Közeleg az ünnepi időszak, amikor is mindenki elkezd azon gondolkodni, mivel lephetné meg szeretteit. A plázákban való sorban állás azonban egyre kevesebb embert vonz, és a technológia adta lehetőségeknek köszönhetően évről évre nő az otthon melegéből leadott rendelések száma. A Visa 2024 szeptemberi kutatása¹ szerint az emberek 97 százaléka tervez még idén online vásárolni, háromból két ember pedig egészen decemberig vár a karácsonyi ajándékok beszerzésével.
Ilyenkor megszaporodnak a hamis online piacterek, és megugrik a szokatlanul nagy akciókat kínáló ajánlatok száma is. Ezek célja azonban legtöbbször az, hogy adathalászat révén megszerezzék a fizetési adatainkat.
A Visa felmérésében résztvevők közel fele számolt be arról, hogy korábban megpróbálták őket átverni, ám a többség még időben eszmélt, és megakadályozta a visszaélést. A támadásokat leggyakrabban e-mailben vagy SMS-ben kapott hamis linkkel próbálják végrehajtani a csalók, de az is gyakori, hogy nemlétező terméket próbálnak eladni az embernek. Az esetek több mint negyedében pedig vagy hamis oldalra csalják az áldozatokat, vagy távoli elérést biztosító alkalmazást töltetnek le az emberrel abból a célból, hogy kicsalják tőlük az érzékeny hozzáférési adataikat. Vannak azonban módszerek a megelőzésre.
Mit tehetünk a baj elkerüléséért?
Ahogy pénzügyeinket általánosságban egyre inkább az online térben intézzük, fontos, de egyre kevésbé elegendő csupán a bankkártyánk adataira vigyázni. A 2023 júliusa és 2024 júniusa között eltelt egy évben összesen a magyar háztartásoktól kicsalt 44,5 milliárd forint² kevesebb mint negyede köthető bankkártyás fizetéshez, a zöme egyéb elektronikus fizetésekhez, pl. átutalásokhoz, azonnali fizetésekhez kapcsolódik. A csalók legtöbbször a pszichológiai manipulációt (53%) és az adathalászatot (23%) vetik be a gyanútlan vásárlókkal szemben. Gyakori az is, hogy számlaadatok megszerzésével (23%) fosztották ki a mit sem sejtő áldozatokat.
A bankkártyás tranzakciókat támadó csalási kísérleteknek egyébként csak elenyésző hányada sikeres. Az MNB második negyedéves adatai szerint Magyarországon az elmúlt egy évben 10.000 forintonként mindössze 3.3 forint kár keletkezett. Ez a fejlett kártyatársasági és bankbiztonsági csalásmegelőző és monitorozó megoldásoknak köszönhető, például egy OTP bankos Visa kártya esetében a Visa és az OTP Bank erőfeszítéseinek.
A Visa a világ egyik vezető digitális fizetési szolgáltatójaként folyamatosan dolgozik a vásárlók biztonságáért. A vállalat legújabb technológiai újításai, a mesterséges intelligencia alkalmazása a csalások valós idejű észlelésére mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kártyás tranzakciók továbbra is az egyik legbiztonságosabb fizetési módnak számítanak.
„A Visa folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően a technológia egyre biztonságosabb, így a csalók egyre több akadályba ütköznek – éppen ezért mostanra inkább a felhasználókat veszik célba. Felmérésünk szerint sokan az utolsó pillanatban szerzik be a karácsonyi ajándékokat, az időnyomás miatt pedig lankadhat a figyelem, könnyebben bedőlhetünk a csalók próbálkozásainak. Fontos, hogy ilyenkor is maradjunk óvatosak és körültekintőek az online vásárlások során” – mondta Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztési vezetője.
Különösen fontos, hogy ismerjük és alkalmazzuk az online vásárlás 5 aranyszabályát
- Védje a bankkártya és a belépési adatait! Őrizze biztonságban jelszavait, bankkártya- és mobilbank-, mobileszköz-belépési adatait, és csak biztonságos helyeken használja ezeket. Ne adja ki személyes adatait senkinek, a bank soha nem fogja ezeket kérni Öntől.
- Soha ne kattintson ismeretlen forrásból származó linkre! Bármilyen e-mailben vagy SMS-ben kapott linket, különösen, ha az ismeretlen feladótól érkezik, hagyjon figyelmen kívül. Az internetbankot mindig közvetlenül böngészőben nyissa meg, vagy használjon mentett hivatkozásokat.
- Ne telepítsen ismeretlen szoftvereket! Kerülje az olyan alkalmazások vagy szoftverek letöltését, amelyeket ismeretlen forrásból kínálnak. Mindig ellenőrizze az alkalmazások hitelességét, különösen, ha telefonon kérik a telepítést. Csak megbízható alkalmazásboltokat használjon.
- Csak megbízható webshopokból vásároljon! Mindig ellenőrizze, hogy a vásárolni kívánt weboldal biztonságos és megbízható-e. Figyeljen a HTTPS jelzésre a webcím elején, és olvasson el véleményeket más vásárlóktól. Ha a weboldal gyanúsnak tűnik, ne végezzen rajta vásárlást.
- Figyelmesen ellenőrizze a banki értesítéseket! Alaposan olvassa át a banki SMS-eket és push üzeneteket, és soha ne ossza meg másokkal a bennük található kódokat vagy adatokat. Ellenőrizze a feladót, és ha kétségei vannak, lépjen kapcsolatba a bankjával.
Mit tehetünk, ha megtörtént a baj?
Az OTP Bank a csalás áldozatává vált ügyfelek, valamint az esetleges gyors és hatékony kármegtérülés érdekében létrehozott egy dedikált telefonos egységet, az Adathalász Contact Centert, amelynél hosszabb várakozási idő nélkül fogadják a károsultak hívásait és azonnal megteszik a szükséges és a bank által megtehető intézkedéseket. A bank részt vett a KiberPajzs Program keretében kidolgozott szakmai anyag előkészítésében is, ami segíti a pénzintézeteket a csalások elleni védekezésben és iránymutatást nyújt ügyfélszolgálati kommunikációhoz.
„Volt olyan esetünk, hogy csalók hívták fel az ügyfelünket, akinek gyanús lett a megkeresés és felhívta a csalás elleni Contact Centerünket, így a kollégánk iránymutatásával meg tudták akadályozni, hogy egy távoli elérést lehetővé tevő programot töltsenek le az ügyfél eszközére” – mondta Sonjic László, az OTP Bank Biztonsági igazgatója. Hozzátette, hogy az OTP MobilBankban már hívás közben is ellenőrizhetjük, hogy valóban a hitelintézet munkatársával beszélünk-e telefonon.
