„A mi programunk nagyon röviden úgy foglalható össze, hogy tilos bezárni iskolákat” – mondták el pécsi diákok tudósítónknak kedden a Parlamentben. Nekik ez húsbevágó kérdés, hiszen jövõ szeptembertõl lakat kerül mai iskolájukra. A baranyai diákoknak azonban nem volt olyan szerencséjük, hogy kérdéseiket parlamenti körülmények között Hoffmann Rózsának, Réthelyi Miklósnak vagy más kormánytagnak tegyék fel, de közel harminc társuk megtapasztalhatta kedden az Országház Felsõházi termében, milyen is interpellációt intézni egy „illetékes elvtársnak”.
A Gyermekek Világnapjához kapcsolódva “Milyen rendeletet hoznék, ha miniszter lennék?” címmel írt ki pályázatot a Nemzetközi Gyermekmentõ Szolgálat 8-18 éves gyerekek számára. A több ezer pályamû beküldõi közül 212-en vehettek részt kedden az I. Gyermek és Ifjúsági Országgyûlésen, ahol 29 gyermek tehette fel a pályázatban leírt interpellációját az adott kérdésben illetékes miniszternek, államtitkárnak. Miután a gyerekek a válaszokat megkapták, a házszabály szerint azokat szavazásra bocsátották.
11-kor kezdõdött a Kövér László házelnök által vezetett ülés. Õ is és a kormánytagok is láthatóan kifejezetten komolyan vették a gyerekparlamentet. (Némely államtitkár önözte a gyerekeket, de aki tegezte is, képviselõknek szólította õket, és „kérem a válaszom elfogadását”-tal fejezte be mondandóját.)
Hogy a gyerekek önállóan vagy valakinek a segítségével fogalmazták-e meg a kérdéseiket, azt nem lehet tudni, mindenesetre a többségük betanult módon olvasta fel, mondta el az interpellációját. (Nem is lehet elvárni persze egy 8-9 vagy akár idõsebb gyerektõl, hogy szabatosan fogalmazza meg ilyen speciális körülmények között a mondatait.) A legtöbb kérdés tartalma azonban ellentmondott a látszatkomolyságnak, véletlenül „épp nagyon aktuális volt”, ahogy ezt a kormánytagok rendre meg is jegyezték.
I. Gyermek és Ifjúsági Országgyûlés – képgaléria (Neményi Márton, fn.hu)
„Köszönöm ezt a kérdést” – hangzott általában az államtitkári/miniszteri szófordulat, ami után elmondhatták az urak és hölgyek az „elmúlt kormányok tönkretették, de épp most megoldjuk” kezdetû mantrát.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez egy 13 éves romalány interpellált a hátrányos helyzetû fiatalok felzárkózásával kapcsolatban. A miniszter kiemelte, hogy a kormány támogatja a roma származású fiatalokat az óvodától az iskoláig olyan programokkal, mint a Macika Ösztöndíjprogram, valamint a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat. Arról nem szólt, hogy épp most lehetetlenítik el (többek között e problémát kezelõ) alapítványi iskolákat, hogy a kötelezõ iskolába lépéssel sok gyerek elõször egy felzárkóztatónak nevezett osztályba kezdi majd iskolai pályafutását, ami örökre stigmatizálja, hogy a készülõ oktatási törvények csak a jómódúaknak nyújt esélyt az értékes végzettséghez stb. A gyerekek elfogadták a választ, igaz korántsem kétharmaddal.
Egy 9 éves kecskeméti diák Hoffmann Rózsát kérdezte arról, miért nem kötelezõ tananyag az alsóban az informatika és a logika tanítása. Egy másik diák a mindennapos testnevelést hiányolta, egy 13 éves pápai gyerek pedig az egészséges életmódra nevelést. (Ez utóbbi önmagában érdekes: mennyire életszerû, hogy egy 13 éves gyerek fõ kérdése, hogy mikor nevelik már végre egészséges életmódra…)
Az oktatási államtitkár a válaszát szintén „az elmúlt kormányok hibáival” kezdte, majd folytatta az „épp most orvosoljuk a problémát” témakörrel. Természetesen most vezetik be a mindennapos testnevelést és az egészséges életmódra nevelést is. A régi rossz rendszerben az iskola döntötte el, hogy például bevezetik-e az alsóba az informatikát, de a jó új rendszerben majd mi megmondjuk – vázolta az oktatási reformot Hoffmann Rózsa. „Olyan tantervet írunk, amit ti is szeretnétek, és amiben olyan tudások vannak, amire szükségetek lesz” – vázolta. Arra kérte a 9 éves kisdiákot, hogy addig forduljon az iskolához a problémájával. Hogy majd a szép új rendszerben hova forduljon a kisgyerek az igényeivel, arra nem tért ki az államtitkár asszony, aki annyira belemelegedett a mondókájába, hogy Kövér Lászlónak kellett „lecsengetnie”. Válaszát így is elfogadta a gyermekekbõl álló Tisztelt Ház, igaz egyáltalán nem elsöprõ többséggel (109 igen, 51 nem és 31 tartózkodás).
65 településrõl jöttek gyerekek
Az ország egész területérõl, összesen 65 településrõl, így Baranyából, Budapestrõl, Nyugat-Magyarországról, Jászfényszaruról, Fót és környékérõl, Zemplénbõl, Nyíregyháza és környékérõl, illetve a határon túlról további 6 településrõl, összesen 71 településrõl hívtak meg gyermekeket erre az eseményre. Meghívtak diákokat egyházi iskolákból: Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, Lauder Javne Iskola, Pannonhalmi Bencés Gimnázium, alapítványi iskolákból: pl. Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola, és az ország legeredményesebb gimnáziumából, a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumból is.
Pálinkás József olyan „kemény” kérdésekre válaszolt, hogy mit tesz az Akadémia annak érdekében, hogy a gyerekek megismerhessék a „tudomány templomát” (épp most lesz nyílt nap diákoknak), Simicskó Istvánt honvédelmi államtitkár arra válaszolt, hogy elegendõ-e a jelenlegi hadsereg létszáma a haza megvédésére (eddig nem, de ezentúl az lesz), Ángyán József a vidékfejlesztés államtitkára pedig arra, hogy mikor alakítják át a mezõgazdaságot vidékbarátabbra (épp most). Ángyánhoz tartozik az a mondat is mellesleg, hogy „Élelmiszer eredetileg az, ami a gyomorba való, ma pedig az, amit a gyomorba szánnak.”
Volt egy két õszintébbnek tûnõ felvetés is. Egy miskolci középiskolás – kivételes esetként nem papírból – szenvedélyesen interpellált arról, meddig kell még tûrniük, hogy nap mint nap megalázzák, leköpdössék õket az iskolában egyes társaik, mit tesz Belügyminisztérium az iskolai erõszak ellen. Kontár Károly államtitkár kijelentette, a kormány megígérte a közrendet, közbiztonságot, szigorította például a Btk-t (igaz, csak a tanárok védelmében). De aztán azt tanácsolta a kérdezõnek, hogy mûködjenek együtt a rendõrséggel, továbbá kifejezte, hogy bízik abban, hogy a probléma megoldódik. Ugyanennek a fiúnak a tizenévesek alkohol és drogfogyasztással kapcsolatos kérdésére azt mondta, ez egy összetette probléma, fõ a szigor, de kell az összefogás is. „Bízom benne hogy közösen, összefogva vissza tudjuk szorítani” – mondta, majd kérte válasza elfogadását. (Elfogadta a diákok Tisztelt Háza.)
Nézzen még több gyereket a galériában! (Fotó: Neményi Márton / fn.hu)
Egy vak kislány Fónagy János államtitkártól kérdezte, mikor lesz minden forgalmi lámpa felszerelve a vakok számára fontos hangjelzõvel. Az államtitkár kijelentette, hogy a most készülõ új KRESZ ezt elõ fogja írni
A nap két leszavazott kormánytagja szegény Réthelyi Miklós (akinek mentségére legyen mondva, nem csak a válasza volt értehetetlen, hanem a kérdés is) és Szócska Miklós. A házelnök megígérte, hogy a gyerekparlament által leszavazott válaszokra visszatérnek majd.
Kifejezetten feltûnõ volt, hogy több a mint két órás ülést a gyermekek sokkal fegyelmezettebben ülték végig, mint a szomszédos ülésteremben a „felnõtt kollégák” szokták. A vége felé volt már néhány ásítás, csendes beszélgetés, de sokkal kulturáltabb volt a Gyermekparlament, mint amit megszoktunk a megválasztott képviselõink esetében. Az ülés zárásaként Kövér László megkérte a minisztereket és államtitkárokat, hogy válaszaikat küldjék el írásban is a kis képviselõknek. Továbbá megjegyezte, hogy a gyerekek jobban megizzasztották a kormánytagokat, mint a felnõttek szokták: a kérdések zöménél nem volt meg a kétharmad. Végül jó étvágyat kívánt a képviselõknek, és berekesztette az ülést.
Több gyerek a parlamenti ebédre várva annak a véleményének adott hangot, hogy nem hiszik el a válaszokra adott támogatottság arányait, õk úgy vélik sok képviselõtársuknak nem önálló volt a döntése. Hogy ezt mire alapozzák, azt már nem fejtették ki.
Kezdõdik a politikai karrierjük…
