Reagált a Kreml arra, hogy Biden engedélyezte az ukránoknak az orosz területek rakétázását

Bosszúval fenyegetett a Krím félsziget oroszok által kinevezett kormányzója hétfőn, amiért a múlt héten a kocsijában felrobbantották és megölték az orosz haditengerészet egyik magas rangú vezetőjét Szevasztopolban. A merényletért az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vállalta a felelősséget.

Valerij Trankovszkij, a Fekete-tengeren állomásozó orosz rakétahajók 41. dandárjának vezérkari főnöke a múlt héten szerdán, 47 éves korában halt meg az autóba rejtett bomba miatt Szevasztopol kikötőjében. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) egyik forrása ezután úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy Kijev a háborús törvények értelmében „legitim” célpontnak tekintette Trankovszkijt az általa elkövetett „háborús bűnök” miatt, többek között olyan rakétatámadások elrendelésért, amelyek polgári célpontokat értek Ukrajnában.

Mihail Razvozajev, Szevasztopol kollaboráns kormányzója azt mondta, hogy azok, akik elrendelték a halálát, súlyos árat fognak fizetni, mint fogalmazott, azért,

 Mert minden terroristának ugyanaz a sorsa.

Az orosz Nyomozó Bizottság, amely a súlyos bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozik, még a merénylet napján közölte, hogy a „terrorcselekmény” során egy rögtönzött robbanószerkezet robbant fel, és megölt egy katonát, Trankovszkijt azonban nem nevezték meg.

Trankovszkij Leningrádban, a mai Szentpéterváron született, rádióelektronikát tanult, majd belépett a Fekete-tengeri flottába, később pedig szülővárosában végezte el a haditengerészeti akadémiát.

Az ukrajnai háború kezdete óta több háborúpárti orosz személyiséget gyilkoltak meg Moszkva által Kijevnek tulajdonított akciókban, köztük Darja Dugina újságírót, Vlagyimir Tatarszkij háborús bloggert és Sztanyiszlav Rzsickij volt tengeralattjáró-parancsnokot.

Szevasztopol az orosz Fekete-tengeri flotta hagyományos főhadiszállása, és mint ilyet a konfliktus során ukrán csapásoknak is gyakori célpontja.

(Reuters)

Az európai uniós vezetők továbbra sem vesznek tudomást arról az új realitásról, amelyet Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme teremtett, a háborúpárti elit ehelyett végső rohamot próbál indítani a népakarattal szemben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy ez volt az első találkozó a brüsszeli háborúpárti politikai elit szempontjából igen kedvezőtlen kimenetelű amerikai elnökválasztás óta, amely Donald Trump győzelmével új realitást teremtett.

A háborúpárti mainstream továbbra sem akarja belátni, hogy itt a vége (…) Sajnos a brüsszeli politikai vezetők nem vesznek tudomást az új realitásról sem

– jelentette ki.

Szavai szerint ezt az új realitást az új békepárti amerikai elnök, az egyre intenzívebb és sikeresebb orosz támadások, az egyre romló ukrajnai humanitárius helyzet és a tél közeledte jellemzi.

„Ezek nyomán be kellene végre látni, hogy ideje véget vetni a háborúnak, hiszen minden egyes nap (…) újabb szenvedést és áldozatokat hoz, újabb veszélyét hozza el a háború továbbterjedésének” – tette hozzá.

Majd úgy vélekedett, hogy Donald Trump győzelme komoly lehetőségként is értelmezhető lenne, óriási sanszot adhatna az Európai Uniónak arra, hogy „az eddigi, totálisan kudarcot vallott háború-, migráció- és genderpárti politikáját felváltsa”, és átálljon arra, hogy „no war, no migration, no gender”.

Ezzel szemben viszont Brüsszelben és a háborúpárti politikai elitben az óceán két oldalán egyre-másra fogalmazódnak meg egyre elszabadultabb gondolatok. Az az ember érzése, hogy a háborúpárti politikai elitek az óceán két partján egy utolsó elkeseredett, kapálózó támadást indítanak az új realitással és az emberek akaratával szemben

– fogalmazott.

Szijjártó Péter ezen rendkívül veszélyes, elszabadult gondolatok között említette a NATO-tagállamok által Ukrajnának leszállított fegyverek mélységi bevetésének engedélyezését Oroszországban.

„Ez egy elképesztően veszélyes ötlet, amely a háború továbbterjedésének rendkívül súlyos veszélyével jár” – vélekedett.

Illetve a NATO-meghívásra vonatkozó ukrán követelésekre is kitért, amely szerinte egyértelműen közel hozná a harmadik világháború veszélyét.

Vagy itt van az az elszabadult gondolat, amelyik úgy szól, hogy akkor az Ukrajnával szomszédos, adott esetben NATO- és EU-tagállamok lőjék le az orosz rakétákat vagy drónokat, így is közvetlen konfliktusba kerülve Oroszországgal

– mondta.

„Ahelyett, hogy Európa – tudomásul véve az új realitást – belátná, hogy ideje véget vetni a háborúnak, egyre elszabadultabb gondolatokat láthatunk és hallhatunk, amelyek súlyos veszélybe sodorják Európa békéjét hosszú távon, s az ukrajnai háború kiterjedésének veszélyével járnak” – figyelmeztetett.

A miniszter sérelmezte, hogy kollégái “nem tudnak kiszabadulni régi gondolatok fogságából”, és már a tizenötödik szankciós csomag előkészítése zajlik, ráadásul egyesek “vérszemet kaptak”, s az energetikai szektort érintő korlátozásokról is beszélnek. „Emellett pedig láthatóan eszement javaslatokat tesznek, például sportolók, sportklubok, egyházi vezetők, ENSZ-tisztviselők szankciós listázására” – húzta alá.

Tegyük világossá, Magyarország (…) ezután sem fog támogatni, engedni egyetlen egy olyan szankciót sem bevezetni, amelyik Magyarország érdekeivel, nemzetbiztonsági érdekeivel vagy energiabiztonsági érdekeivel ellentétes volna

– szögezte le.

Végül pedig rámutatott, hogy hazánk októberben is Ukrajna első számú villamosenergia-szállítója volt, a szomszédos ország importjának a harmada magyar forrásból származott.

„Ennyit arról, hogy ki milyen szerepet tölt be a térség energiabiztonságának szavatolásában” – jegyezte meg.

Recep Tayyip Erdogan a brazíliai G20-csúcson bemutatja béketervét az ukrajnai háborúra vonatkozóan, értesült a Bloomberg.

A török elnök a kiszivárgott értesülések szerint egyebek mellett azt fogja javasolni, hogy

• fagyasszák be a frontvonalakat ott, ahol most vannak,
• Ukrajna egyezzen bele, hogy legalább tíz évig nem lép be a NATO-ba,
• tartsák fenn Ukrajna támogatását fegyverekkel a védelme erősítésére,
• küldjenek nemzetközi békefenntartókat egy demilitalizárt zónába Donbászban.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban arról beszélt, hogy ha Erdogan a jelenlegi taktikai állások befagyasztását szorgalmazza, az Oroszország számára elfogadhatatlan.

Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) összesítése szerint az ukrajnai háború kezdete óta eddig legkevesebb 695 gyermek vesztette életét, és 1747 megsebesült a harcok következtében.

Catherine Russell, az UNICEF igazgatója megrendítőnek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy heti átlagban 16 gyermek veszti életét vagy sebesül meg az orosz támadásokban. „Kórházakban, játszótereken, a saját ágyukban haltak meg gyerekek. Számos családot döntött romba a legfiatalabb családtagok halála vagy életveszélyes sebesülése” – mutatott rá az igazgató.

A hétfői közleményében az UNICEF felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz hadsereg újra meg újra iskolákat és kórházakat is célba vesz Ukrajnában. A háború kezdete óta a szervezet adatai szerint 1496 oktatási és 662 egészségügyi létesítményt pusztítottak el vagy rongáltak meg az orosz csapások.

Az orosz támadások súlyos károkat okoztak az ukrajnai víz-, fűtés- és áramszolgáltatási rendszerekben. Ennek következtében több millió gyerek nem jutott hozzá tiszta ivóvízhez, illetve szanitációs szolgáltatásokhoz, ami jelentősen növelte a megbetegedések veszélyét.

Az UNICEF a háború okozta pszichés károkra is felhívta a figyelmet.

Gyerekek milliói élnek folyamatos rettegésben, sokan naponta akár hat órát is pincékben töltenek a légiriadók miatt. Ha ezek a gyerekek nem kapnak megfelelő segítséget és támogatást, akkor a háború alatt szerzett lelki sérülések akár több generáción keresztül is éreztetik majd hatásukat

– mondta az UNICEF igazgatója.

(MTI)

A Kreml szerint a nagy hatótávolságú rakéták Oroszország elleni bevetése a feszültség növekedéséhez vezethet, és elmélyítheti az Egyesült Államok szerepvállalását a konfliktusban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szokásos napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem változott az álláspontjuk a Vlagyimir Putyin által szeptemberben elmondottakhoz képest. Az orosz elnök akkor arról beszélt, hogy az amerikai fegyverek Oroszország elleni bevetését a NATO közvetlen részvételének tekinti.

A Tass kérdésére válaszolva Peszkov elmondta, hogy Oroszország csak a nyugati média tudósításaiból értesült a Biden-kormány döntéséről. Recep Tayyip Erdogan török elnök közelmúltbeli békeajánlataival kapcsolatban Peszkov azt mondta, hogy a konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén történő bármilyen „befagyasztása” elfogadhatatlan az oroszok számára.

Több nyugat-európai vezető politikus is arról beszélt, hogy engedélyezni kellene Ukrajnának azt, hogy fejlett fegyverekkel vegye célba közvetlenül Oroszországot.

Joe Biden távozó amerikai elnök a hétvégén engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai gyártmányú Atacms rakétákat telepítsen, amelyek akár 300 kilométerre lévő célpontokat is képesek eltalálni, beleértve az oroszországi Kurszk régiót, ahova az ukrán erők korábban már behatoltak.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője reméli, hogy az EU tagállamai beleegyeznek abba, hogy Ukrajna az európaiak által szállított fegyvereket használhasson Oroszországon belüli csapásokhoz, hangsúlyozva, hogy Ukrajnának nem pusztán védekezésre, hanem ellentámadásra van szüksége.

Caspar Veldkamp holland külügyminiszter az amerikai elnök döntését „megfelelő válasznak” nevezte arra az orosz lépésre, amelynek keretében észak-koreai csapatokat hívtak be, hogy harcoljanak az ukránok ellen.

Nagy-Britanniában az ellenzéki Konzervatív Párt árnyék-védelmiminisztere, James Cartlidge sürgette Keir Starmer kormányát, hogy engedélyezze Ukrajnának, hogy a Nagy-Britanniában gyártott Storm Shadow rakétákat használhassa Oroszországon belüli csapásokhoz.

Marija Ijonova ukrán parlamenti képviselő azonban szélesebb körű stratégia elfogadását sürgette a nyugati szövetségeseknél, mondván a nagyobb hatótávolságú rakéták önmagukban nem elegendők a győzelemhez. Kiegészítésképpen olyan intézkedésekre van szükség, mint az Ukrajna feletti védelmi pajzs kialakítása, a fokozott kiképzés, a szigorúbb szankciók bevezetése, valamint a bátrabb fellépés a szövetséges országok vezetésének részéről.

(Guardian)

A háborúpárti washingtoni és brüsszeli mainstream egy végső, elkeseredett támadást indított az új realitás ellen – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán. Valószínűleg arra reagált, hogy a hírek szerint Joe Biden elnök kormánya feloldotta azokat a korlátozásokat, amelyek megakadályozták, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel lője Oroszország területét.

Szijjártó Péter azt írta a közösségi oldalán, hogy a békepárti elnökjelölt győzelmével Amerikában és a patrióta erők előretörésével Európában egy új realitás jött létre, ez az új realitás az emberek akaratára alapul, hiszen ők döntöttek a választásokon.

Ők döntöttek a békepárti, patrióta erők támogatásáról. A hatalomból kiszavazott háborúpárti politikusok sem Washingtonban, sem Brüsszelben nem hajlandók tudomásul venni a népakaratot

– fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy ez nemcsak antidemokratikus, hanem rendkívül veszélyes is.

„Úgy tűnik, a háborúpárti erők végső elkeseredésükben még a legrosszabbtól, vagyis az ukrajnai háború világméretűvé történő kiterjesztésétől sem riadnak vissza” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy hétfőn lesz Brüsszelben az első uniós külügyminiszteri tanácsülés Donald Trump győzelme óta. „Kemény csata lesz, mert Brüsszelben is meg kell állítani az eszkalációs törekvéseket” – írta.

Ugyanakkor a magyar külügyminiszer továbbra sem ítélte el az oroszokat azután, hogy Moszkva kárpátaljai településeket támadott.

A háborúpárti washingtoni és brüsszeli mainstream egy végső, elkeseredett támadást indított az új realitás ellen – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán. Valószínűleg arra reagált, hogy a hírek szerint Joe Biden elnök kormánya feloldotta azokat a korlátozásokat, amelyek megakadályozták, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel lője Oroszország területét.

Szijjártó Péter azt írta a közösségi oldalán, hogy a békepárti elnökjelölt győzelmével Amerikában és a patrióta erők előretörésével Európában egy új realitás jött létre, ez az új realitás az emberek akaratára alapul, hiszen ők döntöttek a választásokon.

Ők döntöttek a békepárti, patrióta erők támogatásáról. A hatalomból kiszavazott háborúpárti politikusok sem Washingtonban, sem Brüsszelben nem hajlandók tudomásul venni a népakaratot

– fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy ez nemcsak antidemokratikus, hanem rendkívül veszélyes is.

„Úgy tűnik, a háborúpárti erők végső elkeseredésükben még a legrosszabbtól, vagyis az ukrajnai háború világméretűvé történő kiterjesztésétől sem riadnak vissza” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy hétfőn lesz Brüsszelben az első uniós külügyminiszteri tanácsülés Donald Trump győzelme óta. „Kemény csata lesz, mert Brüsszelben is meg kell állítani az eszkalációs törekvéseket” – írta.

Ugyanakkor a magyar külügyminiszer továbbra sem ítélte el az oroszokat azután, hogy Moszkva kárpátaljai településeket támadott.

Egy orosz rakéta talált el egy lakóházat Ukrajna északkeleti részén, Szumi városában, a támadásban tízen meghaltak. Két gyerek is életét vesztette – írja a Reuters. Egy másik rakétacsapás következtében a régió közigazgatási központja áram nélkül maradt.

Ötvenöt ember, köztük nyolc gyermek is megsérült, amikor az orosz rakéta vasárnap késő este eltalálta a kilencemeletes épületet a városban

– közölte a városi tanács a Telegramon.

Moszkva egyelőre nem kommentálta a támadást.