Attól függetlenül, hogy még nem elfogadott jogszabályról van szó, a portál által elért bankokban már vizsgálják az átláthatósági törvény banki aspektusait.
Beszélgetőpartnereiktől azt hallották, a bankok mindig igyekeznek megfelelni a hatályos jogszabályoknak, de azért azt is kifejtették, hogy
ennek a jogszabálytervezetnek lehetetlen megfelelni, aki készítette, semmit nem tud a bankok működéséről, a politikai cél miatt elveszett a minimális realitásérzék is.
Maga a megfogalmazás nem „banki környezetben értelmezhető feladat”, annyira gumiszabály, hogy teljesen betarthatatlan, ellenőrizhetetlen. „Az, aki ezt leírta, egyáltalán nem gondolt bele, hogy ez mit jelent. Vagy képessége, vagy igénye nem volt hozzá” – mondta az egyik forrás.
A törvénynek, ha elfogadják, ezenkívül is nagyon súlyos negatív következményei lesznek a magyar pénzügyi rendszerre és a hazai gazdaságra.
A banki vezetők azt mesélik, hogy több tucat szakmai kérdés merül fel, miközben magyar állampolgárként kicsit az is paradox helyzet, hogy technikai oldalról kell tárgyalni egy ilyen jogszabályról – de most erre is szükség van. A szakemberek szerint a bankok számára többéves fejlesztést igényelne a megfelelés, amit a törvény természetesen azonnal szeretne. A banknak ugyanis a törvénytervezet szerint az „engedélyköteles fizetési műveleteket” jelentenie kell. Csakhogy nincs ilyen valós idejű politikai ellenőrzési lehetősége a banki rendszereknek, ezek a dolgok nem így működnek.
Többek között ilyen kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban:
- A jogszabály direkt és indirekt támogatásokat emleget. Ez mit jelent?
- Ha valaki devizában kap pénzt, azt kell nézni? Vagy ha az adományozó korábban kapott a bankba külföldről pénzt, majd forintban utal, azt is szűrni kell?
- Mikor kell egy adott szervezetet figyelni: ha listára tették, vagy ha a bankot értesíti a NAV erről?
A konklúzió szerint attól kell tartani, hogy a bank felelőssége lehet, ha nem tartja be a politikai célú őrületet, amelynek logikája, ami teljesen ellentmond a banki gyakorlatnak.
Tőkekimenekítés, privátbanki sorban állás
A lehetséges további következmények közül a bankok azt emelték ki, hogy minden olyan jogszabály, amely arra vonatkozik, hogy a jövőben kevésbé lesz biztonságban a magyar emberek pénze egy magyarországi bankban, vagy kevésbé lesznek biztonságban azok az érzékeny személyes adatok, amelyek a magyar emberek pénzügyi helyzetéről szólnak (banktitok), azonnal a külföldi intézmények felé tereli a hazai forrásokat. (Ez a folyamat egyébként már most is tart, a friss adatok szerint egyre többen tartanak devizabefektetést, részben külföldi bankoknál.)
Természetesen az érintett ügyfelek nyilvánosan nem indokolnak, így egy-egy ilyen döntés hátterében akár a jobb hozam vagy a vélt devizaárfolyam-változás,
A Telex úgy értesült, érdekes módon a bankokban és a privátbankokban egyáltalán nem a mostani jogszabály közvetlen fókuszában álló személyek, médiavállalkozók, civil szervezetek tisztviselői tettek fel kérdéseket a készülő törvényről, hanem vagyonos üzletemberek. Jellemzően azt akarják tudni, hogy van-e az adott külföldi pénzügyi csoportnak olyan megtakarítási, számlakezelési megoldása, amely teljesen független Magyarországtól.
A bank ugyan a törvénytervezet szerint az „engedélyköteles fizetési műveletet” jelenti csak, de azért vannak a szokásos banktitokszabályokat felülíró rendelkezések is, ez pedig mélyütés a bizalomnak. Mint a bankokhoz érkező kérdésekből kiderül, a vagyonos vállalkozók attól tartanak, hogy ha bárkire rá lehet mutatni és valamilyen szuverenitásvédelmi, államvédelmi ürüggyel rá lehet szállni, az mindenkinek csökkenti a biztonságérzetét az ország pénzügyi rendszere iránt. Egy ennyire testre szabott törvénynek a félelmek szerint megvan az a potenciális hatása is, hogy mintát ad.
A NER-es vállalkozók például attól félnek, hogy egy esetleges politikai fordulat után nem zárható ki, hogy hasonlóan erős eszközökkel lépnek majd fel a magánvagyonná konvertált közvagyonokkal szemben.
