A következő öt év döntő jelentőségű lesz az Európai Unióban a védelmi készenlét megerősítésében – hangsúlyozták az EU-tagállamok vezetői csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójukon kiadott nyilatkozatukban, egyúttal megerősítették elkötelezettségüket egy önállóbb, gyorsabb és hatékonyabb európai védelempolitika kialakítására,
válaszul az Ukrajna elleni orosz agresszió és a biztonsági környezet gyökeres átalakulása által okozott kihívásokra.
A tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács szerint Európának „szuverénebbé és felelősségteljesebbé” kell válnia saját biztonságát illetően, miközben a NATO továbbra is kulcseleme marad a kollektív védelemnek azok számára, akik tagjai az észak-atlanti szövetségnek is.
A tanács sürgette a védelmi kiadások jelentős növelését és a befektetések összehangolását. Jelezték, hogy a minapi NATO-csúcstalálkozón tett tagállami kötelezettségvállalásokat az EU is követni kívánja saját keretein belül. A NATO-tagországok abban állapodtak meg, hogy 2035-ig a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Az uniós állam- és kormányfők üdvözölték az Európai Biztonsági Akcióprogramról (SAFE) szóló rendelet elfogadását, amely az uniós költségvetésen belül ösztönözné a védelmi beruházásokat. Ennek részeként aktiválják a stabilitási és növekedési paktum nemzeti mentességi záradékait is, hogy lehetővé tegyék a védelmi többletkiadásokat. Felkérték az Európai Parlamentet és a nemzeti kormányokat alacsonyabb szinten képviselő Európai Unió Tanácsát, hogy mielőbb fogadják el a védelmi célú beruházásokat ösztönző jogszabályokat.
Az Európai Tanács a témáról kiadott „következtetéseiben” külön hangsúlyt fektet a közös beszerzésekre, a szabványosításra és a védelmi ipari bázis – benne a kis- és közepes vállalatok – termelési kapacitásának gyors bővítésére. Fontos cél, hogy a hadfelszereléseket nagyobb mennyiségben és gyorsabb ütemben állíthassák elő.
A testület emellett hangsúlyozta az EU összes határának – különösen a keleti külső határnak – a védelmét, ennek szükségességét az orosz és fehérorosz fenyegetésekkel indokolták. Az Európai Bizottságot, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselőt további javaslatok előterjesztésére kérték a katonai mobilitás javítására, hogy a védelmi eszközök gyorsabban mozoghassanak az EU-n belül. A vezetők üdvözölték az EU új védelmi partnerségeit az Egyesült Királysággal és Kanadával.
A nyilatkozat szerint a fenti intézkedések nem érintik egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának sajátos jellegét, és a közös lépéseknél az uniós szerződéseknek megfelelően továbbra is figyelembe veszik minden tagállam biztonsági és védelmi érdekeit.
(MTI)
