Lakóautós országjárásának tizedik napján csatlakoztunk Gyurcsány Ferenchez. A DK elnöke második hete járja a „viszonylag kedvetlen, szürke, panaszkodó, de nem ellenséges” országot a stábjával és a lehető legnagyobb járművel, amelyet még B kategóriás jogosítvánnyal elvezethet. „A hosszú hajú fiúval ülünk felváltva a volán mögé, és mindegyikünk a másikkal kiabál, hogy hátul leesünk a székből” – mesélte a DK elnöke, aki a böhöm nagy bérelt jármű magasságát nem tudja megszokni: a szűk utcákban ágak verik a tetőt. Az utastér egy konyhából és egy kis étkezőből áll, a két végén ketten alszanak: hátul Gyurcsány, a vezetőfülke fölötti lehajtható ágyon Nagy Szabolcs kabinetfőnök, a DK agrárpolitikusa, kiskunhalasi országgyűlési képviselőjelöltje. És nem utolsó sorban a turné kiötlője: Nagy már tavaly októberben megkezdte a szervezést, hogy 103 találkozást sűrítsen 14 napba. Gyurcsány a kezdetekben nem rajongott az ötletért,
aztán sikerült meggyőznie a csávónak.
A csütörtöki napirend Törökszentmiklóson és környéken is feszes: a volt miniszterelnök először pártja helyi önkormányzati képviselőjével beszélget, aztán egy nehéz sorsú asszonynak és családjának vásárol be, bemutatja egy közeli falu rendezetlen szennyvízproblémáját, meglátogat egy zöldséges- és hentesáru boltot, majd elmegy egy Tisza menti apasztótározóhoz, amelyet anno a kormánya épített. Sűrű a program, kevés idő jut egy-egy állomásra. „Ez nagyon más, mint amit mi, politikusok csinálni szoktunk. Általában egy-egy történetet ismételgetünk, hátha átmegy. Ez meg pont az ellenkezője:
odamegyek az emberekhez a boltban, az utcán, megkérdezem tőlük, hogy élnek, mi a bajuk. Olyan településeken vagyunk, ahol azt mondják, hogy soha az életben nem járt még politikus
– szögezte le a lakóautóból kilépő, betegségből lábadozó Gyurcsány a nap elején.
Sokat nem időztünk a találkozó és az errefelé ritkán látott sürgölődés helyszínéül kijelölt városszéli mellékutcában: bemásztunk a lakóautóba Gyurcsány mögé, hogy megtudjuk, miért indult útnak a volt kormányfő az élesedő Tisza-Fidesz háború és Magyar Péter tömegeket megmozgató országjárásának árnyékában, és hogyan látja most a magyar politikát és benne önmagát.
„Mitől lenne izgalmas, hogy a Gyurcsány elmondja azt, amit ismernek?”
A DK az úgynevezett óellenzék pártjai közül talán az egyetlen, melynek a pártrendszer tavalyi megborulása után is maradt országos bázisa: 1200 településen vannak jelen, aligha jelentene számukra gondot utcára szólítani pár száz, de legalább pár tucat embert. Azonban most más utat választottak. „Maga szerint tudok én olyan mondatot mondani, amitől meglepődnek az emberek, hogy a hétszázát, erre nem is gondoltam, hogy a Gyurcsány ezt gondolja?! Én sok emberhez nem úgy tudok eljutni, hogy száz embernek tartok gyűlést, hanem hogy érdekes sztorikat mesélek nekik, sok százezernek. Egy év múlva van a választás. Olyan rohadt sok nagy gyűlés lesz még, nem kell folyamatosan ennek a lázában égni, el kell végezni a munkát. Engem országos listáról választottak meg. Ez azt jelenti, hogy az én választókerületemet Magyarországnak hívják. Valójában nem csinálok mást, mint a munkámat: azt látják a választóim, hogy ez a csávó teszi a dolgát” – mondta a volán mögül, hozzátéve, hogy az ideje nagy részét Budapest belvárosának nyolc négyzetkilométerén belül tölti.
Arra a felvetésre, hogy a nagygyűlések elengedése mögött ott van-e az a megfontolás, elkerüljék a számukra alighanem rosszul végződő számháborút a Tiszával, Gyurcsány azt mondta: húsz éve „nyomja ezt az ipart”, Magyar Péter a Fidesz-kongresszuson tapsolt, amikor ő már országot járt.
De ha azt kérdezi, hogy könnyű lenne-e ma szerveznem egy 300 fős gyűlést Debrecenben, azt mondanám, hogy pokoli nehéz lenne.
De mitől is lenne izgalmas, hogy a Gyurcsány elmondja azt, amit ismernek?” – mondta a DK elnöke. Szerinte azonban hamis értelmezés, hogy elfogyott volna a mondanivalója az embereknek. Mint mondta, az ellenzék 2022-ben összerakott nagy kompromisszumok árán egy programot, ami 90 százalékban átfedi Magyar Péter mondásait is, ehhez képest sok újat nem lehet mondani. „Világos, hogy a Fidesszel szemben mit képviselünk.”
A nap első története Magdi nénié. A 73 éves törökszentmiklósi asszony nyugdíját 105 ezer forintra apasztja a hiteltörlesztés és a lakbér, emellett menye szerény, heti 40–50 ezres keresetéből él egy fedél alatt két unokájával. Férje sztrókot kapott, amikor megtudta, hogy devizahitel-tartozás miatt végrehajtás alá került a házuk. Mára megözvegyülve, bérlőként él az otthonában, amelyet korábban a sajátjának tudhatott. A Gyurcsány-mobil egy pártszimpatizáns kisboltjába fuvarozta. A pártelnök nem gondolja, hogy megoldották a család életét, de egy rendes bevásárlással legalább okoztak egy-két jó napot.
A három kosárnyi élelmiszerrel megrakodva visszaindultak, Gyurcsány benézett a házba, szólt egy-két jó szót a 9 és a 12 éves unokákhoz, és indultunk is tovább. „Csókolom, drágám! Maga egy nagyon helyes nő” – búcsúzott a politikus az autó ablakából.
A vezetőfülke mögött zötykölődve arról kérdeztem Gyurcsányt, hogyan éli meg a találkozást a szegénységgel, mire azt mondta, nem létezhet, hogy ilyen körülmények között élnek emberek.
Nem az a baj, hogy vannak szegény emberek, hanem hogy korábban minden közösség a maga szegényeit meg a falu hülyéjét – mert minden falunak volt egy zsák bolondja – valahogy megmentette. Van egy nagy vitánk ezzel a kormánnyal, de ez egy tradicionális vita: nekik a nemzet az mindig csak kulturális, nyelvi, történelmi közösség. A magamfajtának mindig szociális közösség is
– magyarázta Gyurcsány.
Magyar Péter központi üzenete, hogy nem működik az állam. Ezzel Gyurcsány is egyet ért: szerinte a kormányzás nagy kihívása nem az, hogy a miniszterelnök aláír egy papírt, és adócsökkentést ad. „Ez magunk között szólva nem olyan kurva nehéz. Kurva nehéz megoldani, hogy működjön az egészségügy. Kurva nehéz megoldani, hogy működjön az oktatás, annak nem is állnak neki” – mondta Gyurcsány, aki felelőtlen politikának tartja az adócsökkentést, amikor minden tönkre van menve az utaktól a kórházakig. A Tiszával ebben is van vitája: szerinte nem lehet egyszerre adót csökkenteni, és azt ígérni, hogy rendbe teszik az egészségügyet.
„Hány százalékod van, papa?”
Kuncsorba községben folytatódott az út, ahol a Lázár János-féle beruházási stop miatt akadt meg a szennyvízhálózat kiépítése. A tendert Mészáros Lőrinc nyerte, de egymilliárd forint közpénz hiányzik a megvalósításhoz, így a projekt megrekedt. Szippantókocsi szállítja el a szennyvizet, ráadásul a szállítási költségbe a helyiek is kénytelenek beleadni. Az 500 lakosú nagykunsági falut is hasonló gondok nyugtalanítják, mint általában a magyar vidéket:
- bezárt a posta,
- nincs már gyógyszertár,
- gyerekek híján az óvoda is a megszűnés szélén,
- és napjában csak három busz jár a közeli Törökszentmiklósra.
Gyurcsány a városháza előtt rögzített egy rövid videót, majd visszaült a lakókocsiba. Kávéfőzés közben elmesélte, hogy havonta egy hasonló kérés érkezik hozzájuk, és tavaly óta kevésbé félnek a helyiek ellenzéki politikusokhoz fordulni, hogy karolják fel az ügyüket. Példaként említette, hogy az országjárást kigondoló Nagy Szabolcs tanácsára kezdtek el foglalkozni a Homokhátság teljes kiszáradásával.
Azt mesélte, nemcsak meghallgatja a helyieket, de tanácsot is kér, most épp a Pride ügyében. A kérdésben egyértelmű a DK álláspontja, inkább arra kíváncsi, hogy az emberek beszélnek-e róla, problémaként érzékelik-e. Szerinte a felvonulás betiltása valójában a Tiszáról szól: Orbán Viktort nem érdekli a Pride, csak az, hogy Magyarék táborát „karcsúbbá tegye négy százalékkal”. „Most már ők is azt mérik, hogy számukra veszélyesen nagyra nőtt a Tisza, ezért olyan témákat kell keresni, amikben nem tudnak jót lépni. Szerintem két ilyen téma van: Ukrajna meg ez. Megmérték, kitalálták, hogyha Magyarék támogatják a Pride-ot, akkor az a baj, ha nem támogatják, vagy csöndben maradnak, az a baj” – értékelt Gyurcsány. Arra a kérdésre, hogy az óellenzék pártjainak, melyeknek a korábbi szavazói mégiscsak nagyrészt Magyar Péternél vannak, nem-e jelent lehetőséget, hogy a Fidesz éket akar verni a Tisza táborába, Gyurcsány azt felelte, ő nem tud így gondolkodni: „Nem lehet mindent ilyen pártpolitikai ízékre leegyszerűsíteni, legalábbis szerintem. Ennél már öregebb csávó vagyok,
nem azzal kelek és fekszem, hogy hányan követnek. Azzal inkább, hogy mit gondolok, mi a helyes, de ide el kell jutni két évtized után. Már nem tudom, hogyan kell elegánsan viselkedni ebben a világban. A politikusok és az újságírók többsége annál a kérdésnél landol, hogy hány százalékod van, papa? Egy ponton nem ez érdekli az embert. Bennem már van alázat, én már nem leszek miniszterelnök, azt hiszem, de még csak helyettes államtitkár sem.
„Hogy a bánatos Szűz Máriába?”
A fegyverneki zöldségpiac felé tartva Gyurcsány elmondta, azt gondolta, hogy „a pocsék 2024-es választás” után sokan hátat fordítanak majd a pártnak, de a szervezet meglepően intakt maradt – ahhoz képest, hogy „háromból két DK-szavazó átment a Tiszához”. Ezzel együtt nem zárja ki, hogy a következő önkormányzati választáson sok emberüknek jut majd eszébe, hogy ők valójában civilek, de szerinte ez „tök legitim”. Ahogy az is, hogy az ellenzéki választók azt szeretnék, hogy végre jöjjön valaki, aki megszabadítja őket Orbántól, ezért a legesélyesebb pártra és jelöltre ikszelnek.
Abban nincs vitája Magyarral, hogy egy az egyben kell kihívni a Orbánt, csak abban, hogy a Tisza elnöke együttműködés helyett azt várja, hogy senki se induljon rajta kívül.
A Tisza kizárólagosságra tör. Ezt nem nagyon kedvelem
– mondta Gyurcsány, hozzátéve, ők mindenkivel hajlandók együttműködni, aki a Fidesz leváltásán ügyködik, nemcsak a Tiszával, de a Momentummal és a Kétfarkú Kutya Párttal is.
Elképzelhetőnek találja, hogy a Tiszával visszalépnek egymás javára, és az olyan kipróbált, sikeres képviselőik, mint a nemrégiben Újpesten újrázó Varju László indulásért cserébe vidéki választókerületeket engednek át Magyaréknak (a lehetőségek ezen a téren azért korlátozottak, mivel az országos listát állító pártoknak legalább 71 körzetben el kell indulniuk, ráadásul a Fideszt elviekben semmi sem gátolja abban, hogy ezt a számot tovább növelje, és bonyolítsa a koordinációt). Gyurcsány szerint nehéz amellett érvelni, hogy az egyéni választókerületeket hozó, sikeres ellenzéki politikusoknak, akik erre tették fel az életüket, miért kellene levonulniuk a pályáról.
Magyar Péter viszont a „Gyurcsány-Orbán korszak” lezárásáról beszél, és arról, hogy ketten együtt tették tönkre az országot. Gyurcsány azt mondja, az esetek túlnyomó részében nincs benne indulat, de néha sikerül kihozni a sodrából. „Hogy a bánatos Szűz Máriába? Tényleg úgy akarunk ehelyett a rendszer helyett egy másikat építeni, hogy éppen olyan mocskos módon intézzük az ügyeket, mint ezek? Úgy beszél Rogánról meg a Karmelitáról, hogy közben ugyanazt csinálja maga is!” – méltatlankodott. Amikor Magyar felbosszantja, klaviatúrát ragad, és írni kezd: a kollégái ilyenkor azt mondják, „a Feri impulzusbejegyzést írt”, ami szerinte sem áll távol a valóságtól.
Szerinte mindenesetre nincs Gyurcsány-Orbán-korszak: kettejük politikája szöges ellentétben áll egymással. „Itt van ez a nagyon pocsék út, amin most megyünk. Úgy emlékszem, hogy az elmúlt 15 évben ehhez nem volt közöm.
Mi reálisan 5 és 9 százalék körül lehetünk. Valakinek ez a legnagyobb problémája, miközben az a gazember poloskázik?
Egyébként összefutott tiszásokkal az útja során, gyűjtötték az aláírásokat a 12 pontjukhoz. „Tök helyesek voltak.”
Fegyverneken egy piacon időzött az országjárás. Az üzlet belterében lógó füstölt sonkák és téli szalámik között válogatták az esti vacsora hozzávalóit, és habár a fennálló rendszerre dühös eladóval és a tulajdonossal is váltott néhány szót Gyurcsány, valamint fotózkodott pár odatévedő járókelővel, összességében homályos, hogy mi volt a kitérő politikai célja. Látogatásunk napján a volt miniszterelnök nem beszélgetett sok emberrel, de azt mondják, nem is állt szándékukban: a napi csúcs Nagykanizsán és a Fertő tónál 40–50 ember volt, ám azt sem így tervezték.
„Orbán megépített magának az ördögnek pár tízmilliárdért”
Vállalt célja az országjárásnak, hogy megpróbálják rehabilitálni a Gyurcsány-érát. Tiszaroffon egy árapasztó tározót tekintettek meg: a rét közepébe süllyesztett brutalista szerkezet a töltés gyomrából kiálló betongúlákkal azt szolgálja, hogy a víztöbbletet szabályozottan lehessen elvezetni, csökkentve a Tisza menti települések, mezőgazdasági és ipari területek árvízi kitettségét. Hat-hét ilyen tározót építettek anno a folyó árterében. Azért utaznak ide, hogy Gyurcsány a kamerába mondhassa: Gyurcsány alatt jobb volt.
Arra a kérdésre, van-e az ellenzéknek mulasztása abban, hogy engedték addig roncsolni a politikai karakterét és a kormányának az emlékezetét, hogy a gyurcsányozás fogalommá vált, a DK elnöke azt válaszolta, ebben az első számú felelősség az övé. „Valamikor 2010 környékén rosszul döntöttem. Volt egy olyan állítás a pártban, hogy a múltat nem lehet megnyerni. Ezzel szemben állt az, hogy igenis meg kell nyerni, mert ha nem te meséled el a történetedet, akkor más meséli el helyetted. Mi akkor úgy döntöttünk, velem az élen, hogy nem foglalkozunk a gyurcsányozással. Látni fognak bennünket, és ki fog derülni, hogy mi tök helyes csávók vagyunk, és utána nem fogja érdekelni őket, hogy mit mond a Fidesz.
Nem volt igazunk. Orbán megépített magának az ördögnek pár tízmilliárdért
– mesélte a buckás utakon zötykölődő lakóautóban.
Kudarcnak tartja azt is, hogy nem sikerült egy nagy, demokratikus gyűjtőpártot építenie. Amikor megalapította a DK-t, ez volt a cél, nem hiába szerepel koalíció a párt nevében. Ez nem sikerült, ezért az ellenzéki összefogás 2022-es bukása után a párt baloldali fordulatot vett. Most is próbálják visszaterelni a közbeszédbe a kizsákmányolást: a napindítón Pintér Lajossal, a DK törökszentmiklósi önkormányzati képviselőjével Gyurcsány a környékbeli legnagyobb munkáltató, egy mezőgazdasági gépekhez kiegészítőket gyártó német multi leépítéséről beszélt.
Az orbáni politika alapvetően a nagytőke érdekeit képviselni. Az, hogy mellette ő még lop is magának, valójában nem feltétlenül következne a rendszerből, az már az ő romlottsága. Az orbáni rendszer immanensen korrupt, de azért, mert így döntöttek. A felcsúti akarnok úgy döntött, hogy gazember lesz
– mondta Gyurcsány.
Úgy látja, Orbánnal szemben ők keresik a kapcsolatot az országgal, hogy közösen gondolkozzanak arról, mi jó az embernek. Eközben Orbán egyes szám első személyben fogalmaz: azt állítja, csak ő az érvényes. Gyurcsány viszont úgy látja, aki nem kételkedik magában, azzal valami nem stimmel: „Én inkább azt gondolom, fogalmuk sincsen, melyikünknek van igaza. Nem arra tanít bennünket szinte minden, hogy valójában pár alapérték kivételével, mint hogy legyél normális, legyél irgalmas, szeress, fogalmunk sincs a világról?! Lehet, hogy arról, amiben ma kurvára hiszek, öt év múlva azt mondom, hogy nem volt igazam. Ezért nem kell állandóan minden kérdést a legvégsőkig kihegyezni.”
Az utolsó állomáshoz érve az erős szélben Gyurcsány arról beszélt, az igazi hazafiság az, hogy kormányon több tározót építettek, és nem az, hogy „könnyes szemmel Csaba királyfit énekelnek”. A jobboldal előnye szerinte az, hogy az emberek érzelmi oldalát, a közösséghez tartozás igényét erősebben képes megragadni. „Kant és a felvilágosodás bűne, hogy elhittük, az ember alapvetően racionális lény. Nem az: lelke és hite van.
Ez a jobboldal előnye. Egyelőre. Aztán lehet, hogy írok egy kibaszott jó könyvet a baloldalról.
