Csökkentették
Ez volt Orbán 29 pontjának egyike. Érdekes, hogy a NER-re hivatkozott a pártok támogatásának csökkentésekor. Beleolvastam újra a NER-be, próbáltam megkeresni az ide vonatkozó részt: „A szabad élet legfőbb garanciája pedig a törvényes rend, éppen ezért a mindenkori kormány alapvető feladata, hogy a kiváltságok helyett polgárainak tulajdonát, a jogbiztonságot és a törvényességet védelmezze. Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény.”
Valószínűleg a Fidesz nem a politikusoktól elvárt törvénytisztelő magatartás miatt hivatkozott a NER-re, hanem abból a megfontolásból, hogy a szolidaritás a nemzeti együttműködés része, ezért a politikai pártoknak is meg kell húzni a nadrágszíjat – önkormányzati választások előtt – és kevesebből kell gazdálkodniuk. Jogos érvnek tűnik. De csak akkor, ha két dolgot feltételezünk: az egyik, hogy a pártok az állami támogatáson kívül más forráshoz nem jutnak, a másik pedig, hogy gazdálkodásukat a számviteli szabályoknak megfelelően szigorúan ellenőrzik. Mondjuk, teszi ezt az Állami Számvevőszék, akinek törvényi kötelezettsége a pártok gazdálkodásának ellenőrzése. Az ÁSZ függetlenségét ért kritikán túl a problémát az jelenti, hogy eddig is csak a beszámolókban szereplő számok összeadását ellenőrizte, azok valóságtartalmát nem vizsgálta.
Növelték
A Transparency International által megrendelt Medián-kutatásból kiderült, hogy a választók nincsenek tisztában a pártfinanszírozás rendezetlenségéből eredő korrupciós kockázatokkal, az illegális források megszerzésének káros következményeivel. Az emberek túlnyomó része (tízből hét) ellenezné, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében a pártok több állami pénzt kapjanak. De a kutatásból az is kiderült, hogy a pártoknak a korrupció csökkentése érdekében éppen annak a pártnak (a Fidesznek) a szavazói adnának több állami forrást, amelynek képviselői a pártok támogatásának 15 százalékos csökkentését javasolták a parlamentben. Gondolom, ez – és más gentleman’s agreement – bátorította fel a Fideszt, hogy emelje vissza a pártok támogatását.
Átláthatatlan maradt
Szóval, nem ez a 223 millió a kérdés. Ennek többszöröse tűnik el a rendszerben, és az összeg százszorosának megfelelő károkat okoz a közpénzek felelőtlen felhasználásakor a közbeszerzési korrupción keresztül a pártok támogatásainak átláthatatlansága.
A Transparency International évek óta hangsúlyozza a párt- és kampányfinanszírozás problémáit, a közbeszerzésekre gyakorolt következményeit és a nyílt törvénysértés jogkövetésre gyakorolt társadalmi hatásait. Ajánlásaink mellett a Kampánymonitor program keretében a kampányköltéseket is megbecsültük: háromszorosát költötték a megengedett összegnek a pártok a tavaszi országgyűlési választáson.
A probléma nem új. A pártok már évek óta átláthatóbbá „szerették” volna tenni a finanszírozást. A TI egyeztetéseken, konkrét törvényszöveg előkészítésével próbálta megegyezésre bírni a pártokat. Egyelőre eredménytelenül. Az LMP első benyújtott törvényjavaslata a kampányfinanszírozás átláthatóbbá tételéről szóló javaslata volt, amit a Parlament tárgysorozatba vett, de még nem szavaztak róla. A Fidesz most rendelkezik azzal a kétharmados többséggel, aminek hiánya eddig mindig a megoldás útjában állt. Változás azonban csak akkor lesz, ha mi, választók nem fogadjuk el a pártfinanszírozás megoldására adott demagóg válaszokat.
(A szerző a Transparency International
munkatársa.)
