Belföld

Tűzszünet az egészségügyben, de meddig?

Szócska Miklós hosszú távú bérmegoldásról, az érdekvédelmi szervezet elnöke hatalmas csalódásról beszél. A rezidensek bizakodóak, de pezsgőt még nem bontanak.

Ellentétesen véleményen van az egészségügyi államtitkárság és a Magyar Orvosi Kamara a bértárgyalások első fordulójáról. Szócska Miklós szerint a tárca rendelkezésére álló csaknem 31 milliárd forintból el lehet kezdeni a bérek hosszú távú rendezését, még ha ez nem is megy „egyik napról a másikra”. A Magyar Orvosi Kamara viszont óriási csalódásként értékelte az egyeztetést. A Rezidens Szövetség elnöke azt mondta, ha március végéig nem lesz megállapodás, nem várnak tovább, és érvényesítik a letétbe helyezett 2500 felmondólevelet.


Fotó: MTI / Beliczay László

Az orvosokat és a szakdolgozókat egyaránt érintő fenntartható, hosszú távú bérmegoldásokat keresnek az egészségügyben – jelentette be csütörtökön Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel és az egészségügyben dolgozó köztestületekkel tartott első egyeztetéseket követően. Az első fordulóban konkrétumokról alig esett szó.

Érdekkülönbségek nehezíthetik a tárgyalássorozatot
A Magyar Rezidens Szövetség az orvosok bérének emeléséért harcol, a többi közt azt követelve, hogy az orvosi bérek érjék el a nemzetgazdasági átlag háromszorosát. A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) viszont a teljes egészségügy humánerőforrás anomáliát szeretné megvizsgáltatni a szaktárcával – írja a Medical Online.

Szócska Miklós azt mondta: egyelőre a tárgyalások kereteiben állapodtak meg, de részleteket nem közölt, és a többi résztvevőtől is ezt kérte. Az államtitkár úgy véli, a tárgyalások nem állnak meg a bérek kérdésénél, a szakképzési rendszert is át kell szervezni. Véleménye szerint a chips-adóból befolyó valamivel több, mint 15 milliárd forinttal és az uniós pályázatokból kapott másik 15 milliárddal már lehet tervezni, és a különböző hatékonyságnövelő beavatkozásokból további 10 milliárdot remélnek.

Szócska Miklós a sajtótájékoztatón megköszönte a szakmától kapott három hónapos türelmi időt, amely alatt tárgyalhatnak arról, hogy a rendelkezésre álló forrásokat miként használják fel az egészségügyi humánerőforrás-krízis kezelésének első lépéséihez. Szócska Miklós bejelentette azt is, hogy az elmúlt év végi többletforrásokon kívül újabb 1 milliárd 450 millió forintos pályázatot írtak ki mintegy hatvan mentőautó vásárlására.


Fotó: MTI / Balázs Attila

A szakmai szervezetek és érdekképviseletek nem ennyire bizakodóak

A Magyar Rezidens Szövetség szerint a jelenleg rendelkezésre álló, csaknem 31 milliárd forint legfeljebb kezdetnek elég, hiszen önmagában nem oldja meg a problémát. „Az egyeztetésen felmerült források alkalmasak voltak arra, hogy leüljünk a tárgyalóasztalhoz, de ez korántsem jelenti azt, hogy ezek a krízis felszámolásához is elegendőek lennének. A népegészségügyi termékdíj orvosi bérekre fordítására tett miniszterelnöki ígéret, mint új elem megjelenése az, ami miatt úgy döntöttünk, hogy három hónapra felfüggesztjük az akciónkat. Kisebb hangulatjavító hatás már megfigyelhető a kollégák körében, de az egyezség megszületéséhez további forrásokra lesz szükség. Pezsgő bontására egyelőre semmi okunk” – nyilatkozta lapunknak Papp Magor. Hozzátette: ha március végéig nem sikerül tető alá hozni a megállapodást, akkor nem várnak tovább, és érvényesítik a letétbe helyezett 2500 felmondólevelet. „A magyar egészségügy jelentős része már összeomlott. Sok esetben csak szerencse kérdése, hogy a beteg hozzájut-e a számára megfelelő szakellátáshoz. Azzal, hogyha végre meg tudnánk tartani a kollégákat, azt érhetnénk el, hogy ne csússzon szét teljesen a rendszer” – mondta a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke már nem volt ennyire bizakodó, sőt. Éger István csalódott, mert a tárgyaláson érdemi részletek nem, csupán mellébeszélések hangzottak el. Ami viszont kiderült, lesújtó. „Óriási csalódás volt, érdemben semmi nem derült ki. Arról beszéltünk, hogy a jövőben majd miről tárgyalunk. Annyi viszont kiderült, hogy alapbéremelés nem lesz. Azokról a forrástényezőkről pedig, amelyekről beszéltek – akár a népegészségügyi termékdíj, akár pedig az EU-s pályázati pénzek – már korábban is tudtunk. Ráadásul az uniós pénzeket alapbérrendezésre nem lehet felhasználni, hiszen ez egy egyszeri kifizetés. Hangzatos a kétszer 15 milliárd forint, de ez mind mellébeszélés. A chips-adó befolyó összeg tízszeresére lenne szükség ahhoz, hogy érzékelhető béremelés történjen. Egyetlen fillér új forrást nem említettek. Ugyanezeket tavaly már megbeszéltük, így érthetetlen mihez kell még három hónap” – mondta az elnök, aki továbbra is támogatja annak a közel háromezer orvosnak az akcióját, akik nem vállalnak önkéntes túlmunkát. Éger István szerint ez a szám ugrásszerűen növekedni fog, ha nem változtat a tárca a hozzáállásán.

„Maga az akció akkor kerül felfüggesztésre, ha olyan törvényben garantált és elfogadható módon sikerül elindítani a bérfelzárkóztatást, amit a kollégák többsége elfogad” – hangsúlyozta az MTV Híradójának Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke.

A tárgyalások jövő szerdán folytatódnak.

Kétszeres bér a külföldi orvosoknak, pénzüktől megfosztott kórházigazgatók
A közelmúltban a magyar jogrendbe is beillesztették azt az egységes uniós szabályozást, amely szerint bármilyen, Európai Unión kívüli országból származó egészségügyi diplomásnak, aki megszerezte az unión belüli munkavállaláshoz szükséges kék könyvet, a bére – szakmai gyakorlattól függetlenül – minimum 246 ezer forint. Ezzel kapcsolatban az államtitkár azt mondta: szerencsétlen dolog, hogy ez éppen most jelent meg, zavart okozva.
A zavart azonban nem csak ez okozza. A Népszabadság információi szerint azoknak a kórházigazgatóknak, akik eddig hiány nélkül gazdálkodtak, vissza kell fizetniük az egészségügyi kasszasöprésből származó év végi ajándékpénzt. A lap úgy tudja: a jogszabály nyomán mintegy két tucat kórháznak, köztük két egyetemnek is vissza kell fizetnie körülbelül tízmilliárd forintot az Államkincstár számlájára a 27 milliárdos összegből.
December végén még örömhírként, sikerként jelentette be Szócska Miklós, hogy egy friss kormánydöntés alapján 27 milliárdot kapnak a szolgáltatók. A pénzt az intézmények lejárt adósságainak kifizetésére és a pótlékosztásból eddig kimaradtak juttatásaira szánták. Hozzátették azt is, hogy e döntés nyomán hosszú ideje először mód nyílik arra, hogy tiszta lappal, azaz nullszaldóval kezdjék az új évet az intézmények, és ezért a konszolidációs összeg közvetve az ellátást fenyegető bérhelyzet megoldását is szolgálhatja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik