Az amerikai kormány azonnali hatállyal 700 szövetségi rendfenntartó kivonását kezdi meg Minneapolisból – jelentette be Tom Homan, a Trump-adminisztráció bevándorlási ügyekért felelős vezetője.
A döntést az eddig elért eredményekkel indokolta, hangsúlyozva: nem kevesebb, hanem „okosabb” rendfenntartásról van szó. A cél az, hogy Minnesota állam fővárosában visszatérjenek a tavaly decemberi megerősítés előtti, megszokott létszámhoz – olvasható a BBC beszámolóján.
Homan közölte, hogy a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE), valamint a Vám- és Határvédelem (CBP) ügynökei egységes parancsnoki lánc alá kerülnek. Emellett elismerte, hogy hiányosságokat tártak fel a testkamerák használatában: egyes ügynökök viseltek kamerát, mások nem, amit elfogadhatatlannak nevezett.
„Veszélyes embereket visznek le az utcáról”
Homan hangsúlyozta: az intézkedések elsődleges célja továbbra is a közbiztonság védelme és a bűnelkövetők kiemelt kezelése, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államokban jogellenesen tartózkodók sincsenek kizárva a bevándorlási intézkedések köréből. Mint mondta, Trump elnök célja továbbra is a tömeges kitoloncolások végrehajtása a kormányzati ciklus során, az idegenrendészeti fellépés pedig országszerte napi szinten zajlik.
A most bejelentett létszámcsökkentés elsősorban Minneapolisra vonatkozik, ugyanakkor Homan jelezte: egy nagyobb arányú kivonás attól függ, hogy a helyi hatóságok és közösségek mennyiben működnek együtt a szövetségi bevándorlási műveletekkel. Ha a helyi szereplők akadályozzák azokat, a kivonás nem folytatódik.
Homan szerint a szövetségi ügynökök „veszélyes embereket visznek le az utcáról”: eddig 14 ember ellen emeltek vádat emberölés miatt, 139-et erőszakos bűncselekménnyel, 87-et szexuális bűncselekményekkel, 28-at pedig bandatevékenységgel hoztak összefüggésbe. Kijelentette: Trump teljes mértékben támogatja a törvényes tiltakozáshoz való jogot, ugyanakkor elvárja, hogy a rendfenntartók akadályoztatás nélkül végezhessék munkájukat.
Két haláleset, több kérdés a szövetségi fellépésről Minnesotában
Alex Pretti január 24-i minneapolisi halála újabb súlyos kérdéseket vet fel a szövetségi bevándorlási ügynökök fellépésével kapcsolatban, különösen annak fényében, hogy alig hetekkel korábban Renee Nicole Good is életét vesztette egy ICE‑akció során ugyanabban a városban. Mindkét esetben a Fehér Ház és a Belbiztonsági Minisztérium önvédelemről beszélt, ám a nyilvánosságra került videófelvételek és független szakértők elemzései több ponton megkérdőjelezik ezt az értelmezést.
A Pretti‑ügyről készült felvételek alapján a 37 éves ápolót akkor lőtték le, amikor már több ügynök a földön tartotta, és a nála engedéllyel viselt fegyvert egy másik tiszt már eltávolította. Rendészeti szakértők szerint a fellépés kaotikus és rosszul koordinált volt, a halálos erő alkalmazása pedig nem tűnik elkerülhetetlennek. Az előzetes belső vizsgálati anyagok sem támasztják alá, hogy Pretti fegyvert rántott volna vagy közvetlen életveszélyt jelentett volna.
A történtek sokak szerint párhuzamba állíthatók Renee Nicole Good január 7-i halálával, akit egy ICE‑ügynök lőtt le az autójában Minneapolis egyik lakónegyedében. Good esetében szintén vitatott a hivatalos önvédelmi narratíva: helyi vezetők, tanúk és sajtóelemzések szerint a nő nem jelentett közvetlen fenyegetést, halálát pedig a megyei orvosszakértő emberölésként minősítette, ami ugyan nem jelent automatikusan bűncselekményt, de tovább erősítette a közbizalmi válságot.
A két haláleset együtt komoly politikai és társadalmi nyomást helyezett a szövetségi hatóságokra, és a mostani bejelentés ellenére a fellépés jogszerűségéről és arányosságáról szóló vita továbbra sem zárult le.
