Úgy tűnik, Donald Trump tényleg mérhetetlen. Harmadszorra mérték jelentősen félre a republikánus elnökjelölt támogatottságát az Egyesült Államokban úgy, hogy Trump volt az. Ezúttal, persze, nem annyira, a 2016-os és a 2020-as hibákból okulva pontosabbak voltak a közvélemény-kutatások, mint korábban, de nem eléggé.
Az amerikai választás előtt a legtöbb felmérés azt állította, hogy a választás tulajdonképpen döntetlenre áll, bárki nyerhet. Ennek megfelelően a szavazatok számlálása során Trump jó ideig csak a republikánus, Harris pedig csak a demokrata államokat húzta be, nem volt jelentős átfordulás.
A verseny vége pont úgy zajlott, ahogy a kampányok és kutatások várták: a három északi, rozsdaövezeti állam, Pennsylvania, Wisconsin és Michigan dönt. A hagyományosan demokrata és republikánus államok mellett a jelölteknek ezt a három államot vagy legalább ezeknek egy részét kell megnyerniük ahhoz, hogy 270 elektornál többet szerezzenek és övék legyen az elnökség.
Ezekben az államokban Biden csak nagyon szorosan tudott nyerni, és itt válik fontossá az, hogy Trumpot ismét alulmérték. A volt elnök pont akkora arányban növelte a támogatását a teljes népességben, amivel meg tudta fordítani ezeket a nagyon szűk előnyöket. Pár százezer szavazattal több ebben a három rozsdaövezeti államban, és nem a demokrata, hanem a republikánus jelölt nyer. A legfontosabbat, Pennsylvaniát immáron a CNN is odaadta Trumpnak, aki szintén bejelentette a győzelmét.
Ha Kamala Harris szerzi meg ezeket az államokat, azzal a lehető legbonyolultabb helyzet állt volna elő. A demokraták elvesztik a szenátust, a képviselőházban szoros a helyzet, de az elnökség az övék. Ilyen helyzetben egyrészt borzasztóan nehéz lenne kormányozni, másrészt már a választás legitimitásának biztosítása is kihívás lenne Trumpékkal szemben.
