Lázár János
Fotó: Neményi Márton
Bár kapálózik még a Fidesz-frakció, gyakorlatilag elbukott az egyszerűsített vállalkozói adó. És ezzel együtt elbukott Lázár Jánosnak a gazdasági miniszter, Matolcsy György ellen vívott harca is. Mindez a Fidesz-KDNP hétfő délelőtti frakcióülésén derült ki, ahol jelen volt a miniszterelnök, a Brüsszelben tárgyaló Matolcsyt pedig Naszvady államtitkár képviselte. (Mint ismert, Matolcsy a kormány nevében már korábban jelezte: ellenzi az evát. Ezt követően a sajtóban nyilatkozatháborúba, a színfalak mögött pedig állítólag heves szócsatába keveredett a frakcióvezetővel.)
“Ma Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy az evát megtartsa… A miniszterelnök úr elég határozott volt ebben a kérdésben… A frakció tudomásul vette a kormány elutasító álláspontját” – foglalta össze a lényeget Lázár János az ülést követően. Vagyis az eva – jelenlegi állás szerint – 2012. január elsejétől halott.
A fent jelzett lázári kapálózás abban merül ki, hogy a képviselőcsoport kapott még két napot egy további javaslat elkészítésére. Amiben – látva Lázár és a sajttájon mellette álló Rogán Antal arckifejezését – már nem bízik a két fideszes képviselő.
A jelenleg 108 ezer evázó számára menekülő útvonalként marad tehát az adóforma 2002-es bevezetése előtt általános gyakorlatnak számító számlavásárlás. Illetve: Lázár azt mondta, szerdán javasolják majd, hogy ne most januártól, hanem csak 2013-tól szűnjék meg az eva, addig pedig a kulcs emelkedjék 30-ról 35 százalékra. (Ebben speciel semmi újdonság, jó ideje ezt hallani Lázártól ez ügyben.)
Némi kompenzációként a frakció javasolni fogja, hogy a személyi jövedelemadózás keretein belül nyíljon meg a lehetőség az átalány alapú adózásra. Amihez – lévén épp olyan testidegen lenne az EU-ban, mint most az eva – Brüsszel bólintása kellene majd. Bővebb részletek ez ügyben szintén szerdára várhatók.
Rogán Antal fölhívta a figyelmet arra, hogy az eva bevezetésekor megítélése szerint az ezt az adózási formát választók zöme a 30 százalékos szja-sávban adózott (az eva akkor a bruttó 15 százaléka volt, 25 százalékos áfa mellett), míg most 16 százalék az általános kulcs – s mindez árnyalja a képet.
A frakcióülést amúgy Orbán Viktor háromnegyed órás beszéde nyitotta, melyben a folyamatosan változó gazdasági környezet okozta nehézségekkel szembesítette képviselőit a miniszterelnök. Már csak azért is, mert ebben a körben most először foglakoztak a jövő évi költségvetéssel és adótörvényekkel. Ahogy Rogán Antal fogalmazott: továbbra is „kőbe vésett keret”, hogy a hiány nem kúszhat 3 százalék fölé. Konkrét cél a 2,5 százalék. (A kormány számításai szerint 2,7-2,8 százalék alatti hiány esetén csökken a GDP-hez viszonyított államadósság.)
Rogántól tudjuk, hogy a kormányfő világossá tette, nincs sok értelme módosító indítványokat benyújtani a költségvetés tervezetéhez, ugyanis nincs miből kielégíteni a pluszigényeket. Néhány képviselő már korábban felvetette, szeretné, ha „növekedne a helyi önkormányzatok adókivetési szabadsága”. Értsd: ha már nem kap elég pénzt a központi büdzséből, kész ő maga megsarcolni a területén dolgozó vállalkozásokat. A kormány válasza erre: „kategorikus nem”, mondván, az rontaná az ország versenyképességét. Esetleg a termőföldek helyi adó alá vonásáról lehet szó.
Józsa István, a parlament gazdasági bizottságának szocialista alelnöke szerint a kormány nagy bakot lő az eva eltörlésével. Az ellenzéki képviselő lapunknak azt mondta, a döntés következményeként szürkülni fog a gazdaság, csökken az állam adóbevétele, az eddig evázó cégek jó részét felszámolják tulajdonosaik vagy felfüggesztik a működést.
