A Székesfehérvári Járási Ügyészség alaptalannak találta Vadai Ágnes panaszát, amit a DK politikusa azt követően tett, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda elutasította a feljelentését a bodajki gólyatábor ügyében. Eredetileg Vadai Ágnes a legfőbb ügyészt csak kérdezte, Polt Péter értékelte azt feljelentésként, amit a nyomozó hatóság bűncselekmény hiányában elutasított. Vadai Ágnes felvetésével ellentétben ugyanis úgy ítélték meg, hogy sem kényszerítés, sem kiszolgáltatott személy megalázása nem történt, a becsületsértés pedig csak magánvádra üldözendő, ám a rendőrség nem tudott olyan gólyáról, aki a táborban történek miatt feljelentést tett volna.
Mivel Vadai Ágnes ezt követően arról kérdezte Polt Pétert, hogy „Miért nem nyomozott valójában a rendőrség a bodajki gólyatáborban történtekkel kapcsolatban?”, ezt a legfőbb ügyész immár panaszként értékelte. Azt elbírálásra a nyomozó hatóságnak küldte, onnan került a Székesfehérvári Járási Ügyészséghez. Ott megállapították, hogy a nyomozó hatóság helyesen döntött a feljelentés bűncselekmény hiányában történő elutasításáról, mert a bodajki gólyatáborról megjelent cikkek alapján
arra vonatkozó adat, hogy a rendezvényen részt vevő elsőéves hallgatókat erőszakkal vagy komoly félelem keltésére alkalmas fenyegetéssel kényszerítették volna valaminek a tevésére, nem tevésére vagy eltűrésére, nem merült fel.
Az ügyészség szerint a kiszolgáltatott személy megalázása azért nem valósulhatott meg, mert a jogalkotói szándék a kiszolgáltatott élethelyzethez kapcsolódó büntetőjogi védelmet a tartósan ilyen állapotban lévő emberekre, hajléktalanokra, szociálisan hátrányos helyzetben lévőkre terjeszti ki. Arról az ügyészségnek sincs tudomása, hogy becsületsértés miatt bármely gólyatáborban részt vevő érintett feljelentést tett, vagy a magánindítványként értékelendő nyilatkozatot terjesztett volna elő.
