A lap úgy tudja, hogy az elmúlt hetek “MSZP-n belüli ütközetei” nem a szocialista párt birtoklásáról szólnak, hanem arról, hogy ki tud “megkerülhetetlenebb” lenni: a “Mesterházy Attila-féle MSZP-elit vagy Gyurcsány Ferenc majdani új, szakadár pártja”.
A cikk állítása szerint a két volt kormányfõ, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egy ideje “közös stratégiát” épít, amelynek az a végcélja, hogy “a Bajnai-ernyõ alatt (ahova beférhet a meggyengített MSZP, a Schiffer András alól kihúzott LMP, az Árok Kornél – Kónya Péter-féle szolidaritási mozgalom, illetve az Egymillióan a magyar sajtószabadságért nevû Facebook-csoport is) Gyurcsány új pártja legyen a legerõsebb”.
A Demokratikus Koalíció vezetõje ehhez maga mögött szeretné tudni az aktív – ma még MSZP-s – baloldaliak többségét – olvasható a cikk összefoglalójában.
A lap arról is beszámol: a volt miniszterelnök számára létkérdés, hogy ne õ tûnjön cserbenhagyónak, hanem a szocialista elnökség “tessékelje ki” a pártból. Mint írják, Gyurcsány Ferenc továbbra is támadás alatt tartja Mesterházy Attiláékat, információik szerint most Puch László pártigazgató gazdasági ügyeinek “kiteregetésére” készül.
A Heti Válasz Bajnai Gordon közelmúltbeli tevékenységére is kitér, jelezve, hogy a volt kormányfõt fel lehet kérni “egy majdani szivárványkoalíció élére”.
Az olasz balközép erõk Olajfa elnevezésû koalícióját 1995 februárjában alapította Romano Prodi, a koalíció egy évre rá gyõzött a parlamenti választásokon, Prodi miniszterelnök lett. A szövetséget eredetileg hat párt és három kisebb csoportosulás alkotta, 1996-2001-ig három kormányfõt is adott: Prodin kívül Massimo D’Alemát és Giuliano Amatót. Ezt követõen Silvio Berlusconi jobbközép kormányának ellenzékét alkotta.
Romano Prodi, aki közben az Európai Bizottság elnöki tisztét töltötte be, mandátumának lejárta után visszatért az olasz belpolitikába, és 2005-ben õt választotta elnökévé az akkor már négy balközép párt alkotta Olajfa Szövetség.
