Az Atlanti-óceán túlfelén, az Andok meredek szikláinak árnyékában, Peruban kell keresnünk a világ legkülönösebb népszokását, aminek keretében az inkák leszármazottjai úgy zárják az óévet, és kezdik tiszta lappal az újat, hogy december 25-én – azaz karácsony első napján – jól összeverik egymást egy alkoholmámortól túlfűtött, három napon át tartó tradicionális mulatság részeként.
Különös, nemde?
A Peru délkeleti részéről induló, és mind a mai napig ápolt hagyomány a takanakuy névre hallgat, és a dél-amerikai ország egyik hegyi tartományából, Chumbivilcasból származik az Atlas Obscura cikke szerint. A takanakuy szó kecsua nyelven azt jelenti, hogy „ütni egymást” – a helyiek pedig úgy rendezik le a konfliktusaikat ilyenkor, hogy a közösség tagjainak gyűrűjében – egy ostorral felfegyverkezett bíró felügyelete alatt – pusztakezes harcban mérik össze az erejüket.
Céljuk, hogy rendezzék a jogi és magánéleti vitáikat, és a csatabárdok elásása után békében indíthassák az újévet.
A harag és az év során felmerülő problémák miatt verekednek. Ez egy rituális küzdelem; amikor vége, alkoholt és chichát (kukoricából, erjesztéssel készült fermentált italkülönlegesség – a szerk.) isznak, és barátok lesznek. Ez is olyan, mint a sport
– mesélte az ünnep egyik résztvevője a portál által idézett két antropológusnak, Máximo Camának és Alejandra Ttito Ticának, akik az eseménysorozat megtekintése után egy tanulmányt is szenteltek a Chumbivilcas fővárosából, Santo Tomásból származó különös szokás bemutatásának.
Az ünnep eredetével kapcsolatban több elmélet is létezik, de a takanakuy valószínűleg egy inka hagyományra vezethető vissza, amire később – a rabszolgának befogott őslakosokat szórakozásként rendszeresen egymásnak ugrasztó – spanyol hódítók is hatottak.
Ez a népszokás azonban nemcsak a testvéri és felebaráti szeretet jegyében kiosztott pofonokról szól, hanem a közös imáról és az önfeledt bulizásról is. És a felvezetés után következzen egy galéria a világ talán legvadabb karácsonyi bulijáról.
Galéria
ERNESTO BENAVIDES / AFP
Bár a hagyomány Peru délkeleti régiójából származik, még a fővárosban, Peruban is megünneplik a takanakuy-t. Az esemény résztvevői pedig nemcsak színes maszkokat húznak ilyenkor, hanem még állatok maradványaiból készített fejdíszeket is viselni szoktak.
ERNESTO BENAVIDES / AFP
Bár a hagyomány Peru délkeleti régiójából származik, még a fővárosban, Peruban is megünneplik a takanakuy-t. Az esemény résztvevői pedig nemcsak színes maszkokat húznak ilyenkor, hanem még állatok maradványaiból készített fejdíszeket is viselni szoktak.
Fotó megosztása:
SEBASTIAN CASTAÑEDA / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP
Egy, a kecsuák színes fonalakból kötött maszkját, a waq'ollót viselő harcos az inkák egykori fővárosának helyén álló Cuzco városában. A tradíció mellett sokan amiatt is maszkot viselnek, mert a takanakuy részeként inkognitóban is ki lehet hívni a haragosainkat.
Fotó megosztása:
SEBASTIAN CASTAÑEDA / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP
A december 25-én, takanakuy alkalmából lebonyolított küzdelmek ugyan vérre mennek, de egyáltalán nem élet-halálharcról van szó. Az ellenfeleknek ugyanis kézfogással kell indítaniuk és lezárniuk a viszályukat, aminek a bíró bármikor véget vethet, ha valaki a földre kerül.
Fotó megosztása:
SEBASTIAN CASTAÑEDA / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP
Bár a takanakuy szó azt jelenti, hogy egymást ütni, a pusztakezes küzdelmek során természetesen rúgni is lehet. Csak a fegyverek használata nem megengedett.
Fotó megosztása:
SEBASTIAN CASTAÑEDA / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP
Az évzáró ünnepi balhén nemcsak a felnőtt férfiak küzdhetnek meg egymással, hanem a gyerekek és a felnőttkor küszöbén álló fiatalemberek is – akik a győzelmükkel bizonyíthatják be, hogy már elég érettek.
Fotó megosztása:
SEBASTIAN CASTAÑEDA / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP
A csatabárd elásásáért vívott harcban a fiúk és férfiak mellett a lányok és a nők is összecsapnak egymással. Mondjuk, a hajtépés az antropológusok szerint határesetnek számít a szabályok értelmében.
Fotó megosztása:
SEBASTIAN CASTAÑEDA / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP
A nézők pedig nemcsak az arcukat eltakaró maszkokat és állatos fejdíszeket viselnek, hanem a kecsua népviselet is tovább színesíti a fesztivál hangulatát.
Fotó megosztása:
ERNESTO BENAVIDES / AFP
Sok résztvevő igyekszik némi humort csempészni a véres harcokba. Ez a férfi például még egy szivart is rakott a rókás fejdíszébe.
Fotó megosztása:
SEBASTIAN CASTAÑEDA / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP
Egyes összecsapások iránt akár olyan nagy lehet az érdeklődés, hogy a hátsó sorokban lévő nézők jobb, ha széket visznek magukkal. Már ha látni akarnak valamit a pofonokból.
Fotó megosztása:
SEBASTIAN CASTAÑEDA / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP
Bár a dicsőség a győzteseké, az árkok erőszakos betemetése a vesztesek számára is békét hozhat. Így valóban tiszta lappal indulhat az új év.
Fotó megosztása:
