Nem tárgyal a parlament az ötforintos bevonásáról, a gyermekétkeztetés áfamentességéről. A fideszes Bánki Erik által vezetett Gazdasági Bizottság elutasította mindkét javaslat tárgysorozatba vételét. Az immár független Balassa Péter régóta küzd az ötforintosok bevonásáért. Most azt szerette volna elérni, hogy az Országgyűlés
- ismerje fel, hogy a forint leértékelődésével az érme forgalomban tartása nem gazdaságos,
- kérje fel Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a lehető legrövidebb időn
belül bocsásson ki rendeletet az 5 forintos érme bevonásáról.
Korábban ezt Matolcsy György elutasította, de Balassa Péter emlékeztetett rá, hogy amikor a jegybank 2008. március 1-jén bevonta az 1 és 2 forintos érméket, ez nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményezett.
Színesfémhulladékként kilóra többet ér
Az azóta eltelt időben a pénzromlás üteme viszont felgyorsult, ami a forint leértékelődéséből, az árak drasztikus emelkedéséből, a valós inflációból és a háztartások eladósodottságából jól látszik. Még jobban szemlélteti azonban a pénzünk romlását, hogy az 5 forintos érme a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként.
Úgy számolt, hogy az 5 forintos súlya 4,2 gramm, anyaga: réz, cink és nikkel, 238 darab ad ki egy kilót. Ez 1.190 forint, miközben a háztartási sárgaréz hulladék kilós átlagára a színesfémátvevőknél jelenleg 1.500 forint. Átlagban a hulladékár többszöröse lehet az alapanyagár: így 1 darab 5 forintos akár 25 forintba is kerülhet, amihez hozzáadódik a nikkel, az érmeverés, a szállítás, a tárolás és az egyéb költségek. A képviselő szerint az érme bevonása több mint tízmilliárdos megtakarítást jelenthetne a központi költségvetésnek, az összeget a forráshiánnyal küzdő szociális területre lehetne átcsoportosítani.
A gyermekek egészséges fejlődése nemzeti érdek
Szabadi István (Mi Hazánk) a gyermekétkeztetés áfamentességét kiemelt társadalmi jelentőségével, illetve azzal indokolta, hogy a jelenlegi adóteher közvetlenül növeli a családokra és az intézményekre háruló költségeket. A mentesség bevezetése egyszerre jelentene anyagi könnyítést a szülőknek és ösztönzőt az intézményeknek a minőségi, egészséges ételek beszerzésére.
A forgalmi adó elengedése közvetlenül csökkenti az étkezési térítési díjakat, ezáltal növeli a rendszeres intézményi étkezéshez való hozzáférést, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek esetében.
A gyermekek egészséges fejlődése közérdek, írta a képviselő, aki szerint törvényjavaslata
egy társadalmilag igazságos, gazdaságilag megalapozott és közegészségügyi szempontból indokolt intézkedés, amely elősegíti a gyermekek jólétét, a családok anyagi biztonságát és az egészségtudatos nemzedékek felnövekedését. A gyermekek egészséges fejlődése nem csupán családi, hanem nemzeti érdek is, amely hosszú távon hozzájárul az ország emberi erőforrásainak gyarapításához és az egészségügyi kiadások csökkenéséhez.
Gyermekétkeztetésnek minősül a 18. életévét be nem töltött személy számára biztosított napi egyszeri vagy többszöri étkezés, beleértve a reggelit, ebédet, uzsonnát, illetve az egész napos étkezést biztosító intézményi szolgáltatásokat. Szabadi István az áfamentességet kiterjesztette volna az étel elkészítésére, kiszolgálására, szállítására, az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra. Azt javasolta, hogy a központi költségvetés évente külön fejezetben biztosítsa a kieső bevételek fedezetét az egészségtelen élelmiszerekre kivetett, kibővített népegészségügyi termékadóból.
