Tudomány

Parasztok temették mocsárba a magyar királyt

24.hu
24.hu
Sötét éjszaka volt, pánikszerű menekülés, a patak zúgó áradattá duzzadt, csúszós, agyagos talaját dágvánnyá taposták a nehéz harci lovak tömegei. Sokan meghaltak a gázlón, ahol utolsó középkori királyunk is életét vesztette, testét hetekkel később találták meg: „isteni sugallatra” bontották meg a friss sírhantot a mocsár szélén. II. Lajos halálának pontos helyszínét mára elnyelte a Duna, aki kegyeletét akarja leróni, mégis egész közel megteheti. Az uralkodó halálával, az ezzel kapcsolatos pletykák, tévhitek cáfolatával folytatjuk a mohácsi csatát feldolgozó cikksorozatunkat.

Történelmünk egyik legtragikusabb eseménye, a mohácsi csata a legkevésbé sem volt klasszikus értelemben vett összecsapás. A legelején a magyarok szétverték Ibrahim nagyvezír ruméliai lovasságát, egy darabig úgy tűnt, sikerült vereséget mérni az oszmánokra. Az ágyúszekerek és a janicsárok puskái azonban áttörhetetlen falat alkottak, és hamarosan megérkezett az anatóliai, majd a szultáni seregrész, mozgásba lendült az iszonyatos túlerő. Három magyar páncélos vitéz még így is csaknem elérte Szulejmán szultánt, csak közvetlen testőrei tudták őket legyűrni. Erről szólt a mohácsi csatát bemutató sorozatunk előző része – most az egyik legfájóbb, de mindenképpen legmegdöbbentőbb következményével, az alig 20 esztendős II. Lajos király halálának részleteivel folytatjuk. Valljuk be, nem épp a legnemesebb vég vesztes ütközetből menekülve belefulladni egy olyan patakba, amit az év legnagyobb részében az ember csak úgy átlép. Talán éppen ezért szolgál máig számtalan pletyka, feltételezés, összeesküvés-elmélet alapjául az uralkodó elvesztése. Mi történt valójában? Hogyan találták meg a testét? Nehéz összerakni a történetet, de nem lehetetlen: Dr. Varga Szabolcs történésszel, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Varga Szabolcs történész
Varga Jennifer / 24.hu Dr. Varga Szabolcs

Szulejmán tudta meg utoljára

A cikk tartalmából

Cikkünk folytatásából többek között kiderül:

  • a királynő és udvara hiteles szemtanútól értesült Lajos király haláláról;
  • a Csele-patak több okból is halálos csapdává vált;
  • sokan haltak meg ott, ahol a király;
  • kísérete nem hagyta magára, de az életét nem tudták megmenteni;
  • egészen extrém pletykák is szárnyra kaptak a részletekről;
  • Lajos halálának helye ma már a Duna medrében van;
  • hol róhatjuk le kegyeletünket a valós helyszínhez legközelebb;
  • expedíciót indítottak a királyi test felkutatására;
  • ismeretlen parasztok, pásztorok temethették el tisztességgel, az értékeihez sem nyúltak.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik