- Magyar Péter a hétfői ülést megnyitó felszólalásában beszélt a 16,4 milliárd eurós uniós forrástömegről kötött megállapodásról. Bejelentette, hogy hivatalosan benyújtotta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez.
- A Mi Hazánk, a Fidesz és a KDNP is azt firtatta, hogy mit ad a miniszterelnök az uniós pénzekért cserébe. A felvetéseik között szerepelt a migrációs paktum elfogadása, a szuverenitás feladása és a „gender” is. Magyart a jogállam és a demokrácia felől támadták a Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos tervei miatt.
- Magyar Péter felszólalásra adott válaszban közölte Toroczkai Lászlóval (Mi Hazánk), hogy ő fogja vezetni a végrehajtói rendszerben történt visszaélésekkel foglalkozó vizsgálóbizottságot.
- Az interpellációk során többek között szó volt a színhangrendeletről, a budapesti olimpia megrendezéséről, a katás adózás 2027-es visszaállításáról, és a polgármesterek fizetésének csökkentésével kapcsolatos tervekről is.
- Végezetül lezajlott a parlamenti tisztviselők fizetésének csökkentéséről szóló tiszás javaslat általános vitája is.
Parlamenti fizetések csökkentése: 4 év alatt 50 milliárdot spórolnának
A fideszes Vitályos Esztert követően a KDNP-s Latorcai Csaba következett ülésvezető elnökként, számára is ez az első alkalom a nagy piros székben a ciklusban.
Ezután Bujdosó Andrea és Kalázdi-Kerekes Kinga tiszás képviselők parlamenti költségcsökkentéssel kapcsolatos törvényjavaslatának általános vitája vette kezdetét.
Kalázdi-Kerekes azt mondta, hogy törvényjavaslatuk túlmutat önmagán, ugyanis nem csak költségvetési sorokról döntenek, hanem arról is, hogy a magyar politika tud-e példát mutatni felelősségből, önmérsékletből és hitelességből. Hozzátette: a Tisza nehéz helyzetben vette át az ország kormányzását, az államot az utóbbi években rendszerszintű pazarlás, korrupció, és a közpénzek ellenőrizetlen költése jellemezte.
A képviselő azt mondta, szakértői becslések szerint
Kalázdi-Kerekes úgy folytatta: az utóbbi 3 évben 99 százalékos kumulált infláció sújtotta az élelmiszereket, míg a bérek emelkedése ezt nem követte le. A magyarok fizetésének vásárlóértéke drámaian csökkent. Több, mint 3 millió ember él a szegénység peremének közvetlen közelében, közel 400 ezer gyerek él társadalmi kirekesztettségben, míg 800 ezer nyugdíjas a létminimum környékén vagy az alatt kénytelen élni. Több, mint 700 ezer honfitársunk próbál külföldön boldogulni – sorolta.
Az elmúlt években a költségvetés helyzete is válságos volt, rendre 6 százalék környékén alakult a hiány, és az idei hiánycélt is folyamatosan felfelé kellett módosítani. 2022 óta gyakorlatilag stagnál a gazdaság teljesítménye. Eközben akár 20 ezer milliárd forintnyi közpénz tűnhetett el korrupció miatt a Fidesz-kormányok alatt – folytatta.
Kalázdy-Kerekes szerint
Mint mondta, a hatalom saját magán nem volt hajlandó takarékoskodni, sőt.
A törvényjavaslatnak egyszerű, de világos üzenete van: ha áldozatot várunk az országtól, akkor először nekünk, politikusoknak kell példát mutatnunk
– fogalmazott.
A tiszás képviselők törvényjavaslata ezért jelentősen csökkentené az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, juttatásait és működési költségeit. A tiszteletdíj kalkulációjának alapja az országos bruttó átlagkereset 1,8 szorosa lesz, ami 40 százalékos alapbér-csökkentést jelent, a tényleges jövedelmek pedig 10-35 százalék közötti mértékben mérséklődnek. (A javaslat részleteiről ebben a cikkben írtunk.)
A Tisza számításai szerint ezzel a költségcsökkentéssel
