A felperesek egyebek mellett fejenként százezer forintot követelnek azért, mert a 2006-os országgyűlési választások előtt a kormányfő szerintük nem engedte nyilvánosságra hozni a költségvetési adatokat, és ezzel sérült a szabad választáshoz való joguk. Eredetileg 199 magánszemély indította a pert, amelytől azonban időközben 16-an elálltak.
A felperesek az alkotmányban szereplő jogaik megsértésének megállapítását kérik a bíróságtól, valamint azt, hogy tiltsa el az alpereseket – Gyurcsány Ferencet (elsőrendű alperes) és Veres Jánost (másodrendű alperes) – a további jogsértéstől, valamint kötelezze őket méltányos elégtétel adására, nem vagyoni kártérítés megfizetésére és perköltség megtérítésére.
Az alperesek a felperesek keresetét alaptalannak ítélik meg, mert szerintük nem történt jogsértés, és a kártérítési felelősség valamennyi eleme hiányzik. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter által benyújtott ellenkérelem lényege, hogy a bíróság kizárólag azokat a kérdéseket vizsgálja, amelyek a jogi elbíráláshoz szükségesek.
Azt vizsgálja meg, hogy az államháztartási törvénynek az információszabadsággal összefüggő rendelkezéseit a Pénzügyminisztérium betartotta-e akkor, amikor a választásokat megelőzően, 2006. március 10-én internetes honlapjára feltette azokat az adatokat, amelyeket a jogszabály előír.