Az alvás nem magától romlik el
Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy ritkán fordul elő az, hogy az alvászavarok egyik napról a másikra jelenjenek meg. Ha pedig már tartóssá váltak, az életünk számos területére kihatnak. Nem lehet legyinteni, mondván, „biztos csak stresszesebb időszakról van szó”, hiszen a szakemberek szerint a rossz alvás mögött legtöbbször több tényező áll egyszerre. Mutatjuk is, melyek azok az életmódunkban rejlő buktatók, amelyek akadályozhatják a pihentető alvást.
Az örök mumus: a stressz
Bizonyára senki nem fog meglepődni a legfontosabb állításon: az alvászavarok okainak listáján toronymagasan a stressz vezet. Egész napos pörgés, munkahelyi és családi feladatok, amelyek után a nap végén, az ágyban fekve is csak ezeken zakatol az agyunk – ismerős, ugye?
Mindezt a stressz hatására megemelkedett kortizolszint okozza, ami gátolja az elalvást: ilyenkor fekszünk hullafáradtan, mégis elalvásra képtelenül az ágyban. Az alvás minőségét nagyban meghatározza a saját lelkiállapotunk. A szorongás, a stressz gyakran tör olyankor a felszínre, amikor nincs más, ami elterelné a figyelmünket: mikor máskor, mint éjjel.
Kék fény: az ellenség
Ahogy a nappalaink, úgy az estéink állandó részévé is vált a telefon, tablet, a laptop és a tévé az utóbbi években, így sokan még az elalvás előtti percekben sem tudnak megválni ezektől a készülékektől. Ezzel viszont nagyon rosszat tesznek maguknak, ugyanis az ezekből áradó kék fény gátolja az „alváshormon”, azaz a melatonin termelődését, így nemcsak az elalvás ideje tolódik ki, de az alvás minősége is rosszabb lesz.
Volt ritmus, nincs ritmus
Hiú ábránd azt hinni, hogy semmi gondot nem okoz, ha minden nap máskor hajtjuk álomra a fejünket. A rendszertelen lefekvési és ébredési idő ugyanis a jó alvás ádáz ellensége. Sokan esküsznek a „majd hétvégén bepótlom a hétköznap elmaradt alvást” taktikára is, ám ezzel is csak saját belső órájukat zavarják össze. Ne becsüljük alá, mennyire fontos a szervezetünknek a kiszámíthatóság!
A késői vacsora, az esti kávé és az „egy pohár bor altatónak” esete
Egy nehéz vacsora, egy későn elfogyasztott kávé és egy este megivott pohár alkohol is észrevétlenül ronthatja az alvás minőségét. A koffein hatása akár nyolc órán keresztül is eltarthat, az alkohol esetében viszont nem tévednek, akik azt mondják, hogy érzik az álmosító hatást, ám jó, ha tudnak arról, hogy az éjszaka második felében gyakori ébredéseket okozhat egy késő este elfogyasztott pohár bor is.
Oké, de mit tehetünk a jobb alvásért?
A jó hírünk az, hogy az alvás minősége sok esetben már életmódbeli változtatásokkal is javítható. Így a teljesség igénye nélkül ajánljuk a lefekvés előtti képernyőmentes idő bevezetését, a rendszeres alvási rutin kialakítását, a könnyű vacsorát, a kései kávé kerülését vagy az új, esti relaxációs szokások kipróbálását – például az olvasást, nyújtást, légzőgyakorlatokat.
Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy a minőségi alvás nemcsak a mindennapjainkat, hanem az egészségünket is meghatározza. Ha megtaláljuk az okokat, átgondoljuk az esti rutinunkat, mi is sokat tehetünk azért, hogy az éjszaka a feltöltődésről szóljon, és úgy teljenek a napjaink, ahogy egy pihentető éjjel során megálmodtuk őket.
Fotó: Phytotec Hungária Bt.
Vény nélkül kapható gyógyszer
