Kulcsár Krisztián még a választás előtt úgy fogalmazott a lapunknak adott interjúban, hogy azok féltik hangosan a magyar sportot – és azoknak van is miért félniük –, akik rátelepedtek az állami pénzcsapokra. Föltette a kérdést:
vajon rendben lévő-e az, hogy miközben Magyarország 74 milliárd forintos büdzséből (ebben a stadion építésének és visszabontásának a költsége nincs benne – a szerk.) szervezte meg a 2023-as atlétikai világbajnokságot, addig hat évvel korábban Londonban ötödannyi pénzből bonyolították le ugyanazt az eseményt?
A Balásy Gyula-ügy kirobbanása okán körülnéztünk, pontosan kire, mire utalhatott a korábbi világbajnok párbajtőrvívó, illetve a vállalkozó érdekeltségében lévő cégek részesedtek-e a magyarországi világversenyekre kapott és elköltött állami forrásból.
Ma már tudjuk, hogy 2011 óta körülbelül 1135 milliárd forintnyi közpénzes megbízáshoz jutott négy, Balásy Gyulához köthető cég, döntően a Rogán Antal irányítása alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) közbeszerzésein keresztül, és a vállalkozó tevékenységével kapcsolatban a napokban hűtlen kezelés és pénzmosás miatt indított nyomozást a rendőrség.
Balásy cégei kapcsán a közvélemény elsősorban az óriásplakát-kampányokra elköltött százmilliárdokat emlegeti. Ugyanakkor az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalán a világbajnokság és Európa-bajnokság szavakra keresve is felugrik 14 olyan találat, amelyekben a hírekből már jól ismert New Land Media Kft., a Lounge Event Kft. vagy a Visual Europe Zrt. szerepel nyertesként. Ezek alapján úgy tűnik,
Ha már a Kulcsár-féle példával indítottuk e cikket, kezdjük is a 2023-as év egyik legnagyobb sporteseményével.
A 2023-as atlétikai világbajnokság
