Három és fél évvel ezelőtt a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) akkor 21 éves hallgatója, R. feljelentette egy diáktársát. Állítása szerint a fiatal férfi az egyetem kollégiumában megerőszakolta őt. Noha a rákövetkező napon a férfi egy üzenetben maga is elismerte, hogy az aktus a sértett beleegyezése nélkül zajlott, a bíróság a múlt héten kimondott ítéletében felmentette őt.
Az ítélethirdetéskor a bíró kifejtette, hogy a sértett nem tiltakozott elég egyértelműen, maga engedte be a kollégiumi szobájába a férfit, továbbá konkrétan fizikailag, erősen nem próbált ellenállni, nem sikítozott vagy ordibált.
A Patent Egyesület az üggyel kapcsolatban közleményében úgy fogalmazott:
Az ítélet teljesen felháborító, de a bírónak technikailag igaza van: a magyar jogszabályok szerint csak akkor beszélhetünk szexuális erőszakról, ha az testi kényszerítés, fenyegetés vagy az áldozat cselekvőképtelensége mellett valósul meg.
Az ítélet hétfőn – fellebbezés hiányában – jogerőssé vált, addigra a közösségi médiában is nagy visszhangot kapott az ügy, aznap pedig az MKE több száz volt és jelenlegi hallgatója demonstrált az Andrássy úti főépületnél: véres lepedőket és fehérneműket akasztottak az egyetem lépcsőjére és az Epreskert kerítésére. Igazságszolgáltatást követeltek R.-nek, illetve az egyetem és az elkövetők számonkérését sürgették. Szerda reggel a hallgatók ismét néma demonstrációt tartottak. A Patent Egyesület, Mérő Vera aktivista és más nőjogi szervezetek petíciót indítottak a törvény módosítására, a beleegyezés fogalmának magyar jogba történő beemelésére.
Miért mentették fel a férfit annak ellenére is, hogy beismerte: beleegyezés nélkül cselekedett? Miért kontraproduktív a jelenlegi szabályozás? És hogy határozná meg „egy picit is jó érzésű kormány” a szexuális erőszakot? Jogi szakértőkkel beszélgettünk az ügyről és a magyarországi szabályozásról.
