Hétfőn szavaz a parlament a közfoglalkoztatást érintő törvényjavaslatról. Ennek apropóján demonstrációt szervezett a civileket tömörítő Magyar Szegénységellenes Hálózat, arra kérve a képviselőket, szavazzanak nemmel a belügyminiszter tervére. Szerintük ugyanis az, hogy nagy tömegben, olcsó közmunkásokkal árasztják el a munkaerőpiacot, minden, csak nem megoldás.
Bár a terv a kormány szándéka szerint legalább százezreket érint majd, a demonstráción összesen három aktivista (plusz Márton Izabella, a szervezet igazgatója) sorakozott fel, ketten rabruhában, a harmadik jelzésértékű rendőrsapkában, gumibottal, hogy a negyven fokkal és a tűző nappal küzdve demonstrálják: az új közmunkaprogram inkább kényszermunkatáborokra hasonlít majd, mint valódi munkahelyekre. A közönség egyik fele fotós volt, a másik – mint kiderült – véletlenül odakeveredett turista. („Sorry, what is this?”) Az viszont biztos, hogy a helyszínválasztás megtette a magáét: az aktivisták és transzparenseik éles kontrasztot képeztek a háttérben sorakozó kormányzati Audikkal.
Nézze meg a demonstrációt a galériában! (Fotó: Neményi Márton / fn.hu)
A Hálózat egyébként jóhiszeműséget feltételez a képviselőkről, akiket szerintük „hamis információkkal megtévesztettek”. A civilek közleménye szerint a javaslat többet árt, mint használ: lehet, hogy a statisztikákon és a rövid távú mérlegen jól mutat majd a közmunka-program, de megfelelő munkahelyeket nem hoz létre, az ár pedig sokkal nagyobb lesz, mint a mostani spórolás. Nem hasznos, nem ad perspektívát, a minimálbérnél is kevesebb jövedelemnek hála pedig megélni sem lehet belőle. „Gondolt már arra, hogy mit érezne, ha Ön vagy családtagja kényszerülne közmunkát végezni?” – kérdezik a politikusokat a szervezők.
A társadalmi feszültségek csak nőnek majd, még jobban eltávolodik egymástól a mélyszegény és a megélhetését féltő, még éppen megkapaszkodó réteg. Az ide-oda szállítható, „deportálható”, ellenőrzött fizikai munkára „kényszeríthető” új kaszt ráadásul világháborús emlékeket idéz.
