Lassan itt az óraállítás, bő három hét és sokunk már sötétben fog hazaérni a munkából. Tapasztalatból tudom, hogy annál nincs rosszabb, mint mikor mindkét kezünk tele van különböző szatyrokkal, táskákkal és meg kell keresnünk a kulcsunkat, hogy bejussunk a házba. Főleg akkor az igazi a móka, mikor már sötét van és nincs egy átkozott lámpa az udvaron, amit felkapcsolva segíteni tudnánk magunkon.
Mindenki ismeri a különböző napelemes, halovány fénnyel világító lámpákat, amiket legtöbbször autóbejárókhoz szokat rakni, na azokkal nem sokra megyünk ilyen helyzetben. Sokkal megfelelőbb ilyen célra egy mozgásérzékelő reflektor, amit fel tudunk szerelni a ház sarkára, és amint belépünk a kapun, máris fényárban úszik az udvar.
Igen ám, de mi van akkor, ha nincs a házon kivezetve egy átkozott vezeték sem, ahová beköthetnénk egy ilyen lámpát, és kültéri konnektorunk sincs, hogy egy hosszabbító segítségével bedugjuk a reflektort (de az meg, hogy nézne már ki?).
Pánikra semmi ok, egészen pontosan a fent leírt helyzettel találtam magam szembe pár éve. Ahhoz nem sok kedvem volt (és időm se nagyon), hogy kihívjak egy villanyszerelőt, aki valahonnan a házból kivarázsol egy vezetéket, oda ahová én szeretném, ezért inkább elkezdtem gondolkozni. Bevillantak a kis napelemes, kültéri hangulatfények. Gondoltam, ha ilyen létezik, akkor tuti kitaláltak már valami nagyobb teljesítményű cuccot is, amihez nem kell „konnektor”. Beírtam a gugliba: „mozgásérzékelő napelem reflektor”
A találati lista nem volt hosszú, viszont annál eredményesebb. Három olyan terméket is találtam, ami a célnak megfelel. Az egyiket azonnal ki is szórtam, hiszen már a képekről virított, hogy kínai gagyival van dolgom, még az illesztések fűrészfogai (az úgynevezett sorják) is látszottak. Tudom, ha valami olcsó még nem biztos, hogy rossz, de ha ötezer forintért kínálnak egy olyan terméket, amiből egy normális, hálózatról működtethető mozgásérzékelős reflektor sem telik ki, nemhogy napelemes, az már gyanús egy kicsit.
A másik két találat már ígéretes volt. Az áruk is szinte ugyanannyi, 18 000 forint. Mindkettőben LED-ek szolgáltatják a fényt, a legjobb kombináció, ha napelemes világításról beszélünk, hiszen keveset fogyasztanak. Azonban az egyikről az istennek sem találtam semmilyen leírást, pontos nevet és típusszámot sem. Így maradt, az egyébként német cég által gyártott példány. Bevallom, elsőre ezt akartam választani, de futottam pár kört a többivel is, főleg saját magam megnyugtatása képpen.
A mozgásérzékelő hatótávolsága 12 méter, a napelempanel mérte 150×200 milliméter és összesen három darab tekerőgomb van a szerkezeten, amivel a fényérzékenységet, a mozgásérzékelő érzékenységét és a lámpa lekapcsolásának késletetési idejét tudjuk szabályozni. Pofonegyszerű az egész, én felszereléssel együtt körülbelül 45 perc alatt kész voltam, és már lassan 3 éve hozzá sem nyúltam. Tökéletesen működik, naponta körülbelül összesen 15 percet világít. Egyszer sem kellett még hálózatról feltölteni az akkumulátorát, mert arra is van lehetőség.
Még az sem okozott neki gondot, mikor télen 20 centis hó fedi a napelemet, tárol annyi energiát a 2 amperórás akku, hogy kibírja akár 20 órán keresztül is feltöltés nélkül, míg leolvad a hó a panelről. Az ólomgél-akku élettartama 5-7 év, attól függően, hogy milyen gyakorisággal kapcsolódik fel. Ez idő után az akkumulátor meghal, vagy nagymértékben lecsökken a töltéstároló képessége.
Miután ez megtörténik természetesen ki lehet cserélni a tárolóegységet, a régit pedig még véletlenül se dobjuk a sima kukába, ne felejtsük el elvinni egy erre a célra kijelölt szelektív gyűjtőbe vagy elektronikai boltba, ahol jó eséllyel be is fogadják. Ez a lámpa tökéletes kültéri megoldás, ha nem szeretnénk fúrni-faragni és kicsit is környezettudatosan gondolkozunk.
