Tíz évig vezette az ország egyik legnagyobb kórházát, a székesfehérvárit, ahol komoly fejlesztéseket vezényelt le. Most újra kórházfejlesztésbe vágta a fejszéjét, igaz, ezúttal az egyik legnagyobb magánszolgáltató, a Budai Egészségközpont (BEK) kórházát építi fel. Mi a két feladat közötti hasonlóság és különbség?
Nem a különbségekkel és a hasonlóságokkal kezdeném, hanem azzal, hogy mi a legnagyobb pozitívum ebben: az a tapasztalat, amit nemcsak én, hanem azok a munkatársak is megszereztek Székesfehérváron, amit most hasznosítani tudnunk. A fehérvári kórház fejlesztését menedzselő csapatból jó páran a Budai Egészségközpont kórházfejlesztésében is aktívan részt vesznek, felhasználva a Fehérváron megszerzett tudást. Az akkori csapat kiegészült a BEK mellett elkötelezett, motivált kollégákkal, így még erősebbek vagyunk. Az egésznek egy hosszú távú komplex tervezés adja meg a gerincét. Az alapja a szakmaiság, ez volt a székesfehérvári és a mostani fejlesztésnél is. A népegészségügyi igényekre építjük ezt a kórházat, ugyanazokat a betegségcsoportokat érintik ezek az igények, ebből a szempontból nincs különbség a két kórházfejlesztés között. A különbség talán az, hogy az állami szektorban kórházat építeni szigorúbb mozgástérrel lehet. Itt a tulajdonosi körrel intenzíven egyeztetve arról, hogy milyen népegészségügyi problémákat akarunk megoldani, milyen házat építsünk, és milyen eszközparkot allokáljunk, nagyobb a mozgásterünk.
Hogyan zajlott a tulajdonosokkal az egyeztetés? Ki volt az, aki az irányokat megszabta?
A tulajdonos szabta meg, hogy egy generációkon túlnyúlóan, hosszú évtizedekig kiváló szakmai színvonalon működő, mindenki számára elérhető egészségügyi intézményt szeretnénk létrehozni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ehhez a nagy ívű célhoz építhettem egy csapatot, amellyel közösen meghatároztuk a tulajdonosi célhoz illeszkedő szakmai jövőképet és a konkrét kórházfejlesztés szakmai terveit.
Az egyértelmű, hogy egy kórházat felépíteni komplexebb feladat, mint akár egy plázát. Milyen jogi szabályrendszernek kell megfelelni?
Már a tervezés szakaszában is komoly szakhatósági előírásoknak kell megfelelni. A tervezők szoros egyeztetést folytatnak a szakhatóságokkal, az előírások rendkívül szigorúak, amelyeket messzemenően betartunk. Az egészségszakmán belül is a BEK fejlesztése egy nagyon összetett történet. Ez a ház a kezdetben döntően mozgásszervi kórház volt. Mi most az ellátás teljes ívét tervezzük fejleszteni: a szűréstől a rehabilitációig, az ambuláns és járóbeteg, valamint fekvőbeteg szinten sok szakmában. Csak a tervezés sok év volt. 2021-ben érkeztem ide, 2022 óta vezetem az intézményt, ekkor már bőven szó volt erről a fejlesztésről.
A nyár a kórházak klímahelyzetéről szólt. Az, hogy a műtők klimatizáltak lesznek a BEK új kórházában, alapkövetelmény. A kórtermekben is lesz klíma?
Jelentős részük most is klimatizált. Az extrém hőhullámokban nálunk is voltak problémák, de hol nem.
Ami az új kórházat illeti, természetesen minden klimatizált lesz, a kórtermek is, ez alapvetés – ráadásul fenntartható energia-felhasználás mellett valósítjuk ezt meg.
De nem most, a nyári események nyomán dőlt ez el, hanem már évekkel ezelőtt a tervek kialakításánál.
Az is a kezdetektől benne volt a tervekben, hogy lesz sürgősségi osztálya a BEK új kórházának?
Igen, a legelső verziókban is szerepelt. A sürgősségi betegellátó osztály (SBO) alapvetés azokban a szakmákban, amelyekben fekvőbeteg-ellátást nyújtunk, anélkül az általunk elvárt betegbiztonság nem valósítható meg. Sürgősségi tehát biztosan lesz, és most kell megépíteni. Most tudjuk a rendszerbe eszközparkkal, diagnosztikai logisztikával, infrastruktúrával, humánerőforrással beilleszteni. De hogy milyen szakmákat fog érinteni a teljes paletta, még változhat.
Egy égési sérültet vagy egy stroke-ost is hozhatnak majd ide?
Ha egy páciens speciális rendelkezésre állást igényel – mint például a súlyos égési sérülés –, nyilvánvalóan nem hozzánk fog bekerülni. Persze például szédüléses panasszal bejöhet valaki, de a szédülés lehet alacsony vérnyomás vagy vércukorszint-eltérés tünete, illetve lehet a stroke-nak egy kevésbé súlyos, de akár egy súlyos fajtája is. Mindezekre fel fogunk készülni.
Vannak olyan szolgáltatók, amelyek vállalnak „sürgős” eseteket, de csak kevésbé súlyosakat, azoknál is többnyire tovább küldik a beteget egy állami kórházba. A BEK sürgősségije más lesz, hiszen ott lesz mögötte az intenzív osztály, így súlyosabb eseteket is fogadhatnak – olyanokat, amelyeket más magánszolgáltató nem vállal.
Ez egy egészen más feladatvállalás a részünkről. Nem arról fog szólni, hogy ül majd egy orvos a rendelőben, aki megállapítja, hogy a betegnek kórházba kell mennie, vagy sem. A mi SBO-nk egy diagnosztikai és fekvőbeteg háttérrel megerősített „kapu” lesz, ami mögött sok szakmából álló kórház áll, így fel tudjuk vállalni azokat az eseteket, amelyekre az intézmény a maga progresszivitási szintjén képes kezelést kínálni. Persze, ha valakit nem tudunk ellátni – például a súlyos égési sérültet –, őt mi is tovább fogjuk küldeni, de ez más, állami kórházaknál is így zajlik. A speciális eseteket oda küldik, ahol speciális ellátást nyújtó centrumok vannak. Az esetek osztályozása már a betegirányítás szintjén megtörténik.
