Magyarországon a néhai Mohamed Al-Fayed neve leginkább a brit királyi családhoz fűződő viszonya miatt ismert, de személye A korona című sorozat utolsó évadában is jelentős szerepet kapott. Fia, Dodi Fayed volt Diana hercegné utolsó párja, mindketten meghaltak abban az 1997-es halálos balesetben, ami Párizsban történt. Al-Fayed soha nem tette túl magát Dodi halálán, és meggyőződése volt, hogy a walesi hercegnét a titkosszolgálattal gyilkoltatta meg a királyi udvar, Fülöp herceg utasítására. Álláspontjához azután is makacsul ragaszkodott, hogy több vizsgálat is kizárta ezt a verziót.
De az utókor minden bizonnyal nem gyászoló apaként fog rá emlékezni, miután nemrég az egész világ tudomást szerzett szexuális ragadozó mivoltáról, ami Jeffrey Epstein és Harvey Weinstein szintjére emelte őt. Csakhogy, míg az említettek börtönben végezték, Al-Fayed tavaly úgy halt meg 94 évesen, hogy nem lett érdemi következménye a nők elleni bűntetteinek.
Így a halála után próbálnak igazságot találni maguknak az áldozatok.
Az egyiptomi self-made man
Al-Fayed a halálakor az arab világ egyik leggazdagabb embere volt, aki szinte a semmiből építette fel a birodalmát: futárként kezdte az egyiptomi Alexandriában, majd üdítőitalokat áruló utcai árus volt, később varrógépekkel kereskedett. Előnyére vált, hogy gazdag családba nősült, fegyverkereskedelemben utazó sógora segítségével indult el a szerteágazó karrierútja.
Vagyonát főleg ingatlankereskedésből szerezte, ám akkor vált nemzetközileg ismert üzletemberré, amikor a hatvanas években a világ egyik leggazdagabb emberének, Brunei szultánjának pénzügyi tanácsadója lett.
A hetvenes években költözött az Egyesült Királyságba, ahol a kezdetektől ellentmondásos volt a megítélése. Ekkoriban biggyesztette nevéhez az Al előtagot, amit az araboknál az ősi családok használnak. A „felvett arisztokrataság” miatt a brit sajtóban a „hamis fáraó” gúnynevet aggatták rá.
Néhány megkérdőjelezhető üzleti döntés után más módszert választott, hogy elnyerje a britek elismerését. Testvérével 1979-ben megvásárolták a párizsi Ritz hotelt, 1985-ben pedig a londoni Harrods áruházat. Továbbá 1997-ben az angol Fulham labdarúgóklub tulajdonosa lett, amibe rengeteg pénzt fektetett, és ami így feljutott az első osztályba – Gera Zoltán is akkor futballozott ott, mikor az egyiptomi üzletember volt a klubtulaj.
De Al-Fayed hiába próbálta mindenáron elérni, hogy elfogadják őt választott hazájában, valahogy sosem találta meg ennek a megfelelő módját. Ahelyett, hogy komolyan vették volna, vicc tárgyának tekintették. Ezen valószínűleg az sem segített, hogy rendszeres vendége volt a főműsoridős beszélgetős és szórakoztató tévéműsoroknak. Például szerepelt egy realityben, ahol Viagrát adott Whitney Houstonnak, és elment Ali G műsorába is, ahol a lopásról rappelt Sacha Baron Cohen szatirikus karakterével.
Már hosszú ideje a szigetországban élt, és ott fizetett adót, állampolgársági kérelmét a kilencvenes években mégis elutasították– kétszer is. Arra hivatkoztak, hogy Al-Fayed korábban beismerte, hogy politikusokat vesztegetett meg, emiatt nem számít „jó erkölcsűnek”. Néhány évvel később az üzletember Svájcba, majd Monacóba költözött.
Ragadozó a kirakatok mögött
2024 szeptemberében a BBC másfél órás dokumentumfilmet mutatott be Al-Fayed: Predátor a Harrodsban címen a luxusáruház egykori tulajdonosa által elkövetett súlyos szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádakról.
Az incidensek a Harrods irodáiban, Al-Fayed lakásában vagy külföldi utazásokon történtek, Londonon kívül Párizsban, Saint-Tropez-ban és Abu Dhabiban.
Nyilvánvalóvá tettem, hogy nem akarom, hogy megtörténjen. Nem adtam beleegyezést. Csak azt akartam, hogy vége legyen
– mondta az egyik nő, akit állítása szerint Al-Fayed a lakásában erőszakolt meg.
A műsorban nem mindenki ragaszkodott a teljes névtelenséghez. Megszólalt egy Sophia nevű nő, aki 1988 és 1991 között Al-Fayed asszisztenseként dolgozott, és akit elmondása szerint több alkalommal megpróbált megerőszakolni. Kikerülhetetlen rémálomként írta le a helyzetét, amiből nem tudott menekülni, mert akkoriban nem volt meg az ehhez szükséges támogató háttere.
„Aljas volt” – fogalmazott Sophia, aki szerint hamis az az emberekben kialakult kép, miszerint az üzletember kedélyes, társasági figura volt. „Nem így kellene emlékezni rá, mert nem ilyen volt” – tette hozzá.
Egy nem az igazi nevén, Rachelként nyilatkozó nő a kilencvenes években dolgozott asszisztensként az áruházban. Ő azt mondta, egy este, munkaideje végét követően meghívást kapott a férfi lakásába, ahol a főnöke az ágyra ültette, majd a lábára tette kezét, ezzel világossá téve, mit akar.
Emlékszem, hogy éreztem a testét rajtam, ahogy rám nehezedik. Hallottam a hangokat, amik kijöttek belőle. És… csak próbáltam fejben valahol máshol lenni. Megerőszakolt.
Több, Al-Fayed által előléptetett nő elmondta, amikor közvetlenül a tulajdonosnak kezdtek dolgozni, orvosi vizsgálatokra küldték őket, egyebek mellett nőgyógyászati kivizsgálásra. Ezek eredményeit sokan sosem kapták kézhez, azokat egyenesen az elnöknek küldték el. Utólag döbbentek rá, mi lehetett ennek a célja.
„Senkinek sincs semmi haszna abból, hogy tudja, milyen a szexuális egészségi állapotom, kivéve, ha az illető azt tervezi, lefekszik valakivel, amit most elég hátborzongatónak találok
– mondta Katherine, aki 2005-ben volt vezetői asszisztens.
Egy Kate-ként megnevezett nő arról beszélt, hogy a Harrods volt az első munkahelye, és Al-Fayed szinte rögtön a munkába állása után illetlen és megalázó kérdésekkel kezdte bombázni őt.
Megkérdezte, hogy van-e barátom, és hogy szexuálisan aktív vagyok-e. 16 éves szűz voltam, amire rájött.
Kate-et ezután küldték el „céges orvosi vizsgálatra”, mondván, ez egy juttatás, ami az elnök irodájában dolgozóknak jár. Szexuális úton terjedő betegségekre is tesztelték, noha jelezte, mivel nem él nemi életet, erre nincsen szükség. Nem hallgattak rá. Később Al-Fayed személyes találkozót kért tőle, ahol „megkérdőjelezte a tisztaságát”. Kate a beszélgetéstől zavarba jött, azt „tolakodónak és megalázónak” érezte.
