Sulyok Tamás a köztársasági elnöki szerepet úgy értelmezi, hogy ő jelenleg is a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos kiegyensúlyozó eleme, aki feladatát politikai térben végzi, de saját politikai agenda nélkül. Az államfő a Cicero című német politikatudományi folyóiratnak adott interjút, amit a Sándor-palota tett közzé. Abból az derül ki, hogy az államfő egyáltalán nem érzékelte, hogy az elmúlt másfél évtizedben a fékek és ellensúlyok rendszere kiüresedett, szerinte az Alkotmánybíróság elnökeként sem a politikai hatalomhoz kötötten működött.
Sulyok Tamás azt mondta: alkotmányos kötelezettsége a mindenkori kormány működésének támogatása – amíg az alkotmányos keretek között marad. Együttműködési szándékát jelezte Magyar Péternek is, aki ezt nem fogadta el. A kormányfő szerint az elnöknek mennie kell, hogy tisztsége visszakapja méltóságát.
Az államfő az interjúban nyílt fenyegetésnek nevezte, hogy a miniszterelnök az alkotmány módosításával mozdítaná el pozíciójából. Szerinte ez nemcsak a jelenlegi alkotmányt, hanem a demokratikus alapelveket is sérti.
Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam.
Meggyőződése, hogy azzal őrzi a köztársasági elnöki tisztség méltóságát, ha nem mond le.
Nem történt rendszerváltás
Szerinte a parlamenti választásokon őt nem váltották le, a magyarok változást akartak, de a demokrácia nem jelenti azt, hogy felrúgják az alkotmányos és jogállami kereteket. Az államfő szerint ő azokat is képviseli, akik a Tisza Pártra szavaztak, és azokat is, akik nem. Nem egy népszerűségi verseny résztvevője. Magyar Péterrel és másokkal ellentétben úgy véli: nem történt rendszerváltás, legfeljebb korszak- vagy kormányváltásról lehet beszélni.
Az pedig, hogy én bárkinek is a bábja lennék, egyszerűen nem igaz.
Szerinte az alkotmányos rend működése szempontjából tisztségben maradása jogfolytonosságot jelent a fékek és ellensúlyok érvényesülése érdekében, ami a politikai stabilitás egyik feltétele. Sulyok Tamás világossá tette, ha az új kormánynak
az alapvető alkotmányos elveket sértő vagy az alapjogokat csorbító tervei nincsenek, nem kell tartaniuk attól, hogy a demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozást bármilyen módon akadályozni
fogja. Emlékeztetett rá, hogy egy közvetlen elnökválasztás után az államfő végrehajtó hatalmat is kapna, ami alapjaiban változtatná meg alkotmányos státuszát, hisz a jelenleg rendszerben az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak.
Magyar Péter tavaly közvetlen elnökválasztást akart
Magyar Péter hétfőn bejelentette: módosítják az alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében, de nem személyre szabott jogalkotással fognak élni, hanem helyreállítják „sok millió magyar egyértelmű, erős felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a demokráciát”. A Tisza Párt programjában szintén azt vállalta, hogy helyreállítja a demokratikus jogállamot,
széles körű társadalmi párbeszéd alapján a nemzetet újraegyesítő alkotmánytervezetet
dolgoz majd ki. A kormányfő szerint a közvetlen elnökválasztás erősítené a részvételiséget. Éppen egy éve közölte a Tisza Párt elnöke, hogy a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztását támogatná, mert hisz az emberekben, a demokráciában, akkor is, ha az egyik oldal győz és akkor is, ha a másik. Akkor úgy vélte: három évtized
hamis politikai alkui után itt az idő, hogy az emberek döntsék el, ki vezesse a Magyar Köztársaságot.
