Közzétette a 2025-ös évre vonatkozó gyermekjogi jelentését a Hintalovon Alapítvány, amely a saját konklúziójuk szerint lesújtó adatokat közöl, ugyanakkor egyértelműen látszik az is, hogy most valódi esély látszik a változásra.
Az idei 10. jelentés elkészítésének körülményei különlegesek voltak. A jelentés készítése egybeesett a választási időszakkal. Bár minden évben nehézségekbe ütköztünk az adatigénylések során, idén különösen gyakori volt, hogy a törvényben előírt határidőn belül nem érkeztek válaszok. Április 12. után azonban néhány nap alatt minden hiányzó adat megérkezett
– ismertette az alapítvány a jelentés elkészültének hátterét, mielőtt rátért a konkrét megállapítások ismertetésére.
A Szőlő utca árnyékában
A jelentés kiemeli, hogy a kegyelmi ügy óta különösen nagy figyelem irányul a gyermekvédelem helyzetére, tavaly pedig ez még inkább hatványozódott, miután a széles körű nyilvánosság értesülhetett arról, hogy milyen rendszerszintű visszaélések zajlottak a Szőlő utcai intézményben az ott nevelkedő és nevelkedett kiskorúak kárára. A Hintalovon Alapítvány szerint ebben a konkrét esetben is látszatintézkedéseket hoztak az illetékesek, konkrét példaként említve azt, hogy az érintett intézmények irányítását és fenntartását a gyermekvédelmi intézményrendszerből a büntetés-végrehajtás részévé tették. „Az ilyen jellegű megoldások jelentős károkat okozhatnak az egész intézményrendszernek, mely már hosszú ideje jelentős erőforrás-problémákkal küzd. Sokat elárul erről, hogy 2025. december 31-én a szakmai munkakörben engedélyezett álláshelyek 23%-a betöltetlen volt a javítóintézetekben” – állapították meg ezzel kapcsolatban.
„A kórházban hagyott csecsemők ügye is jelentős figyelmet kapott 2025 folyamán, melynek »megoldásaként« csecsemőgondozó intézmények létrehozását jelentették be, amelyek megnyitása a gyermekvédelmi törvény előtti időket idézi” – tették még hozzá ehhez a körhöz.
A rendszer egésze kizsigerelt
A gyerekjogok érvényesülését garantáló intézményrendszer kiüresedésének tendenciája folytatódott 2025-ben. Az alapvető jogok biztosa feleannyi jelentést tett közzé, mint a korábbi években, hivatalból pedig nem végzett vizsgálatot, holott erre törvényi felhatalmazása van. De nemcsak a független ellenőrzésért felelős szervek tevékenysége üresedik ki, hanem a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára sincs átfogó gyerekjogi képzés
– olvasható a jelentésben a gyerekjogok intézményének kiüresedése kapcsán, de ugyanígy hangsúlyos elemként azonosították, hogy a jelzések, a veszélyeztetett gyerekek és a védelembe vett gyerekek száma is jelentősen nőtt.
„A gyermekvédelmi rendszer kapacitásai nem birkóznak meg ezzel a teherrel, hiszen egyre több szakember hiányzik a rendszerből. A fenntartó által engedélyezett szakmai munkakörökben csaknem minden 10. álláshely betöltetlen volt, ami a betöltetlen álláshelyek 20 százalékos növekedését jelenti” – írják, hozzátéve, hogy a nevelőszülők száma is csökkent a vizsgált időszakban.
A rendszerben dolgozó szakemberek folyamatosan túlterheltek, aminek a következménye, hogy az alapellátás sokszor nem tud valódi segítséget nyújtani. Közben a hazagondozás sem működik: évente csupán a gyerekek 5 százalékának van reális esélye arra, hogy visszatérjen a családjához.
Mentális szükségletek
A jelentés szerint öt év alatt meghatszorozódott a segélyvonalat önsértés vagy önagresszió miatt felkereső gyerekek száma, de aggasztó az öngyilkossági gondolatok egyre gyakoribb megjelenése is. Az ellátáshoz való hozzáférés nehézkes, hiszen az ellátórendszer túlterhelt. Miközben a pszichiátriai gondozó intézetek száma csökkent, addig a gondozottak száma jelentősen nőtt. Emellett hiányoznak a helyben elérhető szakemberek is.
Mit mondanak a gyerekek?
A Hintalovon Alapítvány hangsúlyozza, hogy a jelentésük a megszokottaknak megfelelően ezúttal is a gyerekek bevonásával készült, 13–17 éves fiatalok mondtak véleményt a rendszerről. Az álláspontjuk szerint a gyerekek mindennapjait egyre inkább a túlterheltség és az érzelmi magány határozza meg.
„A gyerekeknek szerintem nincs elég idejük, hogy a saját magánéletükkel foglalkozhassanak. A legtöbb embernek, köztük a gyerekeknek sincs lehetősége az idejüket magukra fordítani, és így nincs normális magánéletük. Annyi probléma, stressz, kellemetlenség van a felnőttek életében is, hogy nincs idejük belegondolni, hogy a másik magánéletét hogy bántotta meg. A magánélet fontossága nem változott semmit, csak az erre fordított energiánk fogyott el” – idézi a jelentés az egyik kiskorú megszólalót.
Összegzésként az Alapítvány úgy fogalmaz:
A jelentés legfontosabb üzenete egyszerű: a gyerekek helyzete nem javul magától. A problémák évek óta ismertek, az adatok rendelkezésre állnak. A kérdés most már nem az, hogy látjuk-e a valóságot, hanem az, hogy lesz-e végre politikai és társadalmi akarat a változtatásra.
