HIRDETÉS
Gazdaság

Egy napelemesnek már igazat adott az Alkotmánybíróság a kormánnyal szemben

Faludi Imre / MTI
Napelem táblák egy családi ház tetején.
Faludi Imre / MTI
Napelem táblák egy családi ház tetején.
Megírtuk pár napja, hogy a napelemesek javára döntött az Alkotmánybíróság a kormány korlátozásai nyomán. De mit is jelent ez pontosan, és kinek jó hír az AB döntése? Mint kiderült, a taláros testület a napelemesek százezreit érintő ügyet – a 10 évre korlátozott éves szaldóelszámolás kérdését – még a napirendjére sem tűzte.

Először is azt kell leszögeznünk, hogy nem a Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület beadványáról van szó, amely a Dr. Karsai Dániel Ügyvédi iroda segítségével biztosította annak adminisztratív ingyenes hátterét, hogy a háztartási méretű napelemesek (hmke) tömegesen nyújthassanak be alkotmányjogi panaszt. Ők azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert a kormány 2023 őszén úgy döntött, hogy a napelem-telepítés után 10 év elteltével minden hmke-st áttesznek a kedvezőbb megtérülést biztosító éves szaldóelszámolásból a havi bruttó elszámolásba.

Holott eredetileg úgy volt, hogy a már elkészült beruházások maradhatnak éves szaldóelszámolásban. A NÉP korábban úgy nyilatkozott, hogy mintegy 250–300 ezer napelemrendszer-tulajdonost érinthet, hogy 10 évben korlátozták a szaldóelszámolást. Közülük mintegy 20 ezren azóta ki is eshettek a kedvezményes éves szaldóelszámolásból, és átkerültek a kevésbé előnyös havi bruttó elszámolásba, ami miatt azóta anyagilag rosszabbul járnak.

Tavaly márciusban kerültek az első olyan beadványok az Alkotmánybíróságra, amelyeket a NÉP koordinált, ám napirendre még nem kerültek az AB-nál. Az Alkotmánybíróság a beérkezett több száz beadványból először kettőt választott ki, az egyik esetben már eltelt a szaldó 10 éve, a másikban még nem telt le ez az időszak. Ezek a főügyek, amelyekben vezető döntési eljárásban (úgynevezett pilot-eljárásban) hoznak majd döntést, amikor végre napirendre kerülnek a beadványok. Csakhogy ezek még nem tartanak itt.

Miről döntött most az AB?

Az április 15-i határozat egyetlen magánszemély beadványához kapcsolódik. Az indítványozó 2023. szeptember 11-én nyújtott be hmke üzembe helyezése céljából igénybejelentést az illetékes villamosenergia-hálózati szolgáltatóhoz – ekkor még úgy lehetett tudni, hogy szaldóelszámolásban lesz. A kormány azonban 2023. szeptember 13-án 23 órakor kihirdette, hogy csak a szeptember 7-ig leadott igénylők lehetnek szaldóban (vagyis a 2023. szeptember 8. és 12. között benyújtott igénybejelentésekre visszamenőleg megszüntette a szaldóelszámolás választásának lehetőségét), amit a magánszemély nehezményezett a beadványában azzal, hogy ez visszaható hatályú jogalkotás.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a 2023. szeptember 13-án hatályba lépett jogszabály egyrészt kimondja, hogy a szaldóelszámolás választásának joga az igénybejelentés napjához kapcsolódik, és ez szerepel a végső előterjesztői indokolásban is, összhangban a végrehajtási rendelet rendelkezéseivel. A kormányrendelet indokolása ugyanakkor semmilyen magyarázatot nem ad arra, hogy a jogalkotó miért vonta el a szaldóelszámolás választásának jogát visszamenőlegesen, a 2023. szeptember 8. és 12. közötti igénybejelentéseknél.

Az AB most megállapította, hogy ez valóban sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, egyúttal Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a 2023. szeptember 13-tól élő jogszabály mindazon rendelkezéseit, amelyek a szeptember 8. és 12. közötti időszakra megtiltották a szaldóelszámolás választását.

Továbbá az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotónak kell azt eldöntenie, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmével érintett alanyi kört (amely esetében a szabályozás Alaptörvény-ellenességének orvoslása nem kerülhető meg) meghaladóan is lehetővé kívánja-e tenni a szaldóelszámolás választását. A megfontolt döntés elősegítése érdekében az alkotmánybírák a rendelkezések megsemmisítését csak 2025. május 31-ével rendelték el.

Mi a helyzet a NÉP-es AB-beadványokkal?

A NÉP által menedzselt AB-s beadványok ügyében az egyesület nevében Molnár László megválasztott elnök a 24.hu megkeresésére reagálva azt írta, hogy az április 15-ei AB-s döntésből nem következik automatikusan, hogy a NÉP Egyesület beadványait is hivatalosan befogadja, és érdemben tárgyalja az AB. A szaldóelszámolás 10 év utáni megszüntetésével kapcsolatban három beadványtípus volt, amelyek közül egy ügyet választott ki az AB, és ennél úgynevezett pilot-eljárást rendelt el, ami azt jelenti, hogy az ebben az ügyben hozott döntés érvényes lesz az összes többi panaszbeadvány-benyújtóra is.

Az április 15-i AB-döntés egyetlen magánszemélynél törölte el a panaszbeadványban kifogásolt időszakra (a 2023. szeptember 8. és 12. közötti időintervallumra) a vonatkozó rendelet idevágó tiltó részeit úgy, hogy a kormány részére előírta: 2025. május 31-ig erre az időintervallumra új szabályokat kell hoznia. Azt is írta, hogy ha az érintett magánszemély ma bemenne az áramszolgáltatójához, hogy helyezzék őt vissza az éves szaldóelszámolásba, mert az AB eltörölte a rá vonatkozó tiltó rendeletet, akkor az áramszolgáltató ezt nem tudná megtenni. Ennek az az oka, hogy ugyan a régi szabály már nem érvényes, ám az új szabály még nem született meg – arra 2025. május 31-ig van ideje a kabinetnek. Tehát még várni kell a konkrét ügyben – magyarázta.

Hozzátette: az Alkotmánybíróságot senkinek és semminek nem szabad kívülről befolyásolnia. Az április 15-i AB-s döntésből nem következik, hogy a NÉP Egyesület által menedzselt AB-s beadványokat is érdemben fogják tárgyalni (napirendre tűzik), illetve azok is a magánszemély beadványához hasonlóan pozitív elbírálást kapnak majd. Hogy így lesz-e, az a jövőben derül ki.

Frissítünk!

Az Alkotmánybíróság a 24.hu kérdésére azt válaszolta, hogy a háztartási napelemek szaldó elszámolására vonatkozó rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokkal (napelemes panaszokkal) kapcsolatban eljárásuk továbbra is folyamatban van. Mivel az ügyben nagyszámú indítványozó fordult az AB-hoz, az eljárást a testület az Alkotmánybíróság Ügyrendje (Ügyrend) – a vezető döntési eljárás különleges szabályairól szóló – fejezete alapján folytatja le. Az ügyekben folyamatban van a döntéstervezet előkészítése, de egyelőre nem ismert, hogy az ügyek mikor kerülnek a testület napirendjére.

Hozzátették, az alkotmányjogi panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság testülete dönt. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény idevágó bekezdése alapján az AB az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt formai és tartalmi feltételeit – így többek között az érintettség fennállását – mérlegelési jogkörében vizsgálja. Befogadás visszautasítása esetén az Alkotmánybíróság rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát. Az indítvány érdemi vizsgálatát az Alkotmánybíróság a befogadott panaszoknál folytatja le. De az Ügyrend alapján arra is van lehetőség, hogy a testület a befogadási döntés mellőzésével hozzon érdemi határozatot az ügyben. Az eljárásról részletes szabályokat
lehet olvasni honlapjukon, valamint a vezető döntési eljárásokról is. A napelemes panaszokkal kapcsolatos információk szintén megtalálhatóak a
honlapjukon.

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Olvasói sztorik