Egy friss tanulmány alapján darázs-, szúnyogalkatú-, légy-, bogár- és egyéb rovarmaradványokat fedeztek fel Amazónia ecuadori részén talált borostyánokban – írja a Reuters. A dinoszauruszok korára datált leletek a kréta időszakból származnak, nagyjából 112 millió évesek.
A borostyán megkövesedett gyanta. A Jurassic Park óta a laikusok többsége is tudja, hogy a fákon csorogva a ragacsos anyag esetenként képes élőlényeket, például rovarokat csapdába ejteni. A szakértők ezúttal az ecuadori Archidona közelében fekvő kőbánya leleteit vizsgálták meg, az egyik borostyánban még egy pókháló töredékét is kimutatták, a közeli üledékben pedig fosszilizálódott növényi maradványokat tártak fel.
A borostyánlelőhelyek túlnyomó többsége az északi félteként található, az ecuadori helyszín a legnagyobb ilyen típusú, a dinoszauruszok korából származó lelőhely, amelyet Dél-Amerikában valaha felfedeztek. A régió egykor Gondwana szuperkontinenshez tartozott, Xavier Delclòs, a Barcelonai Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a lelőhely segít megérteni egy olyan régió élővilágát, amely eddig alig volt ismert.
Ezen állatok és a ma élő, hasonló rovarok összevetése értékes betekintést nyújt a korabeli ökoszisztémába, a csípő szúnyogalkatúak például feltehetően a velük egy területen élő dinoszauruszok vérét szívták.
„A borostyán megőrzi a múltbeli kis organizmusok külső vázát. Ezen külső struktúrák konzerválódása olyan kiváló, hogy mikroszkóp alatt olyanok, mintha frissen elhullott organizmusok lennének, pedig több millió évesek” – mondta Delclòs.
A bemutatott kövületek egy olyan, a növényvilág szempontjából átmeneti periódusból származnak, amikor a virágos növények váltak dominánssá. A szakértőknek növényi maradványokat is sikerült kimutatniuk, úgy néz ki, ekkor a virágos fajok a vegetáció 37 százalékát tették ki, míg ma ez az arány 80 százalék körüli.
