Győr, Nyíregyháza, Kecskemét, Mohács, Szeged és Miskolc után ezúttal Kaposváron tartott „háborúellenes gyűlést” a Fidesz, pontosabban a Digitális Polgári Körök. A roadshow állomása a Kaposvár Aréna volt, ahol Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt.
Köszönjük a figyelmet!
Orbán szerint a barátság igazi ismérve az, hogy néha elfogadjuk, hogy hibázik: nem tökéletes, de kitartunk mellette.
Megértem, hogy néha kell változás is. A fiataloknak is kell tér. Azt is megértem, ha valaki miniszterelnök akar lenni. Van ilyen. Mindennek megvan a maga ideje. Most nem a kísérletezés ideje van, most biztosra kell mennünk. A Fidesz a biztos választás
– mondta zárásképp Orbán.
Vidéki földutak: Orbán szerint a kistelepülések számíthatnak a kormányra, ha a falvakon belül kell rendbe rakni őket.
Orbán azt reméli, hogy rendeződik a tanárok és a mindenkori közhatalom közötti viszony. Az mindenkinek rossz, ha a tanárok frusztráltak, mert
ha valaki frusztrált, akkor csak kap az a gyerek egy nyaklevest, amikor nem kéne.
Fontos, hogy a tanárok megtalálják a helyüket a magyar társadalomban.
Most viszont sikerült eljutni oda, hogy egy átlagos pedagógus 900 ezer forint körül keres, amivel megtették az első lépést, hogy a tanároknak ne kelljen áldozatként tekinteni magukra.
Vannak más megoldatlan ügyek is: újra kell gondolni a nemzeti tananyagot.
Orbán azt hitte, hogy a pedagóguskamarával sikerült rendezniük a politika és a tanárok viszonyát, de ez nem így történt.
Az uniós pénzért harcolni fog Orbán, mert „aki nem akarja odaadni azt, ami a miénk, akkor el kell tőle venni”. Még tízmilliárdot kell megszerezni, de meglennénk az uniós források nélkül is, hiszen az csak a GDP 3 százalékát teszi ki.
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy fél-e az ukrán szélsőségesektől Orbán.
Félelem nélkül nincs bátorság
– kezdte Orbán, amit Szita Károly azzal nyugtázott, hogy „ez így van”.
Természetesen van az emberben félelem, akiben nincs, az vakmerő, mondta Orbán, aki szerint olyan vezetői vannak az országnak, akik tudják, hogy a félelmet le kell győzni. Amikor Zelenszkij fenyegetéseit hallgatja Orbán, arra szokott gondolni, hogy ő az ötödik ukrán elnök: nem emlékeznek az előző négy nevére sem.
A személyes fenyegetéseket időnként komolyan kell venni, de a miniszterelnök dolga az, hogy az országban nyugalom legyen.
A fenyegetéseknek Orbán szerint van egy sajátos ukrán alfaja, amely sértegetésekkel elegyedik. Amikor ezt részletezve Orbán arról beszélt, hogy a magyar belpolitika is jól trenírozza a sértegetésekre, alighanem véletlenül, de kimondta Magyar Péter nevét.
Ebben a von der Leyen–Weber–Zelenszkij–Magyar Péter csomagban van magyar szereplő is, az is azzal tölti a napjait, hogy fenyeget bennünket, nem? Amire azt mondja az ember, hogy sose mondd a krokodilnak, hogy nagy a pofája, amíg nem értél át a túlsó partra. Ezt javaslom
– mondta Orbán, aki mindig is kínosan ügyelt arra, hogy ne ejtse ki az aktuális kihívója nevét a kampányidőszakban.
Pedagógus volt a következő kérdező: lesz-e valami pozitív hatása annak, hogy jóban van Trumppal?
Nem egyszerű dolog ez
– kezdte Orbán, aki szerint szokatlanul viselkedik az amerikai elnök: az a kódrendszer, amit itt beszélnek Közép-Európában, eltér attól, amit Trump képvisel.
A NATO befuccsolt, régóta nem működött, mondta Orbán, aki szerint Trump mentette meg a szervezetet.
Az eredmények viszont magukért beszélnek: Gázában, Venezuelában és Iránban is rendet tett, miközben a nyugat-európaiak gúnyos megjegyzéseket tesznek az amerikai elnökre.
Lehet, hogy egész Grönlandot, mint egy nagy jégdarabot, be akarta tenni a whiskyjébe, és lehet, hogy nem tudja beletenni, de hogy az a jégdarab mostantól az övé, abban legyünk egészen biztosak. Ez persze majd NATO-keretben fog történni
– mondta Orbán, aki szerint az fog történni katonailag Grönlanddal, amit Trump akar. Az, hogy Amerikának egy „kurta-furcsa, de nagyon cselekvőképes elnöke van, az Magyarországnak jó”.
Emellett Amerika nagyobb befektetőként is jelen van az országban, mint Trump előtt.
A pénzügyi védőpajzs részleteiről még tárgyalnak, de ha valaki ki akar babrálni Brüsszelben vagy a londoni pénzpiacon a magyarokkal, az amerikai kapcsolatnak hála ezt ki tudják védeni.
Orbán leszögezte, hogy Kaposvár mindig számíthatott a kormányra, ők pedig mindig számíthattak Kaposvárra. Ezután Szita Károly adta át a lehetőséget a közönségnek, hogy a miniszterelnököt kérdezze.
Bort, búzát, békességet
– kérdi, sőt, állítja egyből az első kérdező, aki megköszönte a miniszterelnök úrnak az elmúlt évek mérhetetlenül sok támogatását, melyet a gazdáknak adott. A brüsszeliták szemetet engednének be a Mercosur szabadkereskedelmi egyezménnyel az unióba: a kérdése Orbánhoz, hogy milyen kiskapuval lehet ezt elkerülni.
Orbán elpanaszolta, hogy ha körülnéz a világban, azt látja, hogy a művi dolgok szaporodnak, most már műhúst is akarnak velünk etetni, már az intelligencia is mesterséges. Az ember civilizációs önérzékelése az, hogy a dolgok távolodnak tőlünk – mondta Orbán, aki szerint a kereskedők és termelők közötti rejtett háború zajlik. Kiskaput majd buzogánnyal kell nyitni Brüsszelben Orbán szerint. Az ügy nem reménytelen, de a gazdák közös európai összefogására van szükség. Brüsszel, beleértve a Tiszát, a gazdák ellensége, mondta Orbán:
Ha a Tiszát kapod, kapsz mellé egy von der Leyent, egy Webert meg egy Zelenszkijt is. Nesze neked sánta, itt egy púp!
A következő kérdés egy nyugdíjastól érkezik: örül a rezsistopnak és a rezsicsökkentésnek, de aggódik amiatt, hogy a háború miatt nőnek az energiaárak. Nyugat-Európában kétszer-háromszor annyit fizetnek a rezsiért, mint itthon, mondta Orbán.
Itt van ez a derék úriember a Tisza oldalán, ez a Kapitány nevű corporate ember. Megnéztem, hogy amikor beesett az energiaár-növekedés a háború miatt, a Shellnek az emelkedés előtt 19 milliárd volt a profitja, ami egy év alatt megnőtt 40-re
– mondta Orbán, aki szerint az ellenfeleik el akarják törölni a rezsicsökkentést, a Tisza azt is mondja, hogy ez egy humbug. „Lehet, hogy a Rózsadombon humbug, Kaposvár külsőn nem biztos” – tette hozzá.
Egy Somogy vármegyei férfi közölte, hogy nem fog háborúzni, majd megkérdezte Orbántól, mi zajlik Ukrajnában. Orbán messziről indított: Magyarország a kilencvenes évekig, amíg nem csatlakozott a NATO-hoz, egy ütközőzóna volt. Így Ukrajna lett a nyugati világ és Oroszország közötti ütközőzóna, ahol az az államok sorsa, hogy megpróbálnak befolyást szerezni a nagyhatalmak. A nyugatiak, az amerikaiak és az ukránok ennek véget akartak vetni, és csatlakozni kívántak a nyugati biztonsági rendszerhez, ami miatt az oroszok azt érezték, hogy a NATO megérkezett az államhatárához. Az oroszok megmondták, hogy ha ehhez ragaszkodnak, háború lesz, így is történt.
Nyugatról úgy van elmesélve, hogy jött a kis gömböc, és bekapta szegény Ukrajnát
– mondta Orbán, aki szerint az eset tanulsága, hogy mindig kell lennie ütközőzónának: arról kell megegyezni, hogy a korábbi status quo hogyan állítható vissza.
Orbán szerint a házasságban megtanulja az ember, hogy a békesség fontosabb, mint az igazság, ezért az javasolja mindenkinek, hogy ebben a konfliktusban azt keressék, hogyan lehet békét elérni.
Orbán szerint Brüsszelben döntés született arról, hogy a fronton kell megnyerni a háborút: a garanciája annak, hogy Magyarország nem sodródik bele a háborúba az, hogy tavasszal az emberek a Fidesznek szavaznak bizalmat. Ráadásul Brüsszel úgy akar háborúzni, hogy nincsen pénze.
Orbánt is Szita konferálta fel, aki szokásához híven a Szabadság vándoraira vonult be. A polgármester méltatta a miniszterelnököt, amiért megépült ez az aréna, amelyben épp a háború ellen gyülekeznek.
Orbán szerint régi a barátság a Fidesz és Kaposvár között, először 1989 májusában járt itt, hogy meggyőzze a helyieket arról, hogy a kommunistákat küldjék el. Egy szamizdatterjesztő összejövetel volt, de járt itt színházban is, ugyanis a 90-es években sikk volt Budapestről színházba járni Kaposvárra. Arról sztorizott, hogy a színházi büfében összeakadt Eörsi István SZDSZ-es politikussal, akivel kölcsönösen sértegették egymást, és leitták magukat:
A sértegetés párbajba torkollott, a fegyvernem a pálinka volt, a mértékegység a fél deci. Eörsi István már nem él, isten nyugosztalja, ezért bátran mondhatom, hogy én nyertem. De erre nem emlékszem, a szemtanúk állítása szerint volt ez így.
A történet oda futott ki, hogy a büfézés közben leesett a hó, Orbán pedig Kaposváron ragadt, így volt ideje Szita Károllyal beszélgetni.
Lázár elmondta, hogy a Fideszre mindig lehetett számítani nehéz helyzetekben. Mindig megvédték a magyarokat, soha nem vettek el tőlük semmit.
Legfeljebb elvettünk a bankoktól, a multiktól, az energiacégektől, a nemzetközi nagytőkétől. Ha a Tisza győz, mindenki veszít ebben az országban, akinek van valamije. Erről beszéljetek a következő hetekben és hónapokban
– adta utasításba Lázár, aki szerint egyedül ők beszélnek az egyszerű emberek hétköznapi problémáiról.
A vidéki magyarok Lázár szerint csak a Fideszre számíthatnak. „Én is vidéki vagyok, úgy is nézek ki, állítólag úgy is viselkedek” – mondta, hozzátéve, hogy húsz éve ismeri Orbán Viktor, aki szintén vidéki gyerek, sőt, ő a magyar vidék utolsó esélye.
„Mi, fideszesek nem a budapestiek ellen vagyunk, azokkal van bajunk, akik folyamatosan azt szajkózzák, hogy azért kell többet adni Budapestnek, mert ott termelődik az ország GDP-jének az egyharmada” – mondta Lázár, aki szerint ez nem érdem, hanem maga a probléma.
Minél többet kap Budapest, annál kevesebb jut nektek vidéken
– mondta Lázár, aki szerint a Tisza budapesti párt, nagyvárosi emberekkel, ha kormányra jut, a vidéknek kuss lesz a neve.
Lázár János következett, akit valamiért Szita Károly konferált fel. Lázár különösképpen a Lázárinfó DPK-sokat és Lázárbázár termékeket vásárló DPK-sokat köszöntötte. „Külön köszöntöm a somogyi cigány magyar honfitársainkat, akikkel együtt küzdünk, együtt dolgozunk évtizedek óta, akikkel közösen jobbá tettük ezt a megyét és ezt az országot” – mondta Lázár, majd rátért a viharos mondataira.
Most éppen egy balatonnyi vihar zajlik a 48 órával ezelőtt elmondott beszédem miatt. Hiszem, hogy Magyarországon minden magyar embernek dolgoznia kell, aki erre képes. Nekünk, fideszeseknek az a kötelességünk, hogy mindenkinek munkát teremtsünk ebben az országban. Nem az, hogy bevándorlóknak helyet csináljunk
– mondta Lázár, hozzátéve, hogy amikor arról beszél, hogy minden magyar embernek munkát teremtenek, akkor minden cigány emberre és minden nem cigány embere gondol.
Elmondta, hogy megbecsülik a munkát és a munkást:
Hajrá melósok, tisztelet a melósoknak, és tisztelet a takarítómunkásoknak is!
Lázár leszögezte, hogy volt, akit a balatonalmádi nyílt és világos beszéde megbántott, amiért szeretne elnézést kérni. „Különösképpen szeretném megkövetni azokat a cigány magyar honfitársaimat, akiknek fájt ez a néhány mondat. Bocsánat érte, valóban sajnálom” – mondta Lázár, hozzátéve, hogy az elmúlt 25 évben mindig a cigányokért dolgozott, és soha nem ellenük.
Ismertette Gelencsér Attila országgyűlési képviselő.
A fiataloknak is üzent: arra figyelmeztette őket, hogy a háború nem játék.
Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán 1100-1200-an követik az eseményt, a YouTube-on pedig alig 500-an.
Lázár János a DPK-gyűlés előtt a Facebookon közzétett egy videót, amelyben a balatonalmádi beszédéről van szó. A kérdésre, hogy a kapsovári gyűlésen ki fog-e térni „félreérthető mondatára”, a politikus így válaszolt: helyre fogom tenni.
A fideszes politikus szerint ő a munka fontosságáról beszélt, de az elmúlt 48 órában ebből „faji kérdést csináltak, ami szerintem teljes tévedés”.
Akármennyire gyaláznak is, akármennyire kritizálnak is, én a munka világáról beszéltem.
– jelentette ki, hozzátéve, nem csinált faji kérdést a munkából, mert „Magyarország tartaléka a magyarországi cigány magyar emberek, és ők vannak annyira fontosak, hogy miattuk fogok még egyszer erről a kérdésről beszélni”.
A közlekedési miniszter a legutóbbi Lázárinfón ezt mondta: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák – akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.”
A kijelentés felháborodást váltott ki, a 24.hu véleménycikkét itt olvashatja.
Witzmann Mihály siófoki képviselő arról beszélt, hogy a balatoni vendéglátóknak nem tesz jót a háborús bizonytalanság, a turizmus a béke iparága.
A mostani gyűlés egyik bizarr új eleme, hogy a taps alatt és a beszédek között egy trombitás hölgy játszik, a többi között a Roxette-től a Listen To Your Heartot, a Fidesz első kampánydalát is elfújta.
Ráadásul az első sorban, amikor Rákay megszólította, Cini felállt, és megtapsolták.
Látod, hogy szeretnek?
– kérdezte Rákay.
Az 1998 óta – akkor még az MDF tagjaként – egyéni képviselő Szászfalvi László júniusban jelentette be, hogy visszavonul. A 64 éves kereszténydemokrata politikus elmondása szerint ezt már a 2022-es választás után megbeszélte Orbánnal. Helyette az őrtilosi polgármester, Kelei Zita lett a vk-elnök Somogy vármegye 2-es számú, Barcs központú kerületében: Kaposváron ő állt a színpadra, és a háborúról beszélt.
Kaposvár szuverenista polgármesterét, akit annyiszor választottak újra, hogy Rákay már megszámolni sem tudja.
Kezdésképp Gudics Máté, a Megasztár korábbi győztese énekelt István, a királyt. Utána jött a szokásos házigazda, Rákay Philip, majd azon élcelődött, hogy egy globális nagyvállalat egykori igazgatója lett a Tisza szakértője, aki ráadásul impexes komcsi.
Soha többet nem kérünk az ilyenekből!
– mondta Rákay, aki azt ígérte, hogy elsüllyesztik a Tiszanicot, Kapitányostul, Magyar Péterestül.
Amikor elkezdődtek a DPK-s háborúellenes gyűlések, Magyar Péter ugyanabba a városba szervezett rendezvényt, ahova épp a fideszesek mentek, ám az elmúlt hetekben, vélhetően nem függetlenül a januári hidegtől, új szakpolitikusok bemutatásával igyekszik megosztani a figyelmet.
Ezúttal a külügyi területért felelős Orbán Anitát mutatta be:
Az építési és közlekedési miniszter, aki a mai gyűlésen is felszólal, egy lakossági fórumon azt mondta: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék az a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.”
Lesz itt minden, még Mandiner-kerék is:
