Hozd vissza őt!
Danny és Michael Philippou már első horrorfilmjükben bebizonyították, hogy nem a youtuberkedésbe beleunó, ezért kínjukban horrort rendező duóról van szó, hanem pontosan értik, miben rejlik az igazi nyomasztás. A Beszélj hozzám! 2022-ben az év egyik horrormeglepetése lett, ebben egy levágott, oszló kéz segítségével beszélhetett bárki a halott szeretteivel, az ugyancsak felszólító módot használó című Hozd vissza őt! pedig a gyászra épít, csak ebben épp egy rémisztő démongyerek a csatorna a túlvilághoz. Egy gyanúsan mézes-mázas nevelőanya vesz magához egy árván maradt testvérpárt, ki is derül hamar a hátsó szándék: saját meghalt lányát akarja visszahozni az életbe egy okkultista rituáléval.
A Hozd vissza őt! elborzaszt és sokkol, ehhez tökéletes alany egy egyre rosszabb állapotban levő démongyerek, aki elrágcsál egy konyhapultot, megkóstolja a saját kezét vagy épp megrág egy alkarnyi nagyságú konyhakést, mindezt természetesen premier plánban. A Hozd vissza őt! bravúrja azonban abban rejlik, hogy nem ez a sok gusztustalanság a legrémisztőbb benne, hanem az embereket felemésztő gyász, a feldolgozatlan traumák, az emberi fájdalom mély kútja – tehát mindaz, amihez mindenki tud fájdalmasan kapcsolódni – ellentétben egy vérengző démongyerekkel. (Kritikánk itt olvasható.)
Fegyverek
Egy kisfiú kivételével egy komplett osztály tűnik el egy álmos kisvárosban az éjszaka közepén: kitárják a karjukat, és 2 óra 17 perckor önszántukból rohannak el otthonról. Azóta sincsenek meg, tizenhét család dől így teljes agóniába, és jobb híján meg is van a bűnös: nyilván az osztály tanárnője tehet róla. Ebből az alaphelyzetből születhetett volna egy lagymatag tucathorror is, szerencsére azonban a Barbárral horrorkarrierjét remekül indító Zach Cregger agyszüleménye a sztori, aki ismét bebizonyította, hogy van helye az újhullámos horrorrendezők közt.
