A miniszter péntek reggeli bejegyzésében azt írta, hogy a jelenlegi konstrukcióban a koncesszor olyan gyorsforgalmi utakat is üzemeltet, amelyeket teljes egészében a magyar állam épített meg az adófizetők pénzéből. Vitézy szerint ez „nem valódi koncesszió, hanem kiszervezett üzemeltetés”.
A bejegyzésben egyértelművé tette a kormány szándékait a megegyezés elmaradása esetére is:
Elsődlegesen megállapodásra törekszünk, de ha ez nem sikerül, egyoldalúan fogunk lépni. A cél, hogy az állam saját autópályáinak és gyorsforgalmi útjainak működtetése visszakerüljön a 100%-os állami tulajdonú Magyar Közúthoz.
– fogalmazott Vitézy Dávid.
A tárcavezető korábban már beszélt arról, hogy a koncesszió megszüntetése után a Magyar Közút feladatai jelentősen megnőnek, és a gyorsforgalmi utakat a mérnökségi telepekkel, valamint az eszközökkel együtt veszik majd vissza. Részben ezzel az elvárással indokolták az állami útkezelő gépállományának nemrégiben indult, 12 millió eurós korszerűsítését is.
A 2022-ben megkötött, 35 évre szóló megállapodásból való kilépés szándéka már szeptemberben nyilvánosságra került. A korábbi tájékoztatások szerint a jelenlegi feltételek mellett az állam óránként 41,4 millió, azaz naponta majdnem egymilliárd forintot fizet az MKIF-nek, ami a koncesszió teljes időtartama alatt összesen több mint 23 ezer milliárd forintos kötelezettséget jelentene.
