A változó fogyasztási szokások és a növekvő energiaköltségek a kereskedelmi ingatlanok, ezen belül főként a hipermarketek és a bevásárlóközpontok kezelőit, üzemeltetőit is kihívás elé állítja. Miközben a fogyasztók mindenre kiterjedő, maximális kiszolgálást várnak – ennek legalapvetőbb, s egyben legköltségesebb eleme a kellemes komfortérzet biztosítása –, addig az üzemeltetők kezét a tőkehiány és a növekvő energiaárak kötik. A fenntartási költségekből ugyanis a legnagyobb részt a hűtés-fűtés, a kereskedelmi hűtés, a világítás, az egyéb gépészeti berendezések, valamint a vízfogyasztás teszi ki.
Egy klasszikus hipermarket (amelynek területe átlagosan 8 és 20 ezer négyzetméter között mozog) éves villamosenergia-fogyasztása mérettől függően 3-6 GWh körüli, míg gázfogyasztása 150 és 250 ezer köbméter közé tehető. Ezek az értékek irányadóak lehetnek a bevásárlóközpontok fenntartási költségeinél is. Igaz, a plázák között természetesen nagyobb a szórás, hiszen ezek az épületek nem típustervek alapján készülnek, így eltérők az építészeti és gépészeti megoldásaik.
Első a komfortérzet
A legtöbb kereskedelmi egységben ma már a vásárlók, bérlők komfortérzetéről külön üzemeltetési vezető által irányított profi vállalkozói csapat gondoskodik. Munkájuk nem könnyű, hiszen mozgásterüket a vásárlók, a bérlők/dolgozók, valamint a tulajdonosok/üzemeltetők háromszöge határozza meg. Természetesen a vásárlók komfortérzete az elsődleges, ezt követi a fenntarthatóság és a költséghatékonyság, végül pedig a dolgozók/bérlők igényei.
Amikor az időjárás közbeszól
A már évek óta kialakított gyakorlat szerint például ezekben az épületekben az átlagos hőmérséklet nyáron 24, télen pedig 22 Celsius-fok körül mozog. Ezt az ökölszabályt természetesen időről időre átírják az időjárási anomáliák. Az ÁNTSZ ajánlását, amely szerint nyáron 7 Celsius-fokkal lehet csak alacsonyabb a belső hőmérséklet, mint a kinti, nehéz tartani úgy, hogy mindhárom fél érdekeit figyelembe vegyék. Az üzemeltetőnek mindazonáltal a költségek a legfontosabbak. Éppen ezért energiafelhasználás szempontjából a hangsúly a „minőséget ésszerű költségen” megközelítésen van, természetesen összhangban a törvényben előírtakkal.
Ennek legfőbb eleme, hogy a kezeletlen (télen hideg, nyáron meleg) levegő beáramlását kell megakadályozni a bejáratok megfelelő zárásával, a huzatok kialakulásának minimalizálásával, az úgynevezett „benapozás” elleni ésszerű árnyékolással. Gépi oldalról pedig az energiaveszteséget kell minimalizálni a rendszer pontos beszabályozásával és működtetésével, a gépek szakszerű karbantartásával, a szűrők cseréjével és az elszívott használt levegő energiatartalmának visszanyerésével.
Kitekintő: LED-re válthatnak a plázák is
A költségek optimalizálásának másik kardinális kérdése a világítás. Itt azonban a világítástechnika tőkeigénye miatt kisebb az ingatlankezelők mozgástere, hatékonyságnövelő intézkedésekre ugyanakkor egyre inkább lehetőségük van.
A bevásárlóközpontok, hipermarketek nagy tereibe eddig nem tudott betörni a LED-es világítás, mert az olcsó neon fénycsövekkel nem lehetett versenyezni. Az Economist kutatása szerint ugyanakkor a globális világítástechnikai piac 2020-ig körülbelül 60 százalékkal nő, és eléri a 160 milliárd dolláros éves szintet. A jelentős piacbővülés nagy része a hagyományos megoldásokat felváltó LED-technológia térnyerésének lesz köszönhető. Ez pedig jó lehetőséget teremt a kereskedelmi egységek fenntartóinak is a spórolásra – különösen az újépítésű ingatlanokban.
