Őszintén és teljes részletességgel mesélt Bagi Iván életének arról az időszakáról, mely idő alatt hajléktalanként tengette mindennapjait. A humorista a nevelőintézet után a bátyjához került gondozásba, ám az sosem szívelte testvérét. Az idősebbik testvér először csak Bagi Iván munkáiba szólt bele, ám 21 éves korában megkérte, hogy költözzön el tőle. Mivel a humoristának nem volt hova mennie, jobb híján az utcán húzta meg magát.
„Február végén egy hátizsákkal jöttem el a bátyámtól, de szerencsére nem volt annyira rossz az a másfél hónap, amit az utcán töltöttem. Megismerkedtem a többi hajléktalannal, akik elfogadtak, a Nyugati pályaudvarnál pedig elhagyatott vagonokban aludtam. Ha melegedni akartam, a szellőzőkhöz húzódtam, a gyorséttermekben pedig annyi ennivalót hagynak a tálcán az emberek, hogy szerencsére sosem voltam éhes” – árulta el a Bestnek a humorista, akin végül legjobb barátja, Nacsa Olivér édesapja segített. Azt, hogy hogyan zárult ennek a nehéz időszaknak a vége, s milyen nyomokat hagyott mindez a humoristában, kiderül a Best e heti számából.
