, hogy a hűtési szünetek legalább hatpercesek legyenek.
Döbbenetes pénzszivattyú
A BBC kiszámolta: meccsenként négy perc 20 másodperc, a vébé alatt összesen 7 óra 30 perc 40 másodperc idő szabadul fel, ennyi plusz tévéreklámot nézhetnek a drukkerek világszerte a világbajnokság kötelező hidratáló szünetei alatt.
Vannak helyek, ahol ez nem okozott izgalmakat. Nagy-Britanniában például a szurkolók védve vannak a reklámoktól, mivel a BBC nem él ezzel a lehetőséggel, az ITV-nél pedig szabályozzák, hogy hány reklám használható fel egy 60 perces időszakban. Ha például a mérkőzések közötti szünetekben kihasználná a lehetőséget, kevesebb a reklámidő maradna a félidei szünetre.
A reklámok 20 másodperccel azután kezdődhetnek, hogy a játékvezető ivószünetet rendel el a félidő közepén, és 30 másodperccel annak vége előtt be is kell fejeződniük. Ez azt jelenti, hogy minden ország minden műsorszolgáltatója meccsenként nyolc extra 30 másodperces reklámidőt kaphat – összesen 832-t a verseny kezdete és vége között.
Szakértők a BBC Sportnak elmondták, hogy egy átlagos, 30 másodperces világbajnoki reklámidő a Fox Sports csatornán 200 és 300 ezer dollár (61-92 milli forint) között mozog, ami az amerikai mérkőzések és a döntők alatt ez 750 ezer dollárra (230 millió forintra) emelkedik.
Lehet-e negatív hatása a reklámtukmálásnak?
„Az amerikaiak 40-50 éve hozzászoktak a játék közbeni reklámokhoz, így kulturálisan ez tökéletesen illik a képbe. Nagyon kevés az ellenállás, sőt, minden olyan változtatást, ami amerikaiasabbá teszi a meccseket, az emberek könnyedén, észrevétlenül elfogadnak” – mondta Rob di Gisi, a Pennsylvaniai Egyetem sportmenedzsment oktatója.
Akadnak ugyanakkor olyan műsorszolgáltatók az Egyesült Államokban, mint például a latin-amerikaiakhoz szóló, spanyolul közvetítő Telemundo, amely úgy döntött, elengedi a reklámokat. A múlt heti kanadai nyitómérkőzésen a kommentátor azt mondta:
Mi a régi vágású módszert részesítjük előnyben. Látnunk kell, mit csinálnak a játékosok. A szurkolókat mutatjuk, azokat az embereket, akik jól érzik magukat, nem pedig a futball vállalati irányvonalát.
De számolnak azzal is, hogy a reklámok ilyetén történő ráerőszakolása az emberekre esetleg negatív hatással lesz.
„Vajon az ivószünetben lévő hirdetők találkoznak-e akkora elégedetlenséggel, hogy az semmissé teszi a reklámok értékét? Lehetséges. Az a helyzet, hogy amikor a márkák megsértik az elvárt élményt, jelen esetben a játék menetét, a rajongók negatívan reagálhatnak” – tette fel a kérdést T. Bettina Cornwell, az Oregoni Egyetem marketingvezetője.
Innen már nincs visszaút
Miután a döntés ilyen bevételt generált, egy olyan szervezet számára, mint a FIFA, ahol a profit mindenekelőtt a legfontosabb (lásd minden idők legmagasabb jegyárai) valószínűleg ráharapnak a dologra. Ez pedig azt jelenti, hogy az ivószünet örökre megmarad – legalábbis a vébéken.
Bár hivatalosan még nem erősítették meg az ivószünetek kötelező bevezetését a jövőbeli tornákon, azért meglepődnénk, ha a nagyon forró nyarakkal teli éghajlaton megrendezendő 2030-as (Marokkó, Spanyolország, Portugália) és 2034-es (Szaúd-Arábia) tornán nem élnénk a lehetőséggel.
„A Fox Sports mindössze 485 millió dollárért kapta meg a világbajnokság közvetítési jogait. Ha 250 millió dollárt keresett a hidratáló szüneteken, akkor nagyon is megérte” – írta Dennis Deninger, aki könyvet is írt az élő sportközvetítések technikai, gazdasági és társadalmi hátteréről.
Szerinte amikor a FIFA legközelebb jogtárgyalásokat folytat, könnyedén mondhatja, hogy a terméke többet ér, mivel megnőtt a mérkőzések száma, a plusz szünetekben több reklámidőt kapnak, és ez több pénzt generál.
Innen már nincs visszaút! Amikor lehetőség van több pénzt keresni, senki sem mond rá nemet
– jegyezte meg.
Az UEFA nem áll be a fősodorba
Thomas Peeters, a rotterdami Erasmus School of Economics (ESE) Stratégiai Közgazdaságtan Tanszékének vezetője szerint ez a helyzet örökre megmarad, különösen a FIFA által szervezett tornákon.
„A labdarúgó-világbajnokság egy olyan esemény, amely a nem hagyományos nézőket is vonzza. Olyanokat, akik nem néznek meg minden meccset. Ezek az emberek inkább bele-belekukkantanak egy mérkőzésre, mintsem teljes egészében megnéznék azokat, így őket kevésbé zavarja, ha pluszhirdetéseket tolnak az arcukba, nem törődnek velük. Ez pedig rövidebb részekre bontja a játékot, ami vonzó lehet a fiatalabb közönségnek, akik jellemzően kisebb részletekben fogyasztanak tartalmat” – nyilatkozta a sportközgazdaságtan nemzetközileg elismert szakértője.
Mielőtt még a Premier League-ben vagy Európában hatalmas ellenállás lenne, az UEFA az elmúlt hónapokban igyekezett egyértelmű távolságot teremteni maga és a FIFA között. Ez érvényes a politikai kérdésekre, és arra is, hogy nem alkalmaz dinamikus jegyárazást a 2028-as Eb-n
– tette hozzá.
Az UEFA korábban már megerősítette, nem tervezi a hidratációs szünet bevezetését, sem a Bajnokok Ligájában, sem a két év múlva esedékes Eb-n.
