Orbán elmondta, mi a magyar nagystratégia

„A mai napon szövetségre léptem a civil szféra jeles képviselőivel, hogy közösen megalapítsuk az egyes számú Digitális Polgári Kört. A magyarságnak egy olyan immunrendszerre van szüksége az online térben, amely képes megvédeni kultúráját, nyelvét és identitását. Megmaradni magyarnak a digitalizált világban is – ez a mi nemzeti algoritmusunk” – jelent meg máris a bejegyzés a miniszterelnök Facebook-oldalán a most beharangozott kezdeményezéshez, a Digitális Polgári Körökhöz, amelyekhez elméletben bárki csatlakozhat most.

Aminek a megértéséhez vissza kell menünk egészen 1920-hoz, amikor hatályba lépett a Trianoni békeszerződés. Akkor Orbán szerint eldöntötték, hogy Magyaroszág kicsi lesz és szegény. A stratégia célja, hogy Magyarország nagy legyen és gazdadag – nem területileg nagy, hanem mint Amerikában mondanák, „great”.

Hogy ezt a célt miként érhetnénk el, ahhoz tudni kell, hogy

• honnan lesz ember,
• honnan lesz nyersanyag és energia,
• honnan lesz tőke,
• honnan lesz tudás,
• hogyan leszünk képesek önvédelemre
• hogyan érjük el, hogy ne hagyjanak ki bennünket a nemzetközi döntésekből.

Mindezeket nem részletezte most a miniszterelnök, csupán annyit szögezett le, hogy nem készül emberimportra, vagyis a magyar emberekre támaszkodna, amiben nagy szerepe lesz a különböző kormányzati támogatásoknak, adócsökkentéseknek. Itt fűzte bele mondandójába a hamarosan induló, első lakásvásárlást támogató Otthon Start csomagot.

Végül néhány szó arról, hogy miért Közép-Európáé a jövő: itt szerinte kulcsszerepe van annak, hogy Közép-Európa meg tudta védeni magát a migárciótól, szemben a kontinens nyugati részével, ahol visszafordíthatatlanul vegyestársadalmak alakultak ki, növekvő muszlim jelenléttel. Európa szerinte továbbra is migrációs célpont marad, a nyugat pedig már nem fogja tudni megvédeni magát az újabb migrációs hullámoktól. Itt jegyezte meg, szerinte jó tíz év múlva az akkori magyar miniszterelnöknek az lesz az egyik fontos feladata, hogy a nyugati határainkat is megvédje a migárciótól.

Tovább üti az uniót a miniszterelnök, most arról beszél, hogy az Egyesült Államok politikai ellenfélnek tekinti az EU-t, de erről utóbbi tehet, mivel korábban elkötelezte magát a woke-irányvonal mellett, amit Trump most épp felszámol. Emiatt a rossz helyezkedés miatt Brüsszel zsákutcába került, és így mindig a legutolsó pillanatban fogja megkötni Amerikával a legrosszabb megállapodásokat – ahogy például most a vámok esetében. Orbán szerint ez a kényszerpálya kereskedelmi háborút hozhat el a felek között, amit Európa nem nyerhet meg.

Ráadásul Orbán szerint Amerika fokozatosan kivonja magát az ukrajnai háborúból is, Brüsszel pedig arra törekszik, hogy betöltse az amerikaiak által hagyott űrt. Ez pedig akadályoz minket abban, hogy normalizáljuk a kapcsolatainkat Oroszországgal. Orbán szerint mindez teljesen ellentétes a tagállamok érdekeivel, így vezetőváltásra van szükség. Hogy miért csinálja mindezt Brüsszel, arról a miniszterelnöknek is csak sejtései vannak, és ezen a ponton említette meg az Európai Egyesült Államok projektjét, a gazdasági versenyképesség hiányát, amit ma már csak háborús gazdasággal lehet balanszolni, és azt is, hogy Ukrajna uniós tagsága biztosíthatja egyes gazdasági szereplők ottani érdekeltségének a védelmét egy kézivezérelhető uniós állam létrehozásával.

Néhány szó az EU hétéves költségvetéséről: háborús költségvetés, aminek célja, hogy legyőzzék Oroszországot Ukrajna területén. Ami – a remények szerint majd megrendíti az orosz kormányzati rendszert. Ami majd utat nyit a liberális politika előtt, visszatérnek a jelcini idők és „indulhat a biznisz”.

Itt tért rá a Magyarországnak járó visszatartott uniós forrásokra, illetve arra, ki hozza ezeket végül haza. Orbán kijelentette, ők fogják hazahozni, ezt pedig úgy tervezi, hogy – mivel az új EU-s költségvetést csak egyhangú döntéssel lehet elfogadni – addig nem szavazzák meg a költségvetést, amíg nem kapjuk meg a nekünk járó pénzeket. Ezen felül semmilyen kompromisszumot nem hajlandók kötni.

Szerinte a Tiszának és a DK-nak is van terve arra, hogy hazahozzák a pénzeket, biztosan van is valamilyen egyezségük ezzel kapcsolatban Brüsszellel, de Orbán szerint ez mind a magyar szuverenitás kiárulásáról szólna.

Orbán szerint azzal, hogy az EU eldöntötte, hogy háborúba megy, békeprojektből háborús projektté vált.

Szerinte, miután Magyarország eldöntötte, hogy nem megy háborúba, az EU-ban úgy határoztak, hogy ukrán- és brüsszelbarát kormányt kell Magyarország élére ültetni. Ők viszont eldöntötték, hogy sem a Tisza Pártot, sem a DK-t nem engedik kormányra, mert azt akarják, hogy Magyarországnak békepárti, nemzeti kormánya legyen.

Utalva az orosz-ukrán konfliktusra, ami szerinte egy európai háború.

Szerinte az a gondolat, hogy Ukrajna a nyugathoz tartozhasson, az az erőegyensúly felbomlásához vezethet a kontinensen, demokrácia ide vagy oda. Egy erőegyensúly katonai természetű felbomlása pedig a résztvevők számára mindig magával vonz egy egzisztenciális válságot – szerinte ezt Európa nem értette meg.

Orbán szerint csak az amatőrök gondolják azt, hogy teljesen rendben levő gondolat az, hogy egy ország, esetünkben Ukrajna csatlakozni akar egy közösséghez (a nyugathoz), és a nyugati szövetségi rendszerek is azt mondják, hogy „persze, gyertek”. Egy ilyen mozzanat megbontaná az erőegyensúlyt, ami az ellenérdeklet oroszok számára egzisztenciálsi válságot eredményezhetne, ennek megfelelően is reagálnának erre Moszkvában.

„A háborút a jószándék is kiválthatja” – szögezte le ezen a ponton, majd kijelentette, az európai háború nem egy döntés volt, hanem végkifejlet, ha bekövetkezik, a harmadik világháború sem döntés lesz majd, hanem végkifejlet.

A fesztivál beléptetőpontjánál, a kordon mögött pár idősebb korú és családos ellentüntető is megjelent román nemzeti színű zászlókkal és lufikkal. Legalább kétszer annyi csendőr áll mellettük az árnyékban, akik egyébként jóízűen beszélgetnek velük.

Az egyik biztonsági őr azt mondta a 24.hu-nak, hogy közülük páran jellemzően minden évben lejönnek egyet ellentüntetni.

Kimaradni tudni kell, ez egy tudás, mondja Orbán, ő már évek óta ezt csinálja.

Most elmondta, hogyan kell ezt csinálni:

1. Ne legyünk kiszolgáltatottak: vagyis jó kapcsolatot kell ápolni a világ minden erőközpontjával. Ebben jól állunk Orbán szerint, mert a világ hat erőközpontjából öttel jóban vagyunk. Ezek az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India és a türkvilág. Akivel nem vagyunk rendben, az Brüsszel. Orbán leszögezte, nem elméleti vagy politikai rokonszenvre gondol itt, inkább gazdaságira, azaz hogy a nagyhatalmak gazdaságilag és anyagilag legyenek érdekeltek Magyarország sikerében, és ne legyen érdekük Magyarország lerombolása és meggyengítése.
2. Legyen erőnk megvédeni magunkat: itt még van tennivaló, bár a katonai kiadásaink egyre nőnek az utóbbi időben.
3. Önellátási képesség: aminek ki kell terjednie a hadiiparra, az energiára, az élelmiszerre és a digitális képességekre. Utóbbi kapcsán tette hozzá, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése mindent megváltoztat a világon, főleg az amerikaiak és Kína jár ebben az élen, de nemcsak ott, hanem a világon mindenhol át fog alakítani az MI mindent, beleértve a munka világát, a gazdaság szerkezetét, egészségügyet de még a közlekedést is. Orbán szerint lépni kell ezen a területen, mégpedig nemzeti hatáskörben, mert az EU ebben a versenyben „nem ér semmit”. Regionális meghatározó szereplővé kell válnunk ebben a versenyben a kormányfő szerint, de úgy, hogy közben együttműködünk a régiós szövetségesekkel.
4. Humán erőforrás: itt jelentette ki Orbán, hogy ma Európában a nemzeti össztermék arányában „Magyarország költi a legtöbbet az oktatásra, de a felsőoktatásra biztosan”.
5. Hosszútávú terv: ami átível politikai ciklusokon és akár nemzedékeken is. Orbán szerint, hogy ez működhessen, konszenzusra kellene jutni itthon arról, hogy nem zárkózhatunk be egyetlen blokkba sem, a magyar külpolitikának és nemzetpolitikának egyensúlyra kell törekednie.

Csigavér, higgadtság, stratégiai nyugalom – Ukrajnát például nem szabad felvenni az Európai Unióba, mert azzal a háborút is behozzuk. Ezen felül erőfeszítéseket kell tennünk a békéért, még akkor is, ha Magyarország  hatalmi befolyásainak korlátai nyilvánvalóak. Orbán felidézte, hogy tavaly, amikor Kijevben Zelenszkijjel találkozott, és megpróbálta rávenni a békekötésre, nem járt sikerrel, Zelenszkij azt mondta, téved a magyar miniszterelnök, az idő igenis az ukránoknak dolgozik.

Ennek ellenére is regionális békeszövetségeket kell létrehozni a környező országokkal, a szerbekkel már van ilyen, bízik benne, hogy a többi regionális szövetségessel is lesz hasonló.

Orbán szerint idehaza vita van arról, mit nyert Magyarország azzal, hogy Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. A többi között szerinte azt, hogy elkerültük a harmadik világháborút, megszűnt a Magyarországgal szembeni politikai diszkrimináció, megszűntek a paksi beruházás elleni gazdasági szankciók, és megindultak az amerikai beruházások Magyarországra.

Itt váltott egy éleset a miniszterelnök, majd rátért a „komoly dolgokra”.

Kezdésként arra, lesz-e világháború. Nincs erre biztos választ Orbán szerint, bár Trump megjelenésével csökkent ennek az esélye, de az egész világ érzi a háború hűvös előszelét. Leszögezte, a vihar előszelét nem mindig követi vihar, de vannak baljós árnyak. Ezen a ponton felsorolásba kezdett, melyek voltak azok az előjelek az előző két világháború előtt, amelyek aztán elhozták a világégéseket.

• Erősődő rivalizálás a nagyhatalmak között: Orbán szerint az orosz-ukrán háború következtében az oroszok visszakerültek a világtérképre, mellettük ott vannak még az amerikaiak és a kínaiak, mint számottevő haderő.
• A fegyveres konfliktusok számának emelkedése: Orbán adatai szerint 2010 óta az államokat is magába vonó konfliktusok száma megduplázódott.
• Fegyverkezési verseny fokozódása: szintén Orbán adatai szerint a hadászati kiadások világszerte másfélszeretése nőttek a kilencvenes évek eleje óta, ráadásul ezek a fegyverkezések nagy része hitelből valósul meg, azaz ezek befektetések, amiknek meg kell térülniük, a megtérülés pedig maga a háború.
• A világgazdaság blokkosodás: a nagy geopolitikai blokkok lezárják egymás előtt a piacaikat, ezt jelzi Orbán szerint, hogy – szintén a saját számításai szerint – tíz év alatt ötszörösére nőtt a szabadkereskedelmet korlátozó intézkedések száma.
• Népvándorlás, vagyis a migráció: 1990-hez képest Orbán szerint ma kétszer akkora a migráció, 300 millió embert érint.

Mindezeket összefoglalva Orbán szerint a harmadik világháború esélye folyamatosan nő.

Bár a bejáratnál mindenkinek osztottak tusványosos szalaggal körbetekert műszálas szalmakalapot, nincs olyan négyzecentije a küzdőtérnek helyszíni tudósítónk szerint, ahová menekülni lehetne a gyilkos napsugarak elől. Az idő előrehaladtával egyre több legyező és vizespalack bukkan fel a kezekben, előbbiből természetesen látni narancssárga, fideszes dizájnú darabokat is. Néhányan inkább feladták ezt a küzdelmet, és elvonultak a színpad mögé az árnyékba.

Máris fény derült Orbán rejtélyes üzenetére, bejelentette, hogy elindítja a digitális polgári köröket (DPK).

Fontos dolog ez a miniszterelnök szerint, mint fogalmazott, szükség van egy digitális polgári erőre, mert a digitális tér egyelőre ellenséges terület Orbánék számára, és a kormányfő szerint ez nincs így jól.

Orbán ezután sajátosan magyar dolgokról beszélt: a durvaságról, a sértegetésről, a trollkodásról és a digitális erőszakról. Ez annyiban fedezhető fel szerinte, hogy aki vállalja a polgári, nem baloldali, nem progresszív, nem libsi meggyőződését, azt kigúnyolják, megalázzák a digitális térben. Ez ellen pedig valamit tenni kell.

Nem mindenkinek való a harc – jelentette ki, utalva rá, hogy bár a Harcosok Klubját korábban már létrehozták a „tiszás digitális agresszió ellen”, de látni kell, hogy vannak, akiknek kifejezetten elegük van már a konfliktusokból. Az olyan embereknek is teret kell biztosítani a miniszterelnök szerint, akik nem akarnak harcolni, de részt akarnak venni az ország építésében.

„Létre kell hozni a mi morális forráskódunkat és a mi nemzeti algoritmusunkat, hajrá digitális polgári körök” – zárta le ezt a témát.

Második aktualitás: Orbán a héten találkozott az új román miniszeterelnökkel, a magyar kormányfő nem felejtette el megjegyezni, hogy ő a 24. kollégája. Van esély a jó együttműködésre.

Ezután a Kneecap-ügyre tért ki a kormányfő, újra megismételve, hogy a szervezőknek lehetett volna annyi eszük, hogy nem hívnak el antiszemita terrort támogató előadót a Szigetre, majd sorban megidézte Azahriaht és Majkát. „Egyik véglénynek nevezi azokat, akik nem tetszenek neki, a másik fejbe lövi a színpadon a miniszterelnököt. Valami láthatóan itt a választás előtt félrecsúszott a magyar showbizniszben. Én értem, hogy mindenki pénzből él, de a pénz ennyire azért nem lehet fontos” – mondta.

4 fotó

Van, aki a közönségben a fideszes narratíva örökzöldjeiből összeállított bingóval készült elütni az időt az orbáni világmegfejtés alatt. A lapon olyan kifejezések szerepelnek, mint például béke, Ukrajna, Trump, genderideológia, vagy hanyatló Nyugat.

Ebben a kormányzati ciklusban ez az utolsó előadásunk – vágott bele a közepébe Orbán, rögtön hozzátéve, a célja az, hogy jövőre egy ciklusnyitó rendezvényen léphessen fel Tusványoson.

Elősször essünk túl a kötelező aktualitásokon, irányozta elő a miniszterelnök, és rögtön rátért a jövő évi választás témájára. Sosincs garancia a győzelemre, úgy lesz, ahogy az emberek döntenek majd, de a Fidesz belső mérései szerint ha most vasárnap lennének a választások, fölényes győzelmet aratnának a kormánypártok, számszerint 106 egyéni körzetből 80-at behúznának. Ezzel azonban nem elégedett Orbán, tekintve, hogy az előző választáson ennél nagyobbat nyert a Fidesz-KDNP, „miért adnánk alább?”

Zajlik a felvezetés.

Bár a résztvevők már a helyükön vannak, de egyelőre Németh Zsolt és Tőkés László beszél, addig fejtegessük, miről lehet szó a miniszterelnöki fejtágítóban.

Azt Orbán már pénteken, a szokásos rádióinterjújában pedzegette, hogy részleteket árul majd el a tavaly ugyanitt meghirdetett „magyar nagystratégiából”. Ennél többet azonban nem árult el.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mindenképp várható, hogy az Orbán-beszéd ezúttal is hagy majd maga után egy-két jól idézhető mondatot, annak tükrében pedig különösen izgalmas másfél órára van kiáltás, hogy a miniszterelnök két idei, nagy közönség előtt prezentált nyilvános megszólalása igen karcos hangot ütött meg: a februári évértékelőjén a Pride szervezőinek üzent, március 15-én pedig poloskázott és nagytakarítással riogatott.

Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője a héten azt mondta lapunknak ezzel kapcsolatban, arra számít, hogy Orbán nagyon sokat beszél majd Ukrajnáról és külpolitikai témákról, az viszont szerinte meglepő lenne, ha a miniszterelnök előhúzna olyan témákat, amik rá nézve akár csak kicsit is kellemetlenek.

Török Gábor több lehetséges kimenetelt is latolgat, amelyek a beszéd fő csattanói lehetnek. Ami ezek közül kiemelkedik, a már említett választási machináció, és egy Trumppal vagy Putyinnal való találkozó bejelentése.

Ezen felül a miniszterelnök nemrég az Ultrahangnak adott interjújában arról beszélt, nagyon reméli, hogy a januárban beígért, majd elmaradt repülőrajt az év második felére láthatóvá válik. Erről is lehet szó, ahogy a parajdi sóbánya katasztrófája is biztosan említést kap.

Nem ő beszél először, ugyanis szokás szerint, az eseményt megnyitja Németh Zsolt, a tusványosi fesztivál alapítója.

4 fotó

A megelőző napokban több helyen felvetődött, hogy Orbán esetleg az országgyűlési választással kapcsolatos valaminemű változtatást jelenthet be Tusványoson. Egészen konkrétan egy előrehozott választást. Magyar Péter rögvest le is csapta a labdát, felszólítva a miniszterelnököt: „Szedje össze végre a bátorságát és írják ki az előrehozott választást októberre” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.

Orbán lelőtte a poént, és egy péntek esti TikTok-videóban világossá tette, nem lesz előrehozott választás, hiszen ez egy nyugodt, higgadt ország.

Ezek után óriási meglepetés lenne, ha mégis valami hasonló témára hegyezné ki a beszédét a kormányfő.

4 fotó

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyi, illetve Hankó Balázs kulturális miniszter már megérkeztek, persze szalmakalapban, ezzel látszólag ők voltak az első kormánytagok a közönségben, jelentette helyszíni tudósítónk.

Hankó a beszéd előtt gyorsan még félrevonult csevegni Mrázzal. Időközben Nagy István agrárminiszter is befutott még pár szót váltani a VIP vendégeivel a világmegfejtés előtt.

4 fotó

Két évvel az illiberális beszéd után újra felkaphatta a fejét a nagyérdemű, amikor néhány hónappal az amerikai elnökválasztás előtt Orbán az országvezetők közül a világon elsőként beállt Donald Trump mögé. „Sose gondoltam volna, hogy fölmerül majd a fejemben az a gondolat, hogy a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő volna a jobb Európa és Magyarország számára” – fogalmazott akkor Orbán, leszögezve, hogy nem kampányembere ő Trumpnak, de az általa prezentált programnak kimondottan a terrorizmus elleni rendelkezései (ezekben a hónapokban tartotta félelemben és bizonytalanságban az Iszlám Állam Európát folyamatos terrorakciókkal) olyanok, hogy ő sem mondhatta volna azokat jobban. A többi pedig már történelem.

A következő évek beszédei már inkább a Brüsszellel vívott szüntelen harcról és a migrációról szóltak, aztán a Covid miatt zsinórban kétszer is elmaradt a fesztivál, 2020-ban és 2021-ben.

A járvány elvonultával aztán az ajtót berúgva tért vissza Orbán Tusványosra, a 2022-es választási győzelem után előadott, kevert fajokról szóló értekezése heteken keresztül tematizálta a közbeszédet. „Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni, ezért harcoltunk Nándorfehérvárnál, ezért állítottuk meg a törököt Bécsnél, és ha jól gondolom, akkor ezért állították meg a franciák még a régi időkben Poitiers-nél az arabokat” – hangoztatta Orbán egyebek között.

Egy évvel később a román külügy már előre küldött egy „segédanyagot” Orbánnak, ebben állítólag az szerepelt, mely témák, kifejezések vagy szimbólumok említésének mellőzését kérték a miniszterelnöktől annak jegyében, hogy ne sérüljön a románok érzékenysége. A román fél arra is kérte Orbánt, hogy  ne beszéljen „nem létező romániai közigazgatási területi egységekről”. Itt Orbán szerint Erdélyre és Székelyföldre céloztak a feladók, bár ő így sem állt kötélnek. Azt mondta a két területtel kapcsolatban, „mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének”.

A legutóbbi tusványosi látogatás alkalmával elmaradt ez a diplomáciai aktus – ezt külön ki is emelte a miniszterelnök. Itt már rengeteg szó esett a háborúról és Ukrajnáról, de érintőlegesen már Magyar Péterre is utalt a mondandójában.

„Lesznek a liberálisok, meg lesznek a nemzetiek. És azt kell mondanom, hogy a liberális, slim fit szerkós, latte-avokádós, mindenmentes, öntetszelgő politikusok lesznek az egyik oldalon, és velük szemben állnak a két lábbal a valóságban álló, nemzeti érzelmű, vagány fiatalok” – hangzanak az emlékezetes mondatok.

Nagy kérdés, hogy idén említi-e ennél konkrétabban Magyart Orbán.

Helyszíni tudósítónk szerint Orbán Viktor Tusványost lezáró beszéde előtt, a nagyszínpad tövében felállított VIP szektor körül egyre gyűlnek a szalmakalapos érdeklődők a perzselő napsütésben. A megjelentek nagy többsége az idősebb korosztályhoz tartozik, a fesztivál utolsó délelöttjén a fiatalok idén is inkább az esti buli kipihenését választották a miniszterelnöki világmegfejtés helyett.

A körbekordonozott, névre szóló székekkel teli VIP-ben egy kormánytag vagy vezető politikus sem jelent meg egyelőre, csak Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár.

De például Mráz Ágoston Sámuel kormányközeli közvélemény-kutató a korán érkezők közé tartozik, és már el is foglalta a helyét.

Míg nem lép színpadra, Orbán gondoskodott róla, hogy addig is vele legyen elfoglalva mindenki: a Facebook-oldalán egy sejtelmes, három betűből álló üzentet helyezett el, mindenféle kiegészítés vagy magyarázat nélkül: DPK.

Talán a beszédében elmagyarázza a kontextust.

A 24.hu stábja az első pillanatoktól jelen van a helyszínen, így már számos anyagban mutattuk meg, mi történik idén a rendezvényen. Azoknak, akik lemaradtak volna ezekről, vagy csak nosztalgiáznának, az alábbi videókat ajánljuk Orbán beszédére várva:

• Semjén Zsolt: Azoknak is katasztrófa volna egy Tisza-kormány, akik gyűlölik a Fideszt.
• Orbán Balázs: A miniszterelnök nem nárcisztikus szociopata, a másik oldalon látok ilyet.
• Kocsis Máté: Kormánytag is van, aki ellenzi az átláthatósági törvényt, de nem a miniszterelnök.
• Takács Péter: Szerintem csak húszezer ápoló hiányzik a magyar egészségügyből.

Vannak persze írott újságcikkeink is:

• „Ez bűn, és akkor is az lenne, ha Magyar Péter halálával viccelődnének” – Majkáról, a fiatalokról és a Tiszáról beszélgettek Kocsis Mátéék.
• „Trump békekísérlete sajnos kudarcot vallott, ez viszont az orosz fél felelőssége” – erős mondatokkal indult az idei Tusványos.
• Orbán Balázs: Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló beszéde prófécia volt.